Kipróbáltuk: ARM-os Samsung Chromebook 303

Egyre több gyártó kezd beállni a Google Chromebook kezdeményezése mögé, a hosszú ideig egyedüli zászlóvivő Samsung mellé néhány hónapja csatlakozott az Acer, pár hete pedig a HP is, saját Chromebookjaikkal különböző szegmenseket megcélozva. A gyártók közül azonban továbbra is a Samsung viszi a prímet, a tavaly ősszel piacra került eszközben egészen egyedülálló módon a  saját fejlesztésű processzora dolgozik.

Méret, tömeg, minőség, kialakítás

A Samsung kisebbik Chromebookja (van egy nagyobb, 550 néven, Sandy Bridge generációs processzorral), a legalsó kategóriában versenyez, ennek megfelelő elvárásokkal érdemes kezelni a készülékházat is, amely minden porcikájában műanyag. A borítás nem túl jó minőségű, cserébe nem kellemetlen tapintású és karcolásokkal, behatásokkal szemben is ellenálló.  Az ipari formaterv sokat javít a helyzeten, alumíniumból készítve simán elmenne prémium kategóriás modellnek a Chromebook 303, távolabbról szemlélve nem süt róla a netbook-jelleg, inkább egy új generációs ultrabookra hasonlít.

Az építési minőség azonban kifogásolható, a Chromebook belső váza nem sikerült túl erősre, ezért például a csuklótámasz közepes erő hatására is ijesztő módon meghajlik, annyira, hogy már az alaplap vagy akku fizikai elroppanásáért aggódhatunk. A csuklótámasz gépelés közben hajlamos nyikorogni is, ezt addig folytatja, míg kényszerűen nem változtatunk a kezünk helyzetén. A kispórolt strukturális erősítés előnye az alacsony tömeg, a gép hajszálpontosan 1,1 kilogramm. Ezt jelentős részben az akku teszi ki, a Chromebookban ugyanis sem aktív hűtés, sem merevlemez nincs. A hordozhatóságon sokat javít az aprócska töltő is, a két egység akár egész napos táskában hordozása sem megterhelő, tömegközlekedő diákoknak nagy áldás lehet ez.

A Chromebook 303 portok dolgában hozza a divatos ultrabookok szintjét, így van kombinált audioport a bal oldalon, hátul pedig két USB-csatlakozó és teljes értékű HDMI-kimenet is. Az USB-portok egyike 3.0-s szabványú, a belső eMMC tárhely lassúsága miatt azonban ennek előnyei gyakorlatilag érezhetetlenek. A Chromebook rendelkezik SD kártyaolvasóval is, ez utóbbi a gép bővítésének egyetlen lehetősége

Beviteli eszközök, kijelző

A kijelző-billentyűzet-touchpad hármas az, amely a Chromebookot messze a netbook-mezőny fölé képes pozicionálni és valami egyénit, kiemelkedőt adni. A Samsung mindhárom részelemből a várakozásainkat jóval meghaladó minőségűt választott, ami nagyban emeli az eszköz használati értékét. Ezt sajnos a PC-gyártók többsége továbbra sem képes felismerni, több százezer forintos számítógépeket szeretnének eladni csapnivaló touchpaddel és silány minőségű, alacsony felbontású kijelzőkkel szerelve.

A Chromebook kijelzőjének felbontása 1366x768 pixel, ami 11,6 hüvelykes átlóval elfogadható pixelsűrűséget eredményez és messze kiemelkedik a szegmensben megszokott 1024x600 pixeles panelek közül. A kijelző matt borítást kapott, így egyáltalán nem tükröződik, ez fontos tulajdonság egy hurcolásra termett eszköz esetében. Sajnos a fényerő nem segít rá a kültéri használatra, és a betekintési szögek nem ütik meg a drágább gépek szintjét, a kontraszttal azonban nincs probléma.

A touchpad is megér egy hasonló misét, az érzékenység, a többujjas gesztusok támogatása mind példaértékű. Az egyetlen elemből álló touchpad benyomható, de a sima egyujjas érintést is érzékeli kattintásként, a kétujjasat pedig jobbklikként. Sajnos további gesztusokat a rendszer egyelőre nem ismer, a Chrome OS folyamatos fejlődését ismerve azonban nem zárható ki, hogy egyszer implementálják a háromujjas előre-hátra böngészős gesztust. Ugyan a kétmagos ARM-processzornak néha túl sok például a görgetés megfelelő renderelése, a hardveres érzékelő és a meghajtó mindig a helyzet magaslatán volt, ami értékelendő.

A billentyűzettel is nagyon meg voltunk elégedve. A ház szilárdságához viszonyítva az alátámasztás nagyon jó, gépelés közben nem hajlik sokat. A gombok rövid úton járnak, de kiváló visszajelzést adnak, néhány perc megszokás után örömmel gépeltem rajtuk. Arra érdemes odafigyelni, hogy a Chromebook angol kiosztású billentyűzettel érhető el, ráadásul a Z és a bal Shift között nincs gomb, így szoftveresen magyar kiosztásra váltva a hosszú í-t csak az Alt-j kombinációval lehet előhívni. Ez megszokást ígényel, nekem nem okozott problémát, de másnak zavaró lehet.

A billentyűzet kiosztása idomul a Chrome OS igényeihez, így egyáltalán nincs Windows (vagy Cmd) gomb, a Caps Lock helyére egy konfigurálható billentyű került (alapértelmezésben keresést indít), a felső sor pedig rendszerspecifikus funkciókat tesz elérhetővé (hangerő, fényerő, stb.).

Hardver, teljesítmény, akku

A Samsung kisebbik Chromebookjában a saját fejlesztésű Exynos 5 Dual 5250 processzor dolgozik, amely nevének megfelelően két ARM Cortex-A15 magra épül, ezek névleges órajele 1,7 GHz. A magok mellett a GPU is az ARM Holding fejlesztése, a Mali-T604 kifejezetten erősnek számít az alacsony fogyasztású grafikus feldolgozók között. A lapka mellett 2 gigabájt DDR3L RAM teljesít szolgáltatot, 64 bites szélességgel és 1600 MHz effektív órajellel.

A kétmagos Exynos 5 az Anandtech összehasonlító tesztjei szerint számottevően gyorsabb mint a kétmagos Atom N570, esetenként 40-60 százalék is lehet a különbség az ARM processzor javára - nem elhanyagolható. Az Exynos integrált grafikája is számottevően erősebb az atomos Chromebook hasonló egységénél, egyes feladatok alatt (WebGL) a különbség tízszeres is lehet. Saját mérésünk szerint a Chrome OS legfrissebb, január 17-én kiadott (23.0.1271.111) verziója a SunSpider 0.9.1 tesztben 898 ms eredményt ért el, egy néhány éves Core 2 Duo (P8400) teljesítménye 400 ms ugyanezen benchmark szerint, legfrissebb, 23-as Chrome-ot használva mindkét gépen.

Az Exynos 5 Dual teljesítménye a mindennapi használatban meglehetősen felemás képet mutat. Egyrészt böngészéshez, szövegszerkesztéshez tökéletesen elegendőnek bizonyult, nagyon ritkán tapasztaltam érezhető fennakadást. A webes felhasználói élmény azonban már ma fokozatosan a számításigényes feladatok felé tolódik el, gondoljunk csak egy JavaScript-terhelt Index-címlapra vagy FullHD videózásra YouTube-on. Ez utóbbi feladatokkal a Chromebook már nem tud megbirkózni, az Index szinte használhatatlanra lassul, ahogy a FullHD videók lejátszása a videomegosztón is meghaladta a kis eszköz képességeit. Ez utóbbihoz pedig nem is a Flash lejátszót, hanem a HTML5-ös verziót tölti be a Chrome OS, de így is dobálja a lejátszó a frame-eket.

A Flash-alapú lejátszók még gyengébben teljesítenek, egy The Daily Show nézhetetlen a Chromebookról, ahogy az általunk próbált Flash-játékok is erősen akadoztak. Szoftveres optimalizációval valószínűleg még sokat lehet csiszolni a teljesítményen, kérdéses, hogy a felhasználói élmény ki tud-e teljesedni ezen az ARM processzoron.

Akkus üzemidő dolgában a Chromebook 303 nem teljesített kiugróan, aktív (Flash-mentes) böngészésre mintegy hat órán keresztül képes maximális fényerő közelében, ezt lehúzva akár egy jó órával is meghosszabbíthatjuk az üzemidőt, amely még így is sokkal marad el a tabletektől elvárt időtartamtól, inkább az ultrabookokéhoz közelít. Az akku kapacitása az előző generációs, atomos géphez képes felére csökkent, 61 Wh helyett mindössze 31 Wh, így a gép maga jóval kisebb, vékonyabb és könnyebb lehetett. A kompakt kialakításban egyébként a processzor is sokat segít, az Exynos 5 rendszerlapka tartalmazza az alaplapi komponensek jelentős részét (például a WiFi-modult), aktív hűtésre pedig nincs szüksége, ami drámaian leegyszerűsíti az alaplap kialakítását és olcsóbbá teszi a gyártást.

Chrome OS, mi van - és mi nincs

A Chrome OS két legfontosabb eleme az ablakkezelő és a böngésző, ez a páros határozza meg az operációs rendszer használati értékét és a felhasználói élményt. Tévedés ne essék, az első generáció botlása után a Google teljes értékű ablakozó operációs rendszert varázsolt a Chrome OS-ből, amit csak az tud igazán értékelni, aki megpróbált már teljes képernyős alkalmazásokkal (például iPaden vagy Androidon) produktív lenni.

A böngésző értelemszerűen a Google saját Chrome-ja, amely egy egyszerű Linux kernelen fut, de a felhasználó a nyílt forráskódú rendszerből gyakorlatilag semmit nem lát az egyszerű ablakkezelőn és a böngészőablakokon kívül. Amennyiben memóriakártyát helyezünk be vagy fájlokat töltünk le, elérhető egy fapados fájlkezelő alkalmazás, amellyel a gépen lévő rendszerfájlokat nem, a Google Drive-ot, a memóriakártyát és a letöltéseinket azonban kezelhetjük. A fájlok jó részét a Chrome OS offline módban is képes megnyitni a beépített dokumentumnézegetőn keresztül, a képeket pedig a roppant egyszerű képkezelővel nézhetjük és szerkeszthetjük, de van médialejátszó is, ha épp nem online streamet hallgatnánk vagy néznénk.

A rendszer egyre fontosabb eleme a vékonykliens-funkció, vagyis hogy a Chromebookról más (akár virtualizált) gépekre lépjünk be, ennek egyik eleme a Chrome Remote Desktop, amellyel más Chrome-ot használó számítógépünk fölött vehetjük át az irányítást megfelelő beépülő modul telepítése után. Ezzel a szükségmegoldással olyan helyzeteket is áthidalhatunk, amikor hatalmas szükségünk lenne valamiért gyorsan egy helyben telepített alkalmazásra és a Remote Desktop késleltetése nem számít kritikus problémának. A Chromebookot célzó RDP-megoldások köre a jövőben bővülni fog.

A Chrome OS azonban kulcsfontosságú pillanatokban hasal el, például a Galaxy Nexust rádugva nem böngészhetjük a háttértár tartalmát, mert az MTP és PTP fájlátviteli protokollokat a rendszer nem kezeli egyelőre - bár idővel ez a támogatás is megjelenhet. Hasonló baki, hogy a Chromebook mellé adott, 2 évre 100 gigabájtos felhős tárolóhely nem vonatkozik a Gmail postafiókra, csak a Drive-ra, ami fájdalmas élmény lehet, ha nem olvassuk alaposan át előre a feltételeket. A Chromebook nem támogatja a Java appleteket sem, így számos magyarországi bank netes felülete elérhetetlen róla, például ilyenkor jöhet jól a Remote Desktop megoldás szorult esetben.

Konklúzió

A Chromebook továbbra sem való mindenkinek és nem való mindenre. Gyakorlatilag úgy érdemes rá tekinteni, mint egy Windows RT-s számítógépre, a modern (leánykori nevén "Metro") felület nélkül, egy olyan desktoppal, amely csak böngészőt futtat és néhány alapszintű rendszeralkalmazást. A Chrome OS-nek definíciója szerint nincs olyan funkciója, amelyet egy másik, Chrome-ot futtató PC ne tudna kiváltani, és funkciókban, illetve akkus üzemidőben sem emelkedik igazán a mezőny fölé. Az operációs rendszer mellett szól, hogy rendkívül biztonságos, a Google legjobb biztonsági gyakorlatait örökölte meg, emellett olcsó és szűk funkcióit képes hatékonyan ellátni.

A Samsung a Chromebookot Magyarországon nem forgalmazza. De az Európai Unió előnye, hogy a fogyasztók elől eltűntek a földrajzi határok, ami az EU-ban elérhető, az akadálytalanul elérhető Magyarországon is. Így van ez a Chromebookkal is, amely például az Amazon angol oldaláról megrendelhető, szállítással mintegy 85 ezer forintnak megfelelő fontért, maximum 10 napon belüli magyarországi szállítással.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Ennyiért a Samsung kisebbik Chromebookja a netbook-piac közepébe csöppen, 70-100 ezer forint között lehet válogatni a különböző gyártók atomos és AMD C-60 processzorral szerelt modelljei között, némelyikhez pedig még Windows Starter is jár. Az olcsóbb netbookok általános jellemzője azonban a gyenge billentyűzet és az alacsony felbontású, igen gyenge kijelző, és nem sokkal magasabb teljesítmény jár, a Chromebook így sem kivételesen jó vásárnak, sem túlárazottnak nem számít, csupán másféle kompromisszumot köt egy számítógépet jellemző számtalan paraméter dolgában.

Érdekes alternatíva ugyanakkor az Acer C7, amely 75 ezer forintért rendelhető, azonban két Sandy Bridge magot kínál az általunk korábban már nagyra értékelt V5-171 készülékházában. Ezzel a modellel várhatóan megszűnnek az Exynos és az Atom teljesítményproblémái, cserébe az akkus üzemidő jelentős részéről le kell mondani - vagyis egy kompromisszumot egy másikra kell cserélni.