Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Bombasiker a tőzsdén a LinkedIn

Gálffy Csaba, 2011. május 20. 14:45
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

A tőzsde burkolatlan rajongással fogadta a LinkedIn kereskedésének megnyitását, a 45 dolláros kezdőárról pillanatok alatt 114 dollárra ugrott az árfolyam, majd 95 dollár körül stabilizálódott. A LinkedIn piaci értéke ezzel eléri a 8,9 milliárd dollárt.

Egyes elemzők már az eredeti, 45 dolláros "kikiáltási" árat is fantasztikusan magasnak tartották, különösen a cég pénzügyi adataihoz viszonyítva. A LinkedIn tavaly ugyanis 243 millió dolláros forgalom mellett mindössze 15 millió dolláros profitot termelt - nem csoda, hogy sokan értetlenkedtek a cég értékét 4,5 milliárd dollára tevő eredeti részvényár láttán is.

Még az optimistákat is meglepte a siker

Mint ismeretes, a Skype és a LinkedIn IPO-ja (initial public offering - kezdeti nyilvános részvénykibocsátás) tartotta lázban az utóbbi időben az információtechnológiai lapok üzleti folyamatok iránt fogékonyabb hányadát. A Skype-ot az utolsó pillanatban felvásárolta a Microsoft, így a nagy lépéssel a LinkedIn egyedül maradt. A tegnap végrehajtott pénzügyi manőver technikai szempontból sikeresen le is zárult, pénzügyi következményei azonban az iparág jól informált megfigyelőit is meglepték.

A LinkedIn IPO-ja nem véletlenül váltott ki nagy figyelmet: a Google óta nem ment tőzsdére jelentős webes cég - ez a jelenség pedig a dotkom-lufi meghatározó eleme volt. Ugyan párhuzamot vonni azzal az érával korai lenne, az IPO mindenképp egy új korszakot nyithat a Szilícium-völgy életében. A Facebook-féle befektetési modell ugyanis megkerüli az IPO-t, a kezdeti magánbefektetők mellé újak társulnak, a cég organikus fejlődéséhez szükséges pénzt pedig nem a tőzsdéről, hanem a tulajdonosokon keresztül folyik be. Ebben a modellben a nagybefektetők gyakorlatilag kiszorítják a kisbefektetőket és az alapokat, és megtartják maguknak a cég gyors értéknövekedéséből eredő profitot.

A nagy nap

A LinkedIn több mint 7,8 millió részvényt kínált eladásra egyenként 45 dolláros áron, ebből 4,8 millió új részvény, 3 millió pedig a meglévő befektetők által felkínált papír. A kibocsátásban segédkező intézmények további 1,2 millió részvényt vásárolhatnak a tőzsdére lépést követően, így összesen 9 millió papír talál gazdára, ez a cég tulajdonrészének 9,5 százaléka.

A közösségi oldal a Facebook árnyékában nőtt nagyra - jelenleg több mint 100 millió visszatérő felhasználója van, szemben a Facebook 700 milliót közelítő felhasználói bázisával. Ennek ellenére a LinkedInnek sikerült megragadnia egy olyan igényt, amely a Facebook profiljától idegen: ez a hálózat a szakmai kapcsolatoké, itt a profiloldalra nem a kedvenc filmek és sorozatok kerülnek fel, hanem a szakmai tapasztalatok és elért eredmények. A LinkedIn kialakult funkciója is ennek megfelelő: a munkaadók alkalmazottakat, az alkalmazottak pedig munkahelyet keresnek rajta, a csoportokon belül pedig általában színvonalas diskurzus folyik egy-egy szakma kérdéseiről.

A LinkedIn üzleti modellje is ennek a funkciónak felel meg. Alapesetben a profiloldal csupán egy online önéletrajznak felel meg, a fizetős funkciókat használva azonban megnyílnak a hálózat fejlett funkciói is. Pénzért küldhetünk üzenetet ismeretlen (közösségi hálónkon kívüli) felhasználónak, és ugyanígy fizetni kell a komplexebb keresési szűrésekért és az egyéb, szakmai felhasználók számára hasznos funkcióért is - a bevételi oldal bővülése pedig arra utal, hogy ezek a funkciók értékesek, népszerűek, és sokan fizetnek is érte.

A szakmai reputáció súlyának növekedésével mind a munkavállalók/munkakeresők, mind az alkalmazók számára egyre fontosabb egy ilyen szolgáltatás, ahol fel lehet venni a kapcsolatot a korábbi munkaadóval vagy korábbi alkalmazottakkal, be lehet mutatni, illetve ajánlani lehet egymást. Az ilyen ajánlások amúgy is fontos részét képezik a szakmai életnek, triviális tehát létrehozni az ezt leképező online rendszert - ez a LinkedIn.

Új dotkom lufi?

Bár az IPO neve sok fejben összefonódott a dotkom-lufival, a LinkedIn (és a Skype tervezett) tőzsdére vonulása  alapvetően különbözik az 1999-2001 között divatosaktól. A legfontosabb, hogy a lufi idején hierarchia, üzleti modell és sokszor valódi termékek nélküli cégek mentek tőzsdére - a befektetők pedig minden jónak látszó ötletre ugrottak. Azonban mind a Skype, mind a LinkedIn komoly, megállapodott cégek, stabil jövedelemmel - és a LinkedIn esetében vékony, de valódi profittal.

Egyelőre a Facebook-modell sokkal vonzóbb a nagyobb befektetők számára, az IPO ennek megfelelően a techbizniszben várhatóan a közeljövőben sem hódít nagyobb teret, mint eddig. A LinkedIn esetében azonban a befektetők úgy érezték, hogy itt az ideje fokozatosan kiszállni a cégből - a tőzsdén pedig gyakorlatilag percek alatt meg lehet szabadulni akár egy nagyobb részvénypakettől is, anélkül, hogy aktívan vevőt kellene keresni rá.

A LinkedIn számláira befolyó sok százmillió dollárnak meglesz a helye: az online álláskeresés és reputációépítés területén számos szolgáltatás indult mostanában, így a Klout, a Quora, vagy az Elance is ebben utazik. A LinkedIn százmilliós felhasználói bázisa mellé folyamatos fejlesztésekre lesz szükség (esetleg néhány szolgáltatás felvásárlására is), ahhoz, hogy jelenlegi vezető pozícióját megtarthassa.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.