Szerző: Dojcsák Dániel

2013. november 25. 13:36

Teszteli a 800 MHz-es LTE-t a Telenor

Általában nehéz kézzelfoghatóvá tenni a különbségeket a mobiltechnológiák között, nehéz igazolni, hogy miért kellene az 5-10 megabit/s sávszélességet produkáló 3G-t akár 15 megabitet is kipréselő LTE technológiára váltani, az pedig fogyasztói szinten végképp nehezen értelmezhető, hogy miért nem mindegy, hogy mindez 2100 vagy 800 Mhz-en történik.

Ugyan a Telenor jelenleg is üzemeltet Hipernet 4G fantázianéven LTE-szolgáltatást a 1800 Mhz-es sávban Budapest és 100 másik település bizonyos részein, de eközben a cég már a jövő évi 800 MHz-es frekvenciatenderre figyelve azt teszteli, hogyan működik a vidéki, nagyobb cellamérettel, a ritkábban lakott területeket is hatékonyan lefedni képes megoldás. A Telenor elsőként kért kísérleti rádióengedélyt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól a 800 Mhz-es frekvencia használatára, amit jelenleg az országban 6 bázisállomáson már tesztelnek is, a későbbiekben pedig várhatóan a tesztbe bevont területek és bázisállomások száma is nőni fog majd. A vidéki mellett a kísérletben van fővárosi cella is, amivel a nagyobb épületek közti működést is lehet vizsgálni.

Nagy cella, nagy sebesség

Jelenleg a jobb területi lefedettséget biztosító 800 MHz-es sáv még nem elérhető a szolgáltatók számára, 2014-ben viszont elméletileg a következő frekvenciatenderen mindhárom mobilszolgáltató egybefüggő 10-10 MHz frekvenciát vásárol majd, amin tovább bővíthetik az LTE-kapacitásokat. Ennek legnagyobb előnyeit nem elsősorban a nagyvárosi felhasználók látják majd, hanem azok, akik ritkán lakott területeken sem szeretnének lemondani a vállalható sebességű mobilinternetről. A fizikai törvényszerűségek miatt a 2100 MHz-es frekvencián sugárzott szolgáltatás átlagos cellamérete jelentősen elmarad egy alacsonyabb frekvenciájú megoldásétól. A mostani 3G, illetve LTE-cellák 2-3 km távolságig érnek el maximum, s a határhoz közeledve a hálózati teljesítmény töredékére esik vissza.

A magasabb frekvenciákkal is le lehet fedni bármilyen területet, de ehhez értelemszerűen sűrűbben elhelyezett, több bázisállomás szükséges, ami jelentősen növeli a költségeket, arról nem is beszélve, hogy egy bázisállomás az esetek többségében főleg vidéken elég tájidegen. A Telenor tapasztalatai szerint azonos LTE lefedettség eléréséhez a mostani 1800 MHz-en szükséges 10 bázisállomás helyett 800 MHz-en elegendő lenne 4 darab. Az adott bázisállomás kiépítése közel azonos költségű a technológiától függetlenül, a megtakarítást a darabszámok csökkentése jelenti.


A szürke vonal a 3G, a kék vonal az LTE 800 letöltési sebessége a teszt alatt

Szintén fizikai törvényszerűség, de az alacsonyabb frekvencia terjedési jellemzői jobbak, sokkal kevésbé érintik negatívan a változatos domborzati viszonyok, illetve a természetes vagy épített tereptárgyak. A sajtó számára szervezett bemutatón egy mikrobusz indult el a torony tövéből egyenes irányba közúton a következő település irányába.

A teszt kedvéért a környékbeli többi toronyról a szolgáltató ez idő alatt kikapcsolta a mobilinternet szolgáltatást néhány percre, a teszt notebookban pedig egy 3G-s és egy LTE 800-as mobilstick segítségével azonos forrásból párhuzamosan FTP adatátvitelt indítottak. A mozgás közben valós időben kirajzolódó grafikonról jól látszott, hogy már egy kisebb domb árnyékába kerülve is érezhetően romlik az adatátviteli sebesség. 2-3 kilométeren a 3G már gyakran szakadozott, a településre beérve pedig épületek árnyékában teljesen megállt. Az LTE 800-cella ugyanebben a távolságban még vígan hozta a 20-40 megabit/s teljesítményt, illetve a jelerősség is viszonylag stabil maradt. A tesztet kereskedelmi forgalomban is kapható mobilstickeken végezték a cég munkatársai.


A fenti vonal a 3G-s stick, a lenti pedig az LTE 800-as eszköz jelerősségét jelzi

Toxikus vezetők szivárványa

Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Toxikus vezetők szivárványa Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Mivel a tervek szerint mindhárom szolgáltató azonos tartományokat vásárol majd a jövő évben esedékes frekvenciatenderen a 800 MHz-es sávban, ezért a tendert követően minden előfizető számára javulhat a mobilinternetes élmény. Igaz, ehhez arra is szükség van, hogy az előfizetőknél LTE-képes okostelefon legyen, de a szolgáltatói kínálatban szereplő csúcskategóriás készülékeknél ez ma már alap, illetve a középkategóriában is egyre ritkábban találni nem LTE-s mobilokat. A fejlesztés eredményeképp általánosan javulhat a beltéri mobilinternet-teljesítmény, illetve a nagy sebességű kapcsolattal lefedett területek nagysága is.

Tender

Drozdy Győző, a Telenor vezérigazgatói stratégiai tanácsadója a múlt heti Korrektúra konferencián a 800, illetve a maradék 2600 MHz-es frekvenciakiosztással kapcsolatosan azt mondta, hogy “a frekvenciakiosztásnál az a probléma, hogy nem abból kell kiindulni, hogy mi a mai igény, azt kell kitalálni, hogy 2020-ban meg 2030-ban mit szeretnének az emberek, és ehhez kell szabni a frekvenciakiosztás kérdését. Itt bizony alaposan mellé lehet nyúlni, el lehet rontani a dolgokat. Tipikusan hiba lehet, hogy nem arra van allokálva a frekvencia, ahol szükség van rá. A mobiltelefónia évekig ezzel küzdött, ez bizonyos értelemben világviszonylatban megdrágítja a mobilszolgáltatásokat.” Az NMHH-n tehát komoly társadalmi felelősség van, a döntés jelentősége nem közvetlenül a következő években, hanem sokkal később mutatkozik majd meg.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról