Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Már a középosztály is megél az alkalmazásboltokban

Gálffy Csaba, 2012. augusztus 03. 12:42
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Alkalmazástemető, zombiappok - a piactereket kutató cégek nem spórolnak a jelzőkkel az iOS és Android alkalmazásboltját illetően. A középosztály azonban erősödik, többen élnek jól az alkalmazásaikból.

"Az alkalmazások kétharmada gyakorlatilag láthatatlan" - ezzel a meghökkentő kijelentéssel indít az Adeven berlini cég legújabb kutatása. A cég analitikai eszköze az iOS-alkalmazásokat vizsgálva azt találta, hogy az App Store kétharmada, mintegy 400 ezer alkalmazás semmilyen felhasználói visszajelzést nem kapott, sem csillaggal, sem írott véleménnyel nem rendelkezik, sosem szerepelt toplistákon és nincs rangsorolása sem, így az is elképzelhető, hogy felhasználó sosem látta, sosem telepítette ezeket.

Az Adeven kedden mutatta be saját alkalmazásanalitikai platformját, amely egyelőre ingyenesen nyújt betekintést a fejlesztőknek a vásárlói szokásokba. Az alkalmazásanalitika piacán hatalmas tumultus van, az Adeven eszköze már a Keen.io, a Count.ly, a Flurry, vagy épp az App Annie analitikai megoldásával kel majd versenyre. Ahogy a weben, az alkalmazásboltokban is egyre fontosabb lesz az analitika, a sikeres apphoz ma már a felhasználót és a piacot is egyaránt jól kell ismerni - ebben segítenek a fenti eszközök. Az analitikát megnehezíti természetesen az Apple zárt rendszere, így az analitikai eszközök által szolgáltatott számok csak az ismert adatokból készített extrapolációk, így érdemes őket megközelítésként kezelni.

A releváns alkalmazás ritka kincs

Az alkalmazásboltok ma már tele vannak elhagyott, "halott" alkalmazásokkal, amelyet a "nagy alkamazásboom" alatt készítettek fejlesztőik, azonban az üzleti modell vagy érdeklődés hiánya miatt a fejlesztésük leállt, az alkalmazások azonban a boltokban maradtak, eredeti relevanciájukat  elveszítve.

A Google Play Store már most egészen jól kezeli ezt a kérdést, a "football" kifejezésre keresve az EB-re készült alkalmazások már nem kerülnek bele a top 10-be, a 2008-as VB-vel foglalkozó alkalmazások pedig teljesen eltűntek a keresési találatok listájáról. Az alkalmazásboltból azonban nem, "world cup 2010"-re keresve ott az összes, a vébére készült alkalmazás, beleértve a vuvuzelás alkalmazások garmadáját is. Ez egyébként nem csak az androidos ökoszisztémára, hanem az Apple App Store-ra is igaz - a "tisztább", magasabb bekerülési kritériumokat támasztó alkalmazásboltból sem dobják ki az elavult, irreleváns appokat.

A több mint 160 vuvuzelás alkalmazás krémje az App Store-ban

A helyzet javulni pedig nem fog. Idővel az alkalmazásboltok a webhez hasonló "bit rot" jeleit mutatják majd, a fenn felejtett programok, relevanciájukat vagy backendjüket vesztett, az új hardvereket/operációs rendszereket már nem támogató, így a keresésekre meg sem jelenő fantomalkalmazásokkal telnek meg a piacterek. A fantomalkalmazások speciális kategóriáját jelentik egyébként a csupán tesztként feltöltött kis appok, amelyekkel a fejlesztők épp csak valamit ki akartak próbálni, ilyenekből is számtalan van.

A fenti tényezők miatt ma már teljesen és tökéletesen értelmetlenné vált a mobil platformokra elkészített alkalmazások számával való csatározás, az Apple és a Google okosan le is állt ennek reklámozásával. A Microsoft esetében nem ennyire egyszerű a helyzet, a harmadik pozíciót megszerezni kívánó cég a fontosabb mérföldköveket továbbra is nagy dobra veri - pedig a Windows Phone ökoszisztémában is egyre magasabb arányban lehetnek fantomszotfverek - vuvuzela-alkalmazásból is több mint egy oldalnyit listáz a Piactér.

Nem csak a csúcson lévőké a világ

A Flurry kutatásának középpontjában az alkalmazások közötti jövedelemmegoszlás áll. A cég szerint az elmúlt években fokozatosan kialakult a top 25, illetve top 100 listákon kívüli alkalmazások piaca, vagyis az "arisztokrácián" túl megjelent egy erős "középosztály". Míg 2010-ben a top 10-es alkalmazások a közvetlen, reklámon kívüli bevételek 28 százalékát kaszálták, a top 100 maradék helyezéseit elfoglaló alkalmazások pedig 27 százalékot hasítottak ki a tortából, idén már 15, illetve 17 százalék ez az arány. Ez azt is jelenti, hogy a top 100-on kívüli alkalmazások összbevétele 45 százalékról 68 százalékra nőtt - az úgynevezett "long tail" tehát megerősödött az elmúlt két évben.

A kiegyenlítődés a top 100-on belül is érzékelhető. A legtöbbet kereső alkalmazáshoz viszonyítva a rangsorban kevésbé meredek a bevétel csökkenése mint 2010-ben. Korábban a hetedik helyezett már csak az első jövedelmének 40 százalékát érte el, idén a 22. helyezett is elérte a legjobb kereső jövedelmének 40 százalékát. A grafikonon látszik, hogy a kiegyenlítődés a top 100 minden pontján érvényes, a Flurry szerint pedig tovább húzva a grafikont hasonló eredményt kapunk szinte minden ponton.

A Flurry mintegy kétszázezer, a Flurry Analyticset használó iOS és Android alkalmazás bevételeit vizsgáló kutatása szerint a reklámbevételek az alkalmazás-ökoszisztéma egyre fontosabb pénzügyi forrásának számítanak. Míg tavaly a fejlesztők bevételeinek 18 százaléka, idén várhatóan már 23 százaléka származik megjelenített reklámokból, abszolút értékben pedig a reklámokból származó jövedelem több mint megduplázódik majd, a tavalyi 980 millió dollárról kétmilliárd dollárra (iOS és Android platformon együtt). A közvetlen, az alkalmazás megvásárlásából és az alkalmazáson belüli költésből származó bevétel azonban továbbra is jóval nagyobb marad, a tavalyi 5,4 milliárd dollárról idén 6,7 milliárd dollárra nő.

Érik a piac

A kutatásokból szépen kirajzolódik a trend, az alkalmazáspiacterek fokozatosan ének. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a kínálat elválaszthatatlan része marad a szemét, másrészt az új belépők számára egyre nehezebbé válik áttörést és tömeges sikert elérni. A mai piacon már minden bizonnyal lehetetlen két óra munkával 1,4 millió letöltést generálni - ennél keményebb munkával azonban stabil jövedelemforrás érhető el. Az érett piac ugyanakkor kiszámíthatóbb jövedelemforrást is jelent, ahol az áttöréssel elért, világraszóló siker mellett már piaci szegmenseket is hatékonyan és gazdaságosan lehet megcélozni, rétegigényeket lehet kielégíteni, mert a beáramló jövedelem képes eltartani ezeket.

Az érett piacok "karbantartása" a platformtulajdonosok dolga, ebben azonban egyelőre nem végeznek jó munkát. A keresés, felfedezés hatása nem eléggé erős, a "középosztályba" tartozó fejlesztők megélhetése pedig elsősorban ezen múlik. A Google ebben előbbre jár jelenleg, az Apple azonban már tesz kísérleteket a túlságosan egyszerű kereső modernizálására, megjelent az "Editors choice" és az "App of the Week" is, a Chomp appkereső felvásárlásával pedig kiváló keresőmotor is került Cupertinóba.

Hosszú távon elképzelhető, hogy az alkalmazásboltok nem csak az alkalmazások befogadására, de a bent maradásra is elkezdenek szigorúbb szabályokat alkalmazni - például félévenkénti vagy évenkénti újraregisztrációt, amely segítene kiszűrni a "halott", fejlesztőt vesztett appokat, tisztítva a kínálatot.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.