Egészpályás letámadás: IBM adattárolási újdonságok
Az IBM összesen több mint 30 adattárolással kapcsolatos új terméket és szolgáltatást jelentett be a hét elején. Az új portfólió létrehozása 2500 mérnök, három évnyi fejlesztés és mintegy 2 milliárd dollárnyi befektetés eredménye -- hangzott el a vállalat franciaországi rendezvényén.
Miért pont az IBM?
Az IBM neve és az adattárolás története lényegében összeforr, a Nagy Kék alkotta meg egyebek mellett az első merevlemezt és az első, kereskedelmileg sikeres relációs adatbáziskezelőt is. Az adatok elektronikus tárolása kezdetben csak a vállalatok kiváltsága volt, de ma már a helyzet megfordul, ahogy egyre több fogyasztói tartalom válik digitálissá. Az IBM előrejelzése szerint 2010-re a személyekhez köthető információmennyiség 16 terabájtra rúg majd fejenként, ami az e-maileken, weboldalakon kívül tartalmazza például a digitális képeket, zenefájlokat, felvett videókat, vagy akár az orvosi leleteket is.
Andy Monshaw, az IBM adattárolási termékekért felelős részlegének vezetője szerint a Nagy Kék az egyetlen vállalat a világon, ami az adattárolással kapcsolatos kihívásokra mindig a megfelelő megoldást tudja nyújtani. Monshaw úgy vélekedett, az IBM abban különbözik a versenytársaitól, hogy teljes technológiai és szolgáltatási portfolióval rendelkezik. "Vannak cégek, akik az ügyfél problémáját még meg sem hallgatták, de már tudják a választ" -- mondta a HWSW-nek Monshaw. "Az EMC válasza a diszkes tárolórendszer, a CA viszont azt mondja: vegyél szoftvert. A mi kínálatunkban szerverek, diszkes és szalagos tárolók, szoftverek és kapcsolódó szolgáltatások egyaránt szerepelnek. Mi minden problémára a legjobb megoldást nyújtjuk."
A mostani nagyszabású bejelentésnek vannak olyan elemei, amelyek egy ideje már piacon vannak, például az 1 terabájtos kapacitású TS1130 szalagos egység, amelynek érkezéséről júliusban már hírt adtunk. Ehhez egyébként az IBM egy új szalagkönyvtárat is kifejlesztett, a TS3500 legfeljebb 192 meghajtóig és 18,6 petabájtos kapacitásig bővíthető. Az újdonságok java azonban valóban új, felsorolni mindet lehetetlen lenne, lássuk a legfontosabbakat:
Forradalom: XIV
Januárban már beszámoltunk arról, hogy az IBM megvásárolta az izraeli XIV vállalatot, amely egy nagyvállalati adattárolási megoldást fejleszt és értékesít. A céget az a Moshi Yanai alapította, aki korábban az EMC Symmetrixek fejlesztését vezette. Az XIV megszületéséhez az a felismerés vezetett el, hogy a hagyományos felépítésű adattárolókkal az "adatrobbanást" lehetetlen lekövetni, azok viszonylagos drágasága, illetve a fogyasztás és a hőtermelés növekedése miatt. Ezért szükség volt egy olyan új megközelítésre, amely megfelelően nagy kapacitást és teljesítményt nyújt elérhető áron.
Az IBM által egyszerűen csak forradalmiként emlegetett XIV tárolók lényegében fürtözött x86-os szerverek megtömve SATA merevlemezekkel. Ezek azonban nem RAID-tömbökbe vannak szervezve: az adatokat a rendszer 1 megabájtos darabokra szeleteli, és ezeket egyenletesen szétteríti a diszkeken, ezáltal a lehető legnagyobb teljesítményt kihozva a lassúcska SATA meghajtókból. A biztonság érdekében minden adat két lemezen található meg egyszerre, amelyek nem lehetnek azonos csomóponton. Ez a snapshotok létrehozása szempontjából is kedvező, amelyek egy szabadalmaztatott eljárás segítségével lényegében pillanatok alatt elkészülhetnek a tárolt metaadatok segítségével.
| Csak egy maradhat! |
| Egy diszk kiesésekor az XIV 20-30 perc alatt képes a többi lemezről összegyűjteni az adatokat és újra felírni azokat a behelyezett új meghajtóra. Két lemez egyidejű kiesését azonban felépítéséből adódóan az XIV már egyáltalán nem tolerálja, ha ebben a 20-30 percben egy második lemez is meghibásodik, az adatvesztés elkerülhetetlen, ráadásul ilyenkor az XIV-n tárolt összes adatának búcsút mondhat a felhasználó. |
Az XIV talán legnagyobb előnye a hasonló kategóriás berendezésekkel szemben nevetségesen alacsony ár, hiszen a szoftvert leszámítva a tároló gyakorlatilag a boltban bárki által megvehető olcsó alkatrészekből épül fel. Az XIV tizenöt darab x86-os szerver négymagos Intel processzorokkal, 8 gigabájt memóriával és egyenként 12 darab 1 terabájtos meghajtóval, ami összesen 180 terabájtot jelent. A csomópontok közötti összeköttetés gigabites Ethernet kapcsolaton zajlik, a csomópontok közül hat egyben interfészként is funkcionál, mindegyikben 4 FC- és 1 iSCSI-port található. A szekrény aljában 3 szünetmentes tápegység található, amely 15 percig képes működtetni a gépet akkumulátorról.
Az IBM most már a saját neve alatt kínálja az XIV tárolókat, helyesebben tárolót, ugyanis a palettán mindössze egy modell szerepel egyelőre. Az egyik tervezőmérnöktől azonban a HWSW megtudta, hogy az architektúra lehetőséget nyújt a bővítésre, akár 8 XIV is összekapcsolható egyetlen hatalmas, 1,4 petabájtos SATA-alapú tárolóvá. Az XIV egy pofonegyszerű grafikus felületen menedzselhető, túlzás nélkül állítható, hogy még egy általános iskolás is elboldogulna vele, annyira magától értetődő minden. Egy logikai kötet létrehozása, a méretének változtatása néhány kattintással elvégezhető, és természetesen a "thin provisioning" is támogatott.
XIV rendszerek már közel 100 vállalatnál működnek világszerte, köztük Izrael második legnagyobb bankjánál, a 12 ezer dolgozót foglalkoztató, több mint 300 fiókkal rendelkező Leuminál. Itzik Reuven, az adattárolók vezető adminisztrátora a HWSW-nek elmondta, az XIV mellett a teljesítmény mellett a snapshotok gyors elkészítése és a könnyű kezelhetőség szólt, a bank ma már hét ilyen berendezést használ éles üzemben Oracle adatbázisok alatt, és a nyolcadikat is megrendelték már az IBM-től.
Adat-deduplikáció
Az XIV-hez hasonlóan felvásárlás útján került az IBM-hez a Diligent Technologies, amely adat-deduplikációs megoldásokkal foglalkozik. A Diligent ProtecTIER TS7650G deduplikációs gateway és virtuális szalagkönyvtár megjelent a Nagy Kék kínálatában. A termék egy x86-os szerverre épülő deduplikációs megoldás, másodpercenként 450 megabájtos áteresztőképességgel, amennyiben ez kevésnek bizonyulna, fürtözhető is.
Új diszkes tároló: DS5000
Fontos újdonság még az IBM kínálatában a DS5000 középkategóriás lemezes tároló, ami a korábbi DS4800-as sorozatot váltja. A mai elvárásoknak megfelelően a DS5000 SATA vagy FC diszkekkel egyaránt megtömhető, egyelőre legfeljebb 256 merevlemez támogatott, a lehető legnagyobb teljestmény elérése érdekében a cache akár 16 gigabájt is lehet kontrollerenként, vagyis összesen 32 gigabájt. A tároló 16 darab 4 gigabites FC-porttal rendelkezik, de a jövő év eleje felé már a 8 gigabites Fibre Channel szabványt is támogatni fogja a DS5000, ráadásul a host adapterek üzem közben cserélhetők, így a fejlesztés nem igényel rendszerleállást. Az IBM azt állítja, a fejlesztéseknek köszönhetően a DS5000 akár kétszer nagyobb teljesítményt nyújt az előző generációs középkategóriás IBM tárolóknál.
Frissült a csúcskategóriás DS8000 sorozat is, az új változatok már támogatják az IPv6-ot, a RAID 6 tömböket, illetve 450 gigabájtos FC diszkekkel is rendelhetők. A DS5000 és a DS8000 hamarosan olyan változatban is kapható lesz, amely natív titkosítással írják a diszkekre az adatokat, minimalizálva a kockázatokat. Ehhez kapcsolódó hír, hogy az IBM kiadta a Tivoli Key Lifecycle Managert, amely gondoskodik a titkosítási kulcsok kezeléséről, illetve a titkosításra képes eszközök kezeléséről is. A TKLM automatikusan felismeri a hálózatba csatlakoztatott, titkosításra képes berendezéseket.
Még nem jött el a nagyvállalati flash kora
Montpellier-i rendezvényén az IBM szót ejtett a flash meghajtók vállalati felhasználásáról is, megragadva az alkalmat arra, hogy teljesen dilettánsnak minősítse a legnagyobb vetélytárs EMC megközelítését. Amint az ismert, az EMC a csúcskategóriás és középkategóriás tárolóiban is elérhetővé tette a flash technológiát, látványos teljesítmény-növekedést ígérve például a tranzakciókezelésben. Az IBM szerint az EMC nem tett mást, mint a diszkeket memóriára cserélte, ami teljesen "hasznavehetetlen". A Nagy Kéknél úgy látják, még nem jött el a flash ideje a vállalati adattárolásban, az előnyök kihasználásához átfogó megközelítésre van szükség, ami a tároló-architektúrák mellett érinti a szoftvereket is -- mondta Krishna Nathan, adattárolási termékek fejlesztéséért felelős alelnök.
Nathan szerint a flash technológiában rejlő lehetőségek kiaknázása nem merülhet ki abban, hogy a merevlemezes meghajtókat memóriára cseréljük, ahogy az EMC tette. A pörgő tányéroknál sokkalta gyorsabb flash meghajtókhoz új rendszerarchitektúra és új szoftverek is kellenek, amelyek flashre optimalizáltak. Nathan példaként említette, hogy a jelenlegi szoftverek fejlesztői úgy dolgoznak, hogy az alkalmazás a lehető legkevesebbet swappeljen a merevlemezre, mert az lassú, flash memóriák esetében azonban ez a folyamat látványosan felgyorsul, ami más gondolkodást vár el a programozóktól is.
Az IBM szeptember elején egy gigászi teljesítményű flash-alapú tárolót mutatott be, amely másodpercenként egymillió I/O műveletre képes, bár egyelőre csak laboratóriumi körülmények között, a SAN Volume Controller által hivatalosan nem támogatott konfigurációban. Az IBM egyes blade szervereiben már ma is kínál SSD-ket, de a távlati tervekről Nathan nem árult el konkrétumokat, csak annyit, hogy a demózott konfigurációhoz hasonló rendszer még nagyjából egy évre van a kereskedelmi bevezetéstől.
NAS a Föld körül
Az IBM a NAS eszközök terén is forradalmat ígér, amelynek előfutára a most megjelent N6000 berendezés. A legfeljebb 840 terabájtig bővíthető hálózati adattároló érdekessége, hogy kétmagos AMD Opteron processzorokra épül. Egy- és kétkontrolleres változatban egyaránt hozzáférhető, az előzőek 4, utóbbiak 8 FC-porttal rendelkeznek. A támogatott kötetek száma 2048, méretük legfeljebb 16 terabájt lehet. Az N6000 az összes lényeges protokollt támogatja (FCP, iSCSI, CIFS, NFS, HTTP, FTP), FC és SATA diszkeket egyaránt kezel.
A NAS-felhasználók komoly problémája, hogy nem tudnak egy névtérben kellően nagy kapacitású eszközöket használni -- állítja az IBM. Erre a válasz a Scale-out File Services (SoFS), amely a HPC-világból már ismert General Parallel File System (GPFS) leszármazottja. A fürtözött fájlrendszerrel akár 512 milliárd állomány tárolására is képes, de egy névtérben működő NAS-rendszerek hozhatók létre, akár világszerte több telephelyre elosztva, amely igény szerint lehet az IBM saját adatközpontja is akár.
A SoFS lényegében nem más, mint egy adattároló "cloud", ami az IBM számára fontos fejlesztési irány. A "cloud computing", vagyis a teljesen virtualizált, akár földrajzilag is elosztott számítórendszerek felé mozdulás -- mint amilyenek a Google egyes szolgáltatásai -- egyértelműen meghatározza a Nagy Kék jövőképét. A cloud computing ugyanakkor számos biztonsági kérdést vet fel. Craig Smelser, az adattárolási és biztonsági szoftverek fejlesztéséért felelős vezető azonban magabiztosan azt mondta, nem az a kérdés, megoldják-e ezeket a problémákat, hanem hogy mikorra és hogyan. Ahogy az eddigiekből is láttuk, az IBM gőzerővel dolgozik ezen.