Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
Július 19-én SYSADMINDAY: egy teljes security meetup, számos szórakoztató program, és Felméri Péter standupja várja az érdeklődőket!

Nem fúj buborékot a Wall Street

Gálffy Csaba, 2011. május 31. 08:50
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

A Facebook mellett számos közösségi szolgáltatás lett sikeres az elmúlt évben, értéküket meglepően magasra taksálják a befektetők. Milyen logikára épül a magas értékelés, és miért tűnik egyelőre megalapozottnak a tőzsde rajongása?

hirdetés

Felgyorsulni látszanak az események az amerikai technológiai szektorban. A bennfentesek már néhány éve egyre hangosabban zengik, hogy nő egy újabb lufi veszélye, és óvatosabban kellene kezelni a tech-cégeket célzó befektetéseket. E nézőpont azonban nem az egyetlen: mások ezzel szemben azt állítják, hogy lufiról szó sincs, a magasra értékelt vállalatok a legtöbb esetben sokéves múlttal rendelkeznek, megszilárdult menedzsmenttel, üzleti modellel és bevétellel bírnak - a magas értékelés így csupán beárazza e cégek jövőbeni teljesítményét.

Más ez a Völgy

A 2011-es Szilícium-völgy egészen más mint az 1999-es. A befektetők sokat tanultak a gyors növekedésre képes internetes cégek potenciáljának beárazásáról, ahogy arról is, hogy milyen veszélyekre érdemes odafigyelni az ilyen startupok "növesztésénél". Az internet ugyanis egy egészen egyedi vállalkozásmodellt hozott, amely a régi, klasszikus gazdaság (szolgáltatás, ipar) ágazataitól merőben eltér: a jó webes szolgáltatásokat növeszteni kell. Ugyan a piaci belépés és az egyes felhasználó megszerzésének költségei elhanyagolhatóak, a működéshez ezek a cégek folyamatos, intenzív tőkeinjekcióra szorulnak, amelyhez szoros befektetői kapcsolatok kellenek. A tipikus példa a Twitter és a "Fail Whale": a szolgáltatás megfelelő tőke hiányában hosszú évekig instabilitással és kiesésekkel küzdött, minek következtében a növekedése is elmaradt a lehetséges maximumtól.

Az egyedi befektetési igények egyedi befektetési modellt hoztak: a legforróbbnak számító cégek nem mennek tőzsdére, amíg be nem érnek. Az "érés" jele egyrészt a gyorsuló ütemű növekedés vége (inflexiós pont), de üzleti szempontból azt is mutatja, hogy a további növekedéshez már nincs szükség külső tőke bevonására. Utóbbi esetben a tőzsdére lépés a korábbi befektetők fokozatos kiszállásához teremti meg a terepet - a tőzsdén ugyanis különösebb erőfeszítés nélkül túl lehet adni a részvényeken, míg a másodlagos piacon az eladáshoz előbb fel kell hajtani egy vevőt, majd hosszas alkufolyamatot kezdeményezni. Ezzel szemben a dotkom-lufi idején a cégek tőkéért mentek a tőzsdére - ma ez csak ritkán, kivételes esetekben van így.

Januárban mi is írtunk a Facebook értékelésével kapcsolatos kérdésekről: a közösségi háló az új befektetési modell zászlóshajójává vált, továbbra is csak dúsgazdag magánbefektetők és hatalmas alapok vásárolhatnak részesedést belőle, a nyitott kereskedés, a tőzsdére lépés egyelőre várat magára. Januárban a közösségi háló részvényeit 50 milliárd dolláros teljes piaci érték mellett lehetett megvenni - ami akkor abszurdan magasnak tűnt. A piac azóta úgy tűnik, elfogadta ezt az értéket, a megdöbbent befektetési szakértők zaját lassan felváltotta a helyeslően bólogató hümmögés. A kék emblémás közösségi hálóról mostanában keveset hallani, nemrég csupán annyi szivárgott ki, hogy az alkalmazottak egy része már 60 milliárdos értékelés mellett adta el részvénycsomagját, mintegy tízszer annyit keresve így, mint azok a kollégáik, akik 2009-ben tették ugyanezt.

Tőzsdén vagyok, mindjárt jövök

A tőzsdével idén két nagyobb, közösségi szolgáltatásokat nyújtó cég kacérkodott, a LinkedIn és a Skype is kora nyárra időzítette a részvények bevezetését a parkettre. A Skype-ot (valószínűleg az utolsó pillanatban) megvásárolta a Microsoft, a több mint 8 milliárd dolláros üzlet a redmondi óriás legnagyobb vásárlása története során. Az árat elsősorban a Skype hálózatának hatalmas elérése indokolja, több mint 600 millió regisztrált felhasználójával a telefonos cég nagyobb, mint a Facebook. A Skype kiesésével a LinkedIn maradt, a májusi IPO pedig hatalmas sikert aratott. A cég papírjainak értéke az első napon megduplázódott és azóta sem esett érdemben. Ahogy azt megírtuk, a közösségi hálózatokra éhes befektetők azonnal lecsaptak az első jelentős tőzsdére vonuló szereplőre - ha már a Facebook nem hajlandó erre a lépésre.

Bár sokkal kisebb hírveréssel, de az orosz Google-ként számon tartott Yandex is tőzsdére ment, a cég papírjaival először a New York-i tőzsdén lehetett kereskedni. A befektetőket azonban úgy tűnik nem hozza már lázba a keresés, hiába rendelkezik a Yandex 65 százalék fölötti részesedéssel Oroszországban, a vállalat papírjai nem szálltak el. Az "internetes cég" valószínűleg már nem elegendő hívószó a befektetők érdeklődésének felkeltésére, az új varázsszó a "közösségi szolgáltatás".

Mit ad a közösségi háló?

A közösségi média (amelybe beletartozik számos, a közösségi hálókat használó szolgáltatás) gazdasági értelme első látásra általában nem egyértelmű. Ezek a szolgáltatások ingyenesek, miközben semmilyen, a hagyományos értelemben vett szolgáltatást vagy terméket nem nyújtanak - hiányzik a saját gyártású tartalom, ahogy hiányzik a szoftverektől általában elvárt produktivitás-növekedés is. Miért érnek tehát ezek az entitások több tízmilliárd dollárt?

A jelenség jobb megértését a média fogalmával érdemes kezdeni. A tévék, a rádió, de a nyomtatott sajtó egyre nagyobb része is megfordítja a klasszikus üzleti modellt: nem a műsor a termék és a néző a fogyasztó, hanem fordítva. A tévék nézőt (pontosabban nézői figyelmet) "termelnek", amelyet eladnak a hirdetőknek, akik ezért fizetnek. Fizetnek, mert a legyártott termékük vagy szolgáltatásuk leendő fogyasztóit el kell érni, ez is az előre kalkulált költségek része. Minden olyan esetben tehát, amikor valami olyant használunk, amiért nem fizetünk, mi magunk vagyunk a termék.

Ebben a fogalmi keretben már könnyen értelmezhető a közösségi háló is. A felhasználók hihetetlen mennyiségű időt, figyelmet szentelnek ezeknek az oldalaknak és szolgáltatásoknak, amelyet pénzzé lehet tenni. Az Egyesült Államokban a comScore mérései szerint Facebook már 72 százalékos eléréssel rendelkezik az internetezők körében, a felhasználók pedig átlagban napi 38 percet használják az oldalt (decemberi adatok). Ha ehhez hozzávesszük, hogy a Facebook hamarosan külső oldalakon is elkezdhet célzott reklámokat elhelyezni, a közösségi háló súlya a hirdetési piacon jelentősen megnőhet.

A jelentős különbség a hagyományos médiával szemben, hogy a közösségi oldalak eddig elképzelhetetlen precizitással képesek célozni a reklámokat. A tévé és a rádió meddőszórása helyett itt minimális a feleslegesen megjelenített reklám mennyisége - ami siker a hirdetőnek és siker a hirdetési platformnak is. Ez a fajta hatékonyság pedig a hirdetés megrendelőjének megspórolt dollármilliárdokat jelent, ami fokozatosan ezeknek az oldalaknak az értékében csapódik le.

Ez a folyamat azonban nem játszódik le azonnal. Egyrészt a közösségi média presztízse (még) elmarad a hagyományos (akár webes) médiáétól, a szolgáltatások pedig még mindig csak a kezdetén vannak az üzleti modell pontos kialakításának. És természetesen ott a felhasználók adatainak védelme - amely szintén azt mutatja, hogy jelenleg több kérdést vet fel a terület, mint amennyit megválaszol. Abban azonban biztosak lehetünk, hogy ez a felhasználók elérésének jövője közép- és hosszútávon.

Kik ők?

A relatíve nagy és ismert Facebook és LinkedIn mögött még közösségi szolgáltatások sora ért el jelentős sikereket az elmúlt egy-két évben. A Twitter - amely Magyarországon valamiért nem indult be - Európában és a tengerentúlon egyre ismertebbé válik. A szolgáltatás kezdetekben folyamatos megbízhatósági gondokkal küzdött, ma már legfontosabb problémája az üzleti modell hiánya. Míg a többi szolgáltatás idővel rátalált a megfelelő jövedelemfolyamra, a Twitter a jelentős számú és befolyásos felhasználót egyelőre nem tudja pénzzé tenni. Ez a közeljövőben változhat, a Tweetdeck felvásárlása és a fejlesztők kezének megkötése arra utal, hogy a Twitter a forgalmat saját oldalára és szolgáltatásaira akarja átterelni - előkészítendő a talajt egy hirdetéses modellhez.

A szintén IPO-t fontolgató Pandora amerikai zeneszolgáltatás is egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A legutolsó negyedévben bevétele megduplázódott az előző év hasonló negyedévéhez képest, felhasználóinak száma is hasonló ütemben nő, elérte a 90 milliót. A szolgáltatás jövedelmeinek mintegy 86 százaléka hirdetésekből áll, amelyeket a felhasználók személyre szabott zenefolyamába illeszt. A reklámok természetesen célozhatóak, lehetőség van az alanyok kor, nem, irányítószám és zenei ízlés alapú szűrésére is. A Pandora várhatóan júliusban viszi tőzsdére papírjait.

A tavalyi év nagy felfedezettje a Groupon volt, a közösségi vásárlós oldal üzleti modelljét szinte pillanatok alatt világszerte lekoppintották. A legsikeresebb azonban a Groupon maradt, a városonként napi egyedi ajánlatokkal pedig egyre több embert ér el. Az oldal még decemberben szerepelt a szakújságok címlapjain, amikor visszautasították a Google 6 milliárd dolláros felvásárlási ajánlatát - azóta a Facebook és a Google is gőzerővel dolgozik egy hasonló szolgáltatás kifejlesztésén. A Groupon azonban az inkább egyszeri érdekességnek tűnő közösségi vásárlásból gyors ütemben fejlődik komoly biznisszé, a hirdetők számára hamarosan egyedi profiloldalt fejleszt, a vásárlók pedig egyéni érdeklődésük szerint szűrhetik az akciókat.

Utoljára hagytuk a Facebook hátán nagyra nőtt Zyngát, amely az Activision-Blizzard mögött a második legnagyobb, kizárólag játékszoftverekben utazó céggé nőtte ki magát - nagyobbra, mint az Electronic Arts. A júniusi IPO-ra készülő cég piaci értékét jelenleg mintegy 10 milliárd dollárra becsülik, ami a havi 250 milliós aktív felhasználói bázis és a 850 millió dolláros éves bevétel mellett még csak nem is különösebben magas. A szakértők szerint a cégben hatalmas potenciál rejlik, a Zynga piaci értéke az IPO után akár többszörösére is nőhet és akár a legnagyobb, játékszoftverekkel foglalkozó céggé válhat.

Miért ilyen drágák?

A buborékkal fenyegetőzők előszeretettel mutogatnak a tőzsdére vonuló cégek magas piaci értékére, mint a lufi tipikus jelére. A Facebook 50 milliárdos értékelése például a 2 miliárdos éves bevétel huszonötszöröse, ez rendkívül szokatlan a hagyományos cégek esetében. A már említett Yandex valamivel 10 milliárd dollár fölötti, a LinkedIn valamivel az alatti értékeléssel bír - összehasonlításképpen a világ 500 legnagyobb értékű vállalatát összesítő Financial Times listára 16 milliárd fölött lehet belépni.

A dotkom-buborék idején gyorsan emelkedő és bukó cégek esetéből azonban láthatóan sokat tanultak a befektetők. A növekedésnek pedig valós kockázatai vannak: a jó ötlet sikert arat-e a majd a felhasználók körében, sikerül-e elegendő tőkét folyamatosan bevonni a műszaki fejlesztések fenntartásához, a menedzsment elég kompetens-e levezényelni a startupból vállalattá alakulást - mind olyan kérdések, amire az induló vállalkozásoknak elenyésző része ad sikeres választ.

A most tőzsdére lépő cégek már kialakult üzleti modellel rendelkeznek, van fizetőképes ügyfélkörük, sőt, profitot termelnek. A legnagyobb kihívást, a felhasználók millióinak összegyűjtését is sikerrel oldották meg, műszaki alapjaik pedig egészségesek és bizonyítottan működőképesek. Az 1999-2001-es buborék legfőbb jellemzője, amikor még gyakorlatilag csak egy slideshow formájában létező cégek szereztek jelentős befektetéseket, ettől még nagyon messze van. Látni kell, hogy a meglehetősen szürkének számító LinkedIn esetében is van kialakult és bejáratott szervezeti felépítés, a menedzsment a helyén van és sikerrel irányítja a céget, a növekedéshez kapcsolódó kockázatok tehát minimálisak.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.
A IT-üzemeltetők világnapján egy teljes security meetup, számos szórakoztató program, és Felméri Péter standupja várja az érdeklődőket az Ankertbe.