Szerző: Dojcsák Dániel

2014. április 15. 12:27:00

Drónokat fejlesztő céget vett a Google

A Google vásárolta fel a napenergiával működő, a levegőben hosszú ideig fennmaradni képes drónokat fejlesztő Titan Aerospace-t. A viszonylag nagy, utasszállító repülőnyi méretű drónok éveken keresztül a levegőben maradnának és térképészeti küldetéseket teljesítenének vagy a ritkán lakott vagy fejletlen területek internethálózatának működtetésében vennének részt.

Bennfentesek szerint a Facebook szintén tárgyalásokat folytatott a céggel, de a Google-nek sikerült ráígérnie az ajánlatra. Azt sajnos nem lehet tudni, hogy pontosan milyen összegben állapodtak meg a felek, még a jól értesült amerikai üzleti lapok sem írnak nagyságrendet sem. A Facebook vigasztalásként egy másik hasonló, de kevésbé ígéretes céget vásárolt fel, a brit Ascenta 20 millió dollárért lett a Facebooké, a cég egyébként szintén napelemes drónok fejlesztésével foglalkozik.

A dróntechnológia a haditechnikában már bevált, de a fejlődés jelenlegi ütemét látva sokan fantáziálnak széleskörű kereskedelmi és magánhasználatot is. Az ígéretes ötletek közül még egyik sem bizonyított, mindenhol csak teóriák, tesztek, kísérletek vannak. Az egyik ilyen terv, hogy a ritkán lakott vagy nehezen beépíthető területekre drónok segítségével juthat el az internet, illetve a telefonhálózat. Mindez azonban még csak kezdeti tapogatózás stádiumában van, számos technológiai akadály áll még az útjában annak, hogy légi egységek szórják a térerőt az óceán vagy a sivatag felett. Ennél valamivel kézzelfoghatóbb, de szintén messze nem átgondolt az Amazon terve, miszerint drónok segítségével szállítaná házhoz az interneten megrendelt termékeket rövidebb távokon.

Semmi nem marad rejtve

Ugyan a jóslatok arról szólnak, hogy 5 éves távlatban láthatunk kereskedelmi használatban drónokat, jelenleg nagyon kevés konkrétum támasztja ezt alá. A Titan Aerospace csapata talán az egyik reménysugár, ugyanis az Új Mexikóban dolgozó húszfős társaság alig két év alatt Vern Raburn (a Symantec korábbi vezetője, illetve a Microsoft fogyasztói termékdivíziójának korábbi vezetője) irányítása alatt megalkotott egy koncepciót, ami a Project Loon ballonjainak problémáin túl tud ugrani. A szerkezet levegőben tartására a napelemek jobb megoldásnak bizonyulnak, mint a léggömbök, azok ugyanis sokkal nagyobbak és nehezebben irányíthatóak, mint egy kompaktabb, szárnyakkal és légcsavarokkal rendelkező drón. A tisztán akkumulátoros üzemmód hátránya a rövid üzemidő, a fosszilis üzemanyagok pedig drágák és az utántöltés is nehézkes. Nagy magasságban viszont a napfényt már a felhők sem szűrik, a bejövő energia könnyen kalkulálható tényezővé válik.

Persze az igazi kihívást az jelenti, hogy a szerkezetet ellenállóvá, mégis könnyűvé kell tenni, illetve komoly szenzoros támogatás mellett olyan algoritmusoknak kell megbízhatóan működniük benne, amik képesek észlelni a környezet változásait, például a szél erejét és irányát és ennek megfelelően folyamatosan korrigálni a repülési pályát. A Project Loom internetközvetítő ötlete mellett a Titan szerint a drónok tökéletesen használhatóak szenzoros mérésekre, a földfelszín monitorozására. Könnyen lehetséges akár a növényzet alakulásának figyelése, de a Maps térképszolgáltatás frissítésére sem lenne rossz megoldás a folyamatosan az égbolton cirkáló önműködő repülőgépek serege.

Python everywhere! Gyere Pythonozni a HWSW rendezvényeire! Megmutatjuk, hogy a Python nem csak a fejlesztők nyelve, hiszen egyszerűsége miatt bárhol és bárki használhatja.

A Titan jelenleg kétféle, szitakötőhöz hasonlító drón fejlesztésén dolgozik. Mindkettőnek az üzemeltetésére akkumulátorok kaptak helyet a gépben, amiket a szárnyakra szerelt napelemek töltenek folyamatosan. A magaslégköri drónok méretükben jelentősen eltérnek az apró felszíni társaiktól, a kisebbik, Solara 50 nevű modell szárnyfesztávolsága közel 50 méter, vagyis nagyobb, mint egy Boeing 767-es sugárhajtású utasszállítóé.

A cég szerint akár 2015-ben is lehetséges lenne már éles bevetés, de a szakértők kételkednek ebben, többek közt az éjszakai akkumulátoros üzemeléssel lennének problémák. Nem is a repülők működése, hanem például az internetszolgáltatáshoz vagy egyéb adatkommunikációhoz szükséges eszközök magas fogyasztása jelent még gondot.

Fókuszban a robotika és a járművek

A Google-től nem idegenek már a járművek, a vállalat évek óta fejleszti autonóm, sofőr nélküli autóit, és sorra vásárolja fel a robotikával foglalkozó cégeket, tavaly decemberben a katonai robotokat gyártó Boston Dynamics vállalatot is akvirálta, amelyet a négylábú, kutyához hasonló sétáló járműve tett híressé netszerte. Ezek a lépések mind arra utalnak, a Google szeretne kitörni a kibertérből és a fizikai tér felé terjeszkedni, a robotikai fejlesztéseket egyébként Andy Rubin irányítja, aki korábban az Android operációs rendszerért felelt.

a címlapról

Hirdetés

Python everywhere!

2020. február 23. 16:15

Gyere Pythonozni a HWSW rendezvényeire! Megmutatjuk, hogy a Python nem csak a fejlesztők nyelve, hiszen egyszerűsége miatt előszeretettel használják az üzemeltetők és DevOps szakemberek, tesztelők, illetve az adattudósok is, és elfut szinte bárhol, a mikrovezérlőktől egészen a böngészőkig.