Robotokkal támad a Google
Amikor Andy Rubin kiszállt az Android projektből és átadta azt Sundar Pichai-nak, akkor azonnal elindult a spekuláció, hogy vajon mihez kezd most a Google vízionáriusa. Nem kellett sokat várni, hogy kiderüljön, a New York Times-nak adott interjújában Rubin elmondta, hogy a cég hosszútávú terveinek szerves része egy ideje a robotika.
A Google ugyan napi szinten a felületeinek gyorsabbá, hatékonyabbá tételén dolgozik, illetve azon, hogy még a mostaninál is több ember internetezzen, hogy a hirdetési rendszereik elérése még nagyobb lehessen, de közben a belül ennél jóval hosszabb távú, úgynevezett "moonshot" (a Holdra szállásra utaló) tervek is indulnak. Andy Rubin szerint van kellő terük a fejlődéshez, a robotikával kapcsolatos kutatások egy 10 éves vízió felé mutatnak és a Google Glass, illetve az önmagát vezető autó ennek a víziónak csak egy része.
Az első kapavágások általában nehezek egy ilyen tervben, de a Google igyekszik puhítani a talajt, mégpedig felvásárlásokkal. A közelmúltban hét olyan ígéretes céget vásárolt fel a webes óriás, ami robotikával foglalkozik. A válogatás érdekes lehetett, ugyanis jelenleg ez az iparág többnyire nagyon földhözragadt és korlátolt, a mai robotikai cégeket hordoz, amik többnyire leragadnak az ipari gyártástechnológiák robotizálásán. A Google-nek viszont van kellő tartaléka, hogy ennél messzebbre nézzen. Andy Rubin ötletei az Androiddal kapcsolatban őrültségnek tűntek 2003-2005 környékén, az eredményt persze senkinek nem kell bemutatni - ma már milliárdnyi készüléken fut ez a rendszer. Az pedig már csak hab a tortán, hogy Rubin karrierje 1989-ben robotikával foglalkozó mérnökként indult a Carl Zeiss-nél. Később egyébként dolgozott az Apple-nél is mérnökként, az 1999-ben alapított cégében már PDA-szerű mobilt tervezett, 2003-tól 2012-ig pedig az Androidot nevelgette.
A minap bejelentett Amazon drón-projekt is bizonyítja, hogy a ma autó-összeszerelésre, szélvédők precíz helyrerakására használt technológiákkal sokkal több minden megvalósítható. A Google előnye, hogy képes lehet a már ma is elérhető hardveres technológiákat szoftveres megoldásokkal, illetve végtelen adatbázisokkal ötvözni. Ahogy a New York Times fogalmaz, anno a Szilícium-völgy története hardvercégekkel kezdődött, majd később fokozatosan elmozdult a fókusz a szoftver felé, a Google viszont otthon van már mindkettőben, “a képesség, hogy tudja kezelni a biteket és az atomokat is, sokat segíthet akkor, amikor úttörőként jelenik meg teljesen új iparágakban, ahol sem a hardver, sem a szoftver nem kellően kiforrott még”.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
Rubin azt mondta az interjúban, hogy ők rendszereket építenek, így egy-egy csapat képes megérteni a teljes problémát és nem csak egy részterületét. A felvásárolt robotikai cégek között vannak egzotikumok is. A Schaft nevű csapat, akik humanoid robotokkal kísérleteznek, az Industrial Perception nevű startup a számítógépes látás területét vizsgálja, főként rakodórobotokkal foglalkoznak. A Meka olyan robotmegoldásokkal kísérletezik, aminél párhuzamosan használható emberi és gépi munka.
Jelenleg a robotika figyelmének középpontjában a Foxconn gyárak munkásait kiváltó összeszerelő robotok és az Amazon raktárosait kiváltó csomagoló- és szállítórobotok vannak, de ne lepődjön meg senki, ha a Google inkább olyan robotokon ügyködik, ami a fogyasztói társadalom hétköznapi szintjein hoz majd változást. Egyelőre sci-fi-nek tűnik, de a 10 éves vízió kifutásaként nem meredek elképzelés, hogy a Google robotok kisétálnak majd a gyárépületeken kívülre is. Nemrégiben Eric Schmidt azt mondta, hogy ha valaki azt szeretné, hogy 10 év múlva is legyen munkája, akkor foglalkozzon valami olyasmivel, amiben a gépek rosszak. Akkor ezt többnyire úgy értelmezte mindenki, hogy a feldolgozó algoritmusok és szoftveres rendszerekről van szó, de Andy Rubin beszámolójával kombinálva ez a kijelentés egészen izgalmas jövőt fest fel.