Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
Felhőből visszaköltözéstől egészen egy banki malware evolúciójáig. Üzemeltetői és IT-biztonsági meetupokkal érkezünk!

A magyarok kimaradnak a sok jóból

Dojcsák Dániel, 2011. augusztus 03. 15:09
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Magyarország nem a világ közepe. A globális webes cégek életében is perifériát jelent egy 10 milliós, közepes fizetőképes kereslettel rendelkező kelet-európai ország. A Google számára is messze vagyunk, főleg, hogy nincs is komoly konkurenciája, mint például Csehországban, nem is igyekszik nagyon, hogy a magyar felhasználók kedvében járjon.

hirdetés

Ugyan kis késéssel általában mi is megkapjuk a Google szolgáltatásait és a lokalizációs hullámban a szokásos 2-4 hónapos csúszás után megérkeznek a magyar nyelvű felületek is, mégis nagyon sok olyan Google-termék és -szolgáltatás van, ami nem jutott el hozzánk. Ezek közül némelyikre lehet mondani, hogy “még nem”, de több olyan, főleg a tartalomszolgáltatási körbe tartozó termék van, amiről nem is álmodhatunk. A HWSW összesítette, hogy mik azok a termékek, amik nem érhetőek el magyar felhasználók számára. Van amelyik előbb-utóbb jöhet, de sokról álmodni sem érdemes egyelőre.

Amíg nincs fordítás, a magyarul beszélők nem kapnak új funkciókat

A legelső kategória, amiben általában lemaradunk az Egyesült Államok mögött (ahogyan a legtöbb ország is), az a kereső és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások. A Google Instant, Instant Pages és minden más hasonló fejlesztés elsőként az USA-ban jelenik meg, majd később szivárog át több lépcsőben a nemzetközi közönség elé. Ezzel alapjában véve nincs is gond, hiszen a néhány hónapos széthúzás az erőforrások hatékony kihasználása, a tesztelés, illetve a terheléselosztás okán alakul így.

Azok a magyarok, akik a Google-fiókjukban az amerikai angol nyelvet választják, azok hamarabb hozzáférhetnek a frissítésekhez, akik viszont magyarul használják a felületeket, azoknak ki kell várniuk a csúszást. Az említett Google Instant például 2010. szeptember 9-én debütált az USA-ban, majd november 20-án vált elérhetővé hazánkban is magyarul. A fő webes keresőfunkciók esetében a magyar nyelv belefért a top 40-be, ami a lokalizációs hullám második, harmadik szintje.

A nyelvi korlátok azonban nem oldódnak fel mindenhol ilyen könnyedén. Az androidos okostelefont használók legnagyobb szívfájdalma lehet, hogy a Google Maps Navigation nem érhető el nálunk. Az ok teljesen ismeretlen, technikailag semmi akadálya nem lenne a támogatásnak. Ha valaki nagyon akarja, akkor egy hackelt Google Maps alkalmazással itthon is használhatja és leszámítva a minimális késést a pozícióban, teljesen jól működik a szoftver az itthoni utakon is. Nyilván térképhibák előfordulnak, de mivel a tervezés működik és általában jól, ezért feltételezzük, hogy a turn-by-turn navigációval sem lenne gond. Sokáig azt gondoltuk, hogy a TTS, azaz text-to-speech hiánya miatt nem kaptuk meg a Maps navigationt, de a Google Translate alatt elérhető TTS az összes konkurens közül az egyik legjobb, azaz ez sem lehet akadály. Ennek ellenére a navigáció csak az USA-ban és a kanadai, ír, francia, német-, olasz, spanyol, holland, dán, osztrák, svájci és belga vidékeken érhető el.

Update #1: Időközben tudomásunkra jutott, hogy a Google Maps Navigation augusztus 11-én debütál Magyarországon. Az erről szóló cikk ITT érhető el.

Ki van zárva az elitklubból minden Androidra dolgozó szoftverfejlesztő, aki nem a meghatározott 29 ország valamelyikében székel, illetve tart fent bankszámlát. Ingyenes alkalmazásokat a magyar fejlesztők is tölthetnek fel, de pénzért csak akkor árulhatnak, ha kinyújtanak egy csápot legalább Ausztriáig.

Kis pénz, kis foci

 

2011, illetve 2012 egyik nagy durranása az NFC-s fizetés lehet, ami a Google számára is egy fontos terület, ez látszik többek közt abból, hogy már most, a készülékek megjelenése előtt együttműködésbe kezdett a MasterCarddal, illetve a Citibankkal. Az androidos NFC-s fizetés egyelőre még az USA-ban is csak a nagyvárosok sajátja, de a közeljövőben nem érdemes a Google Wallet magyarországi megjelenésével kalkulálni.

Az NFC viszont terjed és több bank és mobilszolgáltató is lát fantáziát benne, aminek lendületet adhat az a tény, hogy a Google nem jelenik meg az olcsó, könnyen elérhető megoldásával itt. Ha viszont néhány év múlva mégis itt terem, akkor kínos helyzetbe hozhatja a hazai szereplőket. Ez a fenyegetettség sok esetben visszariasztja a cégeket a komolyabb összegű és hosszú megtérülésű beruházásoktól, senki sem szeretne azzal szembesülni, hogy az üzleti modelljét a Google egy szép napon lenullázza a piacra lépéssel. Ugyanezért nincs NNG iGO Android platformra például.

Nem tartalmas a magyarok Google-je

Maradva az Android platformnál, az elmúlt hetekben első alkalommal kellett azzal szembesülni, hogy újra csak egy féloldalas szolgáltatás ér el hozzánk. Ugyan az alkalmazások közül már szabadon válogathatunk, de időközben az USA-ban zenebolttal és videókkal, filmekkel is kiegészült a kínálat. A kusza szerzői jogi rendszer, illetve a várható fizetőképes kereslet miatt viszont a Google is marad az USA-ban, ahogyan sok más nagy médiaszolgáltató is teszi. Magyarország egyébként is került hely az ilyen cégek részéről, még akkor is, ha egyébként terjeszkednek Európában, köszönhetően a relatíve magas jogdíjaknak és az alacsony fizetési hajlandóságnak.

Ugyanilyen virtuális vasfüggöny mögött ülünk a YouTube esetében. A magyar felhasználók jelentős része valószínűleg nem is tudja, hogy létezik egy YouTube Movies felület, illetve bizonyára nem tűnik fel sokaknak az sem, hogy némely zenei klip jobb alsó sarkában ott díszeleg a VEVO logó, ami a négy nagy kiadó közös projektje. A VEVO nem elérhető az Egyesült Államokon kívül továbbra sem, habár ígéretek voltak rá, de a szerzői jogi problémákra hivatkozva csúszik a globális bevezetés. Addig is a YouTube-on érhető el a külföldieknek néhány VEVO-s videó, amik ismérve, hogy jó minőségűek (többnyire van 1080p-s felbontás) a hangot és a képet tekintve is, s ezeket minden esetben a kiadók maguk töltik fel.

A szerzői jogok blokkolnak

Sok zenei videó letöltése viszont az USA-ra és néhány egyéb országra van korlátozva, ezeket a magyarok szintén nem tudják megnézni, cserébe egy sajnálkozó üzenet fogad minket. Változó, hogy mely kiadók, mely együttesek számai vannak letiltva, de nem kell csodálkozni, ha egy népszerű előadó számaiból csak rajongók által feltöltött, rossz minőségű verziókat találunk.

A filmek terén hasonló a helyzet: Magyarországról is elérhető a Movies felület, de kizárólag a 80-as évek klasszikusai jelennek meg a listában, a tévésorozatok epizódjai helyett pedig csak előzeteseket, beharangozókat nézhetünk. Az amerikai felhasználók jóval szélesebb kínálatból válazthatnak, újabb filmekkel, sorozatokkal, kölcsönözhető elemekkel. Májusban a Google egy 3000 címes katalógusbővítést jelentett be, aminek meglétét Magyarországról ellenőrizni nehéz lenne, de ha fel is kerültek a hollywoodi filmek, nálunk akkor sem lehet nézni őket. Pedig egyre több az internetre kötött televízió, amin lehetne élvezni ezeket a tartalmakat. Vigaszdíjként a YouTube Movies felületén nekünk a UPC videótár hirdetése jelenik meg.

Ugyan még béta címkét visel, de szintén nem elérhető a Google cloudalapú zenei szolgáltatása, a Google Music. Itt a felhasználók a Google szerverein tárolhatják saját zenéiket, s azokat különböző mobil vagy asztali eszközökön keresztül elérhetik, szinkronizálhatják. Itt is akadnak szerzői jogi problémák, de egy ilyen erőforrásigényes szolgáltatást plusz profit reménye nélkül nem valószínű, hogy globálisan terjesztene a Google. Azokban az országokban jelennek meg az ilyen márkaerősítő szolgáltatások, ahol komoly verseny van a felhasználókért. Ebből a szempontból igen szerencsétlen, hogy hazánkban sem a Yahoo, sem a Microsoft/Bing, sem az Amazon nem erős szereplő, illetve az Apple iTunes zenebolt sem elérhető.

Nyomorultak

A Google Books szintén ugyanerre az analógiára fűzhető fel, az Egyesült Államokban hozzáférhetőek az újabb könyvek is, de ahogyan a Google Books eBook Store címoldalán megjelenő felhívás is jelzi, Magyarországon kizárólag a régi, szkennelt, jogvédelmet már nem élvező könyvek olvashatóak. Pedig a Google eBook Store szolgáltatása kínál olvasnivalót PC-s környezetbe böngészőn keresztül, okostelefonra, tabletre és eInk-kijelzős könyvolvasóra is, a magyaroknak viszont a Game of Thrones helyett Victor Hugo Nyomorultak című alkotását ajánlja. Félreértés nem lesz, a nem elérhető könyveknél meg sem jelenik a “Get it now” gomb, sem az előnézet lehetősége.

A jogi csatározások helyett inkább a piac technológiai fejletlenségére utal, hogy a vonalkódok, terméknevek, gyártók alapján is találatokat adó Product Search sem működik nálunk. Erre pedig van alkalmazás egyaránt a weben és okostelefon platformon is, de a hazai vonalkódokkal gyakorlatilag semmit nem tud kezdeni a rendszer. Ez a tény ad némi életteret a magyar Árukereső.hu oldalnak, ami ugyanezt a funkciót próbálja megvalósítani, igaz kevés sikerrel.

A szerzői helyett a személyiségi jogi gondok akadályozzák a Street View megjelenését, amire mostanra már lenne lehetőség-  Jóri András, adatvédelmi biztos már közölte, hogy bizonyos feltételek mellett a Street View-val nincs probléma, legálisan működhet hazánkban. Azóta viszont csend van a szolgáltatás körül, senki sem látott újra Google-autókat Budapesten. A következő hónapokban szinte biztos, hogy nem örülhetünk a turisztikai szempontból fontos, illetve a helyi lakosok életét is megkönnyíteni képes szolgáltatás magyar verziójának. A kis sárga figurát persze hazánk térképe felett is meg lehet ragadni és ledobni egy pontra, de a navigálható Street View helyett a Panoramio adatbázisában lévő fotókat látjuk majd.

Mindenkinek amennyi jár

Az összes szolgáltatást átnézve az látszik, hogy a Google képes észrevétlen átmeneteket festeni a termékpalettába, s a világ minden táján jelen tud lenni, de nem mindenhová érnek el az USA-ból a fejlesztések. Ennek megfelelően a Google egy egészen más arcú cég nálunk Magyarországon, mint például az Egyesült Államokban, egészen más konkurenciával áll szemben, egészen más piacokat fenyeget. Nálunk továbbra is elsősorban a keresővel, hirdetési rendszerével és az Androiddal hódít, míg az USA-ban nekifeszül az Amazonnak, médiaszolgáltatóknak, telekommunikációs cégeknek is.

Elkeseredni nem feltétlenül kell, csupán bele kell törődni, hogy a magyar gazdaság és társadalom, illetve jogi környezet nem feltétlenül csábító globális webes cégeknek és csak azokba a körökbe kerülünk bele, ahol már az egy egységre jutó többletköltség nagyon alacsony. Nem volt ez másképp korábban sem, változásra akkor lehet számítani, ha a web nem izolálódik a jövőben földrajzilag, hanem épp ellenkezőleg, inkább egységesül.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.
4-4 klassz téma a HWSW júniusi üzemeltetői és IT-biztonsági meetupjain. Nézz meg a programot!