ARM vagy x86: idén dől el a harc?
Teljesítményben és fogyasztásban is jobban áll az Intel Atom mint az NVIDIA Tegra 3 - derül ki az Anandtech minden korábbinál részletesebb tesztjéből. Az igazi csata azonban egy év múlva zajlik majd, a mítoszok lerombolásának azonban már ma nekifogott az Intel.
Összeért idén az x86 és az ARM utasításkészlet-architektúrákra épülő chipek piaca, immár valódi átfedés van a két világ között, miután mind okostelefonokban, mind az apró tabletekben megjelent az Intel Atom. Ezzel végre közvetlenül is összehasonlíthatóvá vált a két architektúra és tesztelhetővé vált a hipotézis, miszerint az ARM chipek alacsonyabb fogyasztásúak mint az x86-os társaik.
Az x86 és ARM csatában egyelőre az Intel számít a gyengébb félnek, az x86-os processzorok eddig fogyasztásban nem tudták felvenni a versenyt az energiatakarékosságra optimalizált ARM architektúrával. Az Intel szerint azonban ez mára megváltozott, így megkeresett néhány szaklapot azzal, hogy végezzenek közvetlen összehasonlító tesztet az NVIDIA Tegra 3-at használó Microsoft Surface, illetve az Acer W510-es tabletje között. A tesztet érdekessé teszi, hogy az eszközöket megfelelően "preparálták", vagyis a fogyasztási adatokat közvetlenül a részegységek szintjén mérték, nem csak rendszerszinten, így részletes összehasonlító adatokat sikerült kinyerni.
Még csak nem is szoros
Az Anandtech tesztje meglepő eredményt hoz. Az Acer által használt Atom Z2760 ugyanis gyorsabb és általánosan kevesebbet fogyaszt mint az NVIDIA Tegra 3, ami megcáfolja a korábban általánosan elfogadott, az x86 energiaéhségére vonatkozó vélekedést. A két platform között alapjáraton is jelentős különbség van (3,2W, illetve 2,5 W az Intel javára), ami teljes terhelés alatt csak nő - a GPU-t is kihajtva 5,4 W illetve 3,7 watt a fogyasztás, itt szintén az Intel Atom a jobb.
Az alaposan preparált, feldrótozott tabletekkel lehetőség nyílt a rendszerlapkák egyes részelemeit is megvizsgálni, így külön a CPU, illetve a GPU (és az azzal osztozó részegységek) fogyasztása is mérhetővé vált. Az Anandtech grafikonjain jól kivehető, hogy a CPU tekintetében nincs látványos különbség a két processzor között, mind tétlen állapotban, mind csúcsterhelésen hasonló a fogyasztás, azonban az Intel lapkája számottevően gyorsabb, így a feladat végeztével gyorsabban kapcsol energiatakarékos módba, ami összességében alacsonyabb energiafelvételt eredményez. A tesztekben a Tegra 3 CPU fogyasztásának maximális értéke 1,4 watt lett, míg az Atom legfeljebb 564 milliwattot evett. Az Intel által végzett munkára jellemző, hogy alapjáraton, terhelés nélkül a CPU mindössze 36 milliwattot fogyasztott, a Tegra 3 ilyen körülmények között kétszer ennyit, 70 milliwattot kért enni (igaz, a Windows RT nem támogatja a direkt erre a feladatra mellékelt, nagyon alacsony fogyasztású ötödik magot).
Az rendszerchip másik (a GPU-t is tartalmazó) energiasíkját mérve az Intel előnye látványosan megnő, az NVIDIA processzora alapjáraton és csúcsra járatva is jóval többet fogyaszt az Atomnál, ráadásul tovább marad "ébren", így összességében tetemes hátrányt szenved a lapka és a platform szintjén is. Ugyan a Tegra 3 integrált grafikus vezérlője sokkal gyorsabb mint az Intel által licencelt PowerVR SGX 545, de ez nem indokolja a kétszer akkora fogyasztást. Tény, a PowerVR grafikus egységei a legenergiatakarékosabbnak számítanak a piacon, ezért használja ezeket az Apple és az Intel is, az NVIDIA-nak ezen a területen sokat kell még fejlődnie.
Mit is láttunk?
Az összehasonlítás értelmezéséhez érdemes szemügyre venni a versenyzőket is, néhány tényező miatt ugyanis érdemes fenntartással kezelni az eredményeket. Egyrészt a néhány hete piacra dobott Intel lapkával ellentétben a Tegra 3 nem jelenti saját világa csúcsát, a több, mint egy éves processzor (már ARM-os körökben is) elavultnak számító 40 nanométeres gyártástechnológián készült és szintén elavult, Cortex-A9-es processzormagokat használ. Ezzel szemben az Atom az Intel 32 nanométeres gyártástechnológiájával készült, ami szintén nem a legújabb (van már 22 nanométer is az Intel tarsolyában), de fogyasztási karakterisztikáit tekintve inkább a 28 nanométeres ARM-os processzorok ellenfele.
A Tegra 3 még ezen felül is hordoz műszaki hátrányt, a Windows ugyanis jelenleg nem támogatja az ötödik, alacsony fogyasztású processzormagot, így a magasabb fogyasztású magok üzemelnek alapjáraton is - ami megdobja a platformszintű fogyasztást, különösen terhelésen kívül. Míg korábban az Intel GPU-meghajtójának problémáival volt tele a sajtó, a GPU fogyasztási adatai kiválónak számítanak. Ez különösen játékokon kívül szembetűnő, az egyszerű Windows felület használata alatt a Tegra 3 grafikus feldolgozóegysége zabálja az áramot, míg az PowerVR SGX terhelésen kívül is sokat fogyaszt. Ugyan a két érték közvetlenül nem hasonlítható össze (a GPU energiasíkjára más komponensek is csatlakoznak, gyártónként mások), az NVIDIA esetében az éhes grafikus egység azért jól kirajzolódik.
Az összehasonlítás ettől függetlenül releváns, két, a fogyasztók által ma megvásárolható termékről van szó, amelyek ráadásul azonos áron érhetőek el (500 dollárba kerül a Surface és az Acer W510 is dokkoló-billentyűzet nélkül). A tipikus felhasználót az architektúrák finomságai vajmi kevéssé érdeklik, annál inkább érdekli őket az, hogy míg a Surface csak WinRT-s, "modern" alkalmazásokat képes futtatni (a mellékelt Office-on kívül), az atomos modellek teljes visszafelé kompatibilitással rendelkeznek, teljes értékű desktoppal, miközben magasabb teljesítményt és összemérhető fogyasztást mutatnak.
Idén lesz Sztálingrád?
Az "ARM vs. x86" verseny idén érkezhet meg fordulópontjához, az Intel ugyanis valódi össztüzet zúdít majd a piacra a Silvermont lapkák formájában. Az új termékek lecserélik végre a 2008 óta gyakorlatilag változatlan mikroarchitektúrát, az out-of-order végrehajtás és egyéb funkciók hatására a teljesítményük várhatóan drasztikusan emelkedik majd. Másik oldalon a gyártástechnológia végre utoléri a Core családot, ugyanúgy 22 nanométeren, FinFET tranzisztokokkal épülnek majd az Atomok, ami további fogyasztáscsökkenést hozhat majd. A Silvermont várhatóan az év második felében, várakozásaink szerint az ünnepi szezonra kerülhet piacra leghamarabb.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
Az Intellel együtt természetesen az ARM-os hadsereg is mindent igyekszik bevetni idén és jövőre, várhatóan széles körben elterjednek a Cortex-A15-ös magokat használó rendszerlapkák (Samsung Exynos 5-ös sorozat, NVIDIA Tegra 4). Az Intel csodafegyverével ellentétben ezen lapkák egy része már elérhető, a hamarosan kezdődő CES-en és a a barcelonai Mobile World Congressen várhatóan ezek hajtják majd a bemutatkozó új csúcstelefonok és tabletek nagy részét. Jövőre pedig (a Saltwell igazi ellenfeleként) érkezik az ARM új architektúrája, az A57-A53 páros, 64 bites végrehajtással.
A nagy kérdés a Qualcomm lehet, a Snapdragon S4 egy évvel előzte meg a vele egy súlycsoportba tartozó Cortex-A15-öt, azonban a TSMC egyszerűen képtelen volt elegendő mennyiségben szállítani a lapkát, így a gyártó hatalmas bevételektől esett el 2012-ben. Az év végére azonban a kihozatal már elérte a keresletet. Az amerikai chipgyártó idei terveiről egyelőre nem sokat tudni, a Krait utódjáról egyelőre nem sok szót ejtett a vállalat, márpedig a Saltwell és az ARM A57 ellen lassan valamit mutatni kell majd.