Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Hazánkban a legmagasabb a percdíjak adótartama

Koi Tamás, 2013. május 17. 11:31
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Európai összehasonlításban a magyar mobilos percdíjak adó- és egyéb díjtartalma a legmagasabb, hívja fel a figyelmet egy frissen publikált, az EU és néhány más európai állam piacát vizsgáló összehasonlító tanulmány.

Európai viszonylatban a magyar mobilos percdíjak adó- és egyéb díjtartalma (áfa, távközlési szektort sújtó különadó, frekvenciahasználati díj, iparűzési adó, hatóságoknak fizetendő egyéb díjak) a legmagasabbak, állítja egy magát függetlennek valló elemzőcég, az A.T. Kearney. A társaság által összegyűjtött adatok alapján az európai mobilos végfelhasználói percdíjaknak átlagosan 24 százaléka kerül valamilyen címszóval az állam kezébe - nálunk ez az arány eléri a 40 százalékot, még a csőd szélén álló Görögországot is megelőzzük.

Adóslista

A kutatócég 2013 elején összeállított tanulmánya az egyes piacokon működő mobilszolgáltatók által alkalmazott átlagos végfelhasználói percdíjakat, illetve a távközlési szektor terheit veti össze a tavaly év végi állapot alapján. Az A.T. Kearney nem az OECD által alkalmazott fogyasztói kosár alapján számol, hanem egy külső cégtől szerezte be az adott piacokra vonatkozó statisztikákat, a szolgáltatók által fizetendő adókról és egyéb díjakról pedig a helyi hatóságoktól gyűjtött adatokat. Az átlagos percdíjat euróba átváltva, nem vásárlóerő-paritásosan ábrázolja a tanulmány.


Forrás: A.T. Kearney

A kutatócég által összegyűjtött adatok szerint az átlagos magyar mobilos percdíj európai összevetésben 2012 végén 9,4 eurócent volt, vagyis napi árfolyamon számolva bruttó 27 forint. A statisztika alapján ebből egy perc után mindössze 16,6 forint folyt be a mobilszolgáltatók kasszájába ténylegesen, a fennmaradó 10,5 forint a szolgáltatás áfája (az EU-n belül a legmagasabb áfakulcs a magyar), a frekvenciadíjak és a szektort sújtó különadók arányosított összege.

A magyar piac adóterheivel külön foglalkozik a tanulmány, kiemelve, hogy 2012-ben fél évig párhuzamosan két adónem is sújtotta a távközlési vállalatokat, egyrészt a 2010-ben bevezetett szektoradó, másrészt a júliustól élő telefonadó. Az utóbbi bevezetése után a mobilszolgáltatók egyöntetűen, hasonló arányban kompenzáltak az áraikon, bár ez nem feltétlenül jelent meg minden lakossági tarifa percdíjában, hiszen a legtöbb cég a tarifa havi díját emelte meg, de volt olyan is (a Telenor), mely kapcsolási díjat vezetett be. Ezzel összességében úgy nőhettek a lakosság terhei, hogy azt az A.T. Kearney tanulmánya nem feltétlenül ábrázolja. A cég statisztikái arra is igyekeznek rávilágítani, hogy GDP-arányosan a távközlési cégek adóterhei két országban - Magyarországon és Görögországban - messze kiemelkednek az európai mezőnyből.


Forrás: A.T. Kearney

A kutatócég a fentiek mellett az éves GDP-növekedés és a 3G-s penetráció növekedésének összefüggéseire is igyekszik felhívni a figyelmet. Jóllehet Magyarország itt kissé kilóg a sorból, tavaly ugyanis kvázi stagnáló GDP mellett is 30 százalék felett nőtt a mobil szélessávú szolgáltatások penetrációja.

Nézőpont kérdése

Bár a szolgáltatókat sújtó terhek magasak, a tanulmány összességében kifejezetten kedvező képet fest a magyarországi mobilos percdíjak átlagos áráról, nem úgy, mint a rendszeres időközönként készülő OECD-felmérések. A legutóbb tavaly év végén publikált OECD-jelentés alapján a magyar mobilpiac mindegyik fogyasztói kosárra vonatkoztatva a három legdrágább európai piac közé tartozik.

Néhány héttel ezelőtt egy magyar kutatócég, az Infrapont a Corvinus Egyetemen rendezett, a piaci szereplők és a szabályozó hatóságok részvételével tartott workshopján bírálta az OECD metodikáját, számos strukturális problémára hívva fel a figyelmet. Így például kijelentette, hogy a felmérésben nincs olyan fogyasztói kosár, mely az EU tagállamok többségében a kis és közepes fogyasztók fogyasztási jellemzőit reprezentálná, illetve a kosarakban foglalt SMS volumen irreálisan magas a fogyasztási szokásokhoz viszonyítva.

Noha az A.T. Keanley riportja ezzel a témával egyáltalán nem foglalkozott, az átlagos mobilpiaci árszint vizsgálata kapcsán - különösen az okostelefonok robbanásszerű terjedésének köszönhetően - nem lehet teljesen figyelmen kívül hagyni az adatforgalommal kapcsolatos költségeket sem. Már csak azért sem, mivel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2012-2015-ös rádióspektrum-stratégiája az EU-s szabályozói célokkal összhangban a mobiladat-penetráció növelését tűzte ki elsődleges célul.


Ezért nem használja a mobilnetet a magyarok háromnegyede
Forrás: Strategopolis

Az NMHH szerint itt lenne mit behoznia az országnak, bár arra éppen a hatóság megrendelésére készült felmérések mutatnak rá, hogy a lemaradásnak - már ha egyáltalán beszélhetünk lemaradásról - nem feltétlenül a szolgáltatások magas árszintje az oka. A Strategopolis által elvégzett reprezentatív felmérés szerint a mobilnet-szolgáltatással nem rendelkezők többsége azért nem vesz mobilnetet, mert már otthon vagy az irodában van vezetékes hozzáférése, a megkérdezettek több mint egynegyede pedig egyáltalán nem internetezik.

Adat nélkül nem releváns

Más kutatási irányok szerint ma már csakis az adatforgalmat is tartalmazó mobiltarifák összevetésének van relevanciája a piacon, tekintve hogy a szolgáltatók által eladott készülékek nagy többsége már okostelefon, melyek mellé adatot is magába foglaló tarifákat kínálnak a cégek. Az ilyen tarifák esetében a benne foglalt adat és hálózaton kívüli percek alapján felállított sorrend szerint a magyar piac kifejezetten drágának számít - legalábbis ez derülhet ki a finn Rewheel által januárban publikált tanulmányból, melynek megjelenése nagy vihart kavart mind magyar kormányzati körökben, mind a mobilszolgáltatók berkein belül.


Forrás: Rewheel

Az operátorok szerint a Rewheel metodikája több sebből is vérzik, illetve eleve megkérdőjelezhető a cég függetlensége, hiszen a mindössze két főt foglalkoztató vállalkozás több megrendelést is kapott az államtól. Ettől függetlenül a Rewheel kutatásai már a legfelsőbb EU-s szakpolitikai szintre is eljutottak. A mostani felmérést készítő A.T. Kearneyről sem mondható el ugyanakkor, hogy teljesen független lenne bizonyos köröktől, a cég ugyanis az ETNO, vagyis az Európai Távközlési Szolgáltatók Szövetségének stratégiai partnere. A társaság által készített felmérések bevallottan a távközlési szektor legnagyobb szereplőivel együttműködve készülnek azzal a céllal, hogy a szektor gazdasági működésére pontosabb rálátást biztosítsanak.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.