Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
Július 19-én SYSADMINDAY: egy teljes security meetup, számos szórakoztató program, és Felméri Péter standupja várja az érdeklődőket!

Valóban ér 50 milliárd dollárt a Facebook?

Gálffy Csaba, 2011. február 09. 10:58
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Az elmúlt évet a Facebook vitte: a vezérigazgatót az év emberévé választotta a Time, a kezdeti lépésekről Oscar-esélyes film készült, az év végére pedig 50 milliárd dolláros cégértéket ért el a befektetők szerint. Innen merre tovább?

hirdetés

Ha meg akarjuk érteni a Facebook-hisztériát, elég meghallgatni, mit mond a rapperből milliárdos befektetővé avanzsált 50 Cent: “Miért nincs két Facebook? Vagy három? Egyrészt mert nehéz ennyi felhasználót összegyűjteni, másrészt meg meg is kell őket tanítani használni az oldalt.” És valóban, a pályamódosító énekes megragadta a lényeget, a Facebook elérte a felhasználók kritikus tömegét, de ennél többet is tett. Megmutatta nekik, hogy mire érdemes használni az oldalt - és miért érdemes visszajárni naponta, vagy akár óránként.

A Facebook-effektus

Ez utóbbi nem egyszerű dolog, itt bukott el a MySpace és az iWiW mellett még számos más próbálkozó. Az ismerősök bejelölése és az adatlapokhoz való hozzáférés "killer feature" volt egy ideig, a felhasználóknak azonban ennél több kell a folyamatos visszatéréshez. Sok hálózat vált gyorsan naggyá, csak hogy később teljesen kiürüljön, a Facebook azonban egyelőre nem mutatja ennek a kiégésnek a jeleit, sőt. A legtöbb felhasználó sűrűn ránéz az oldalra, rengetegen pedig folyamatosan be van jelentkezve, az oldal egész struktúrája, az implemeltált és tervezett funkciók pedig mind ugyanazt célozzák: nézd a világot rajtunk keresztül.

Ez a filozófia gyűrte maga alá az elmúlt két évben a felhasználók hírfolyamát is. Az eredetileg státuszokat listázó oldal ma már a Facebook legfontosabb interfésze, ahol az összes ismerőseinkkel kapcsolatos történést szemmel tarthatjuk, de az általuk megosztott tartalom is rendkívül fontos elemmé vált. A trükk a hírfolyam folyamatos szűrése, így az üzenetek relevanciáját azok frissessége és népszerűsége alapján számolja ki egy algoritmus.

A Facebook sikeréhez azonban a versenytársak hihetetlen inkompetenciája is kellett. Szakértők többször kifejtették, Sean Parker azonban fején találta a szeget: a Friendster és a MySpace látványosan félremenedzselt projektek voltak. Az első súlyos technológiai problémákkal küszködött, a széteső adatbázisoktól a hosszas oldalbetöltődésig, a vezetés pedig nem tett semmit a gondok elhárítására, ez teremtette meg a piaci rést a MySpace számára. Parker a MySpace-ről sincs jobb véleménnyel: “a Facebooknak semmi esélye nem volt ellenük, nekünk nem szabadott volna nyernünk. Egyszerűen elrontották. A Facebook felülkerekedésének egyetlen oka a MySpace éveken keresztül tartó, döbbenetesen inkompetens vezetése volt.”

És valóban: a Facebook titka nem a jobb kódban vagy a szebb designban rejlik, egyszerűen jobban valósította meg a közösségi háló funkcióját mint elődei. Folyamatosan reagáltak a felhasználók igényeinek változására, így a “bejelölési” hisztéria után a játékok, majd a tartalommegosztás foglalta le az embereket. A Facebook következő lépése, a Messages pedig újabb funkcióval gazdagítja a szolgáltatást - még egy dolog, amiért nem kell elhagyni a közösségi oldal felületét.

A Facebook pedig egyre szorosabban markolja a felhasználókat: a comScore mérése szerint a közösségi szájt szolgálja ki az online display reklámok egynegyedét az Egyesült Államokban. A 2010-es harmadik negyedéves mérés szerint a Facebook részesedése 23 százalék, ez több mint duplája az ezüstérmes Yahoo 11 százalékos, és több mint nyolcszorosa a Google 2,3 százalékos részesedésének. A Facebook-hirdetések nem hajtanak - egyelőre - akkora hasznot, mint a versenytársakéi, ám ahogy fejlődik a közösségi szájt reklámmegjelenítési algoritmusa és növekednek az átkattintási ráták, fel fog kúszni a hirdetési bevétel is.

Még nem az új Google

A bevételek egyelőre meglehetősen szerények. 2010-ben például a Google 28 milliárd dollár forgalomra tett szert, ezzel szemben a Facebook csak nemrég lépte át a kétmilliárdos határt. A bevételi struktúra azonban már a Facebooknak kedvez, és ez középtávon fontos lehet. Míg a Google bevételeinek elsöprő többségét a keresés adja, a Facebook forrásai jobban diverzifikáltak: mikrotranzakciók, a Microsoft-reklámszerződés, és reklámok kicsiknek meg nagyoknak.

A reklámstratégia alapja mindkét cégnél ugyanaz. A felhasználó követésével profilt építenek és ennek segítségével célozzák a reklámokat, amelyek így sokkal hatékonyabbak, mint a véletlenszerűen kiszórt társaik. Bár a két cég ellenkező felfogással indult a felhasználó követése terén, mára nagyjából összeért a két módszer. A Google kezdetben csak a keresőkifejezések használatával célzott, ma már a bejelentkezett felhasználóhoz rengeteg egyéb adatot is tud társítani. A Facebook pont ellenkezőleg, a személyes adatokkal kezdte, innen bővült a kör a már látogatott honlapok illetve lájkolt oldalak irányába.

A hasonló hozzáállás fokozatosan nyilvánvalóvá tette, hogy a két cég között érdekellentét feszül. Nem is kellett sok az első nyílt szóváltáshoz, a Gmail névjegyzék Facebookba importálásának letiltásával a Google publikusan is támadta a közösségi oldalt. A Google persze meg tudta indokolni a lépést, a cég szerint az adatokhoz való hozzáférésnek kölcsönösnek kell lennie. Ettől eltekintve mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy a sorompó leengedése a kiéleződő versenyhelyzet következménye.

Van is félnivalója a Google-nak. A cég bevételeinek 95 százalékát még mindig a keresés adja, dacára a számos, diverzifikációra tett kísérletnek. A további projektek idővel felnőhetnek majd mint bevételi forrás, az idő azonban most nem a Google-nak dolgozik. ahogy a Facebook elkezdi pénzzé tenni a hatalmas felhasználói bázist, a keresőóriás bevételei drámaian csökkenhetnek. Ez pedig fenyegető, mindezt jól mutatja, hogy egyes nagyobb weboldalak már arról számolnak be, hogy Facebookról nagyobb forgalom érkezik hozzájuk mint a Google-től. A Comedy Central vagy a Netflix is azt állítja, hogy a különböző közösségi szájtok összesen már több látogatót irányítanak hozzájuk mint a keresőóriás. Ez persze még nem jelenti a Facebook diadalát, de jól mutatja, hogy a Google félelmetes befolyása már csökkenőben van.

A reklámbevételek mellett a Facebook-Google verseny másik nagy harctere a tehetséges alkalmazottakért folytatott csata. A Glassdoor.com adatai szerint a két cég fej-fej mellett fizeti meg az alkalmazottakat. Átlagosan több, mint 100 ezer dollárt fizetnek a szoftvermérnököknek, messze többet, mint például a Microsoft (86 ezer dollár). A tehetségért folytatott küzdelemben mindkét cég aktívan használja a részvényopciókat, a legjobb dolgozók akár többszázezer dolláros részvénypakkot is kaphatnak bónuszként. A Facebook csábításának a Google vezető alkalmazottjai sem tudtak nemet mondani, reklámgurutól főmérnökig rengetegen mentek át a közösségi szájthoz.

Gondok a paradicsomban

A Facebook-történet azért nem fenékig tejfel, a bevételek növekedési üteme alaposan elmarad attól a pályától, amit annak idején a Google bejárt. Becslések szerint 2010-ben a Facebook 2 milliárdos bevételt ért el, miközben a Google működésének hatodik évében már 3,1 milliárdnál járt. A Facebook egyelőre nehézségekkel küzd a felhasználók aprópénzre váltásában, míg az Amazon felhasználói egyenként 189 dollár bevételt hoznak, a Google pedig 24 dollárt kaszál, a Facebook egyelőre csak 4 dollárt nyer minden felhasználón. Az optimisták nyilván úgy értelmezik az adatokat, hogy bőven van még fejlődési potenciál a közösségi szájtban, és ez nyilván így is van. De azt a potenciált ki is kell aknázni, amit pénzügyi szempontból a Facebook még nem végez hatékonyan.

A Facebook számára egyedi hátrányt jelentenek a felhasználók ismerősi, baráti kapcsolatai. Míg a Twitter és a Foursquare alapvetően nyílt platformok, és a felhaszálók adatvédelmi igényei is ehhez igazodnak (“amit Twitteren írok, azt a világ előtt is vállalom”), a Facebookkal szemben sokkal kitárulkozóbbak az emberek. Ez egyrészről azt jelenti, hogy sokkal erősebben ragaszkodnak a szigorú és átlátható adatvédelmi beállításokhoz, másrészt viszont jelentősen limitálják a Facebook lehetőségeit a lokációs és tartalommegosztási bizniszben.

Mark Zuckerberg

Szép lassan mintha a Facebook vezére, Mark Zuckerberg is kezdené kinőni magát. Hogy a Time az év emberének választotta, inkább szólt a Facebooknak és az általa beindított közösségimédia-forradalomnak, mint magának a személyiségnek, de “Zuck” szép lassan felnő a szerephez. Első lépésben adományozásba kezdett - az ilyesmi mindig nagyon jól rezonál az amerikai fogyasztókkal, most sem volt másképp. Arianna Huffington az egekbe dicsérte érte az ifjú milliárdost, hasonlóan számtalan más tévéadóhoz és nyomtatott újsághoz. Az ilyen pozitív publicitásra szüksége is volt a Facebook-alapítónak, a cég első lépéseiről készített film nem volt túl hízelgő.

Bár a Social Network negatív szereplőnek állította be Zuckerberget, mégis többet tett a Facebook társadalmi elismertetéséért, mint az összes tech-blogger együttvéve. A bemutatott történet ugyan alig van köszönőviszonyban a valósággal, a Facebookot mint popkulturális jelenséget azonban más platformon is megjelenítette - így vitán felül megerősítette annak társadalmi elfogadottságát és beágyazottságát. Zuckerberg egyre jobban belejön a médiaszereplésbe is.
Az előző években annyira zárkózott CEO tavaly már kifejezetten kereste a média figyelmét, így gyakorlatilag a Facebook egyetlen arcává vált. Hogy ez a kötődés hosszú távon bejön-e vagy sem, még kérdéses. Amennyiben Zuckerbergnek sikerül pozitív imázst kialakítania magáról, az átragad majd a közösségi szájtra is. Azonban ha sorozatban mellélép, az a céget is negatív fényben tünteti majd fel.

A Facebook ugyanis a való életben létező kapcsolati háló lenyomatát hozza létre a digitális térben, míg az új közösségi szolgáltatások egyéb közös jellemzőik alapján hozzák össze az embereket: a Twitter a közös érdeklődés mentén rendezi össze a felhasználókat, a LinkedIn a karrierépítő kapcsolatok helye, míg a Foursquare például a közösen látogatott kedvenc helyek szerint hoz össze. Az ilyen új, “felfedezésre” kihegyezett szolgáltatások elől pedig a Facebook nem tudja elszívni a levegőt - már csak a kapcsolati háló túlzott intimitása miatt sem. Ahogy a hírfolyam implementálása nem nyírta ki a Twittert, úgy a Places sem fogja kivégezni a Foursquare-t.

Mennyit is ér a Facebook?

Szokatlan ez a kérdés a tőzsdére épülő techbiznisz korában - elegendő beszorozni a részvények árát azok számával és már lehet fogalmunk a vállalat értékéről. A Facebook azonban eddig tudatosan elkerülte a nyilvános kereskedést, a cég papírjai magántulajdonban vannak, és csak magánkereskedésben vesznek részt. A döntés legnagyobb előnye, hogy a Facebook teljesen titokban tudja tartani pénzügyeit, másrészt pedig nem kell megfelelnie a tőzsde folyamatos és szigorú nyomásának.

A közösségi szájt értékelésében csak a ritka részvényeladások nyújtanak támpontot. A Microsoft nagy publicitást nyert részvényvásárlása például 2007 októberében 15 milliárdra értékelte a Facebookot. Akkor ezt rengetegen tartották hibás lépésnek, felülértékelésnek, mára azonban az akkor befektetett 240 millió dollár akár 800 milliót is érhet - nem éppen rossz befektetés. A 15 milliárdos értékelés sokáig tartotta magát a köztudatban, ám 2008 és 2009 folyamán a befektetők jóval alacsonyabb értékelés mellett szereztek tulajdonhányadot a cégben. A robbanás 2010 folyamán következett be: júniusban az Elevation Partners vásárolta be magát 120 millió dollár értékben, 24 milliárdos értékelés mellett, majd az Accel Partners adott el részvényeket 35 milliárdos összértéket feltételezve.

A legutolsó, bombaként ható értékelés pedig csak pár hetes: a Goldman Sachs saját befektetése, illetve egy befektetési társaság létrehozása kapcsán 50 milliárd dollárra értékelte a Facebookot, megdöntve minden addigi tippet és feltételezést. A Goldman és az orosz Digital Sky Technologies 500 milliót fektetett a cégbe, további másfél milliárdos befektetést pedig egy befektetési társaságon keresztül tett elérhetővé.

Ez utóbbi egyébként az amerikai tőzsdefelügyelet figyelmét is felkeltette: a szabályozás szerint 500 egyéni részvényes alatt a cégek nem kötelesek nyilvánosságra hozni pénzügyeiket. A Facebook és a Goldman ezt a feltételt úgy kerülte meg, hogy létrehoztak egy új entitást, amely a részvényeket birtokolja, a befektetők pedig ennek a tulajdonosaivá válhatnak. Ezzel persze áttételesen a Facebook részvényesei lesznek, a gyűjtőentitás részvényei az eredeti Facebook-részvények árának függvényében fognak majd mozogni.

A Social Network nem túl hízelgő képet festett Zuckerbergről

A SEC nem ült karba tett kézzel és vizsgálatot indított a Goldman-Sachs ellen. A vizsgálat következményeit nem lehet még megtippelni, de szélsőséges esetben arra is kötelezhetik a Facebookot, hogy számolja újra részvényesei számát és hozza nyilvánosságra pénzügyeit. Ez utóbbi esetben a pénzügyi szakértők gyors számolgatásba kezdenek majd és pontosan belövik a Facebook értékét. Zuckerberg pedig pontosan ezt nem akarja, a Facebook ugyanis rendszeresen fizet részvényekkel üzleti partnereinek és egyelőre meglehetősen szabadon szabhatja meg a részvényárakat ezekben az ügyletekben. Erről az előnytől mondana le a cég, ha túl gyorsan menne a tőzsdére.

A Facebook a szakértők egybehangzó állítása szerint nem ér 50 milliárdot - most. Abban azonban szinte mindenki egyetért, hogy a nem is olyan távoli jövőben ennyit (vagy ennél is többet) fog majd érni a közösségi oldal.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.
A IT-üzemeltetők világnapján egy teljes security meetup, számos szórakoztató program, és Felméri Péter standupja várja az érdeklődőket az Ankertbe.