Kipróbáltuk: Acer Aspire V5-171 notebook

A netbookok korának leáldozásával mintha eltűnt volna az olcsó és apró gépek piaca, a gyártók már egyik oldalon a tabletekre, másik oldalon az ultrabookokra bízzák a szegmens kiszolgálását. A két kategória között hatalmas űr tátong, miközben mindkét véglet ár/képesség aránya hagy kivánni valót maga után: a tabletek elsősorban tartalomfogyasztásra alkalmasak, teljesítményük is ehhez szabott, míg az ultrabookok árazása inkább tükrözi a prémium kialakítás, mint a szűkös csatlakozókínálat és a harmatos akkus üzemidő realitásait.

Az Acer már a CULV-vonatra is az első között ugrott fel, a tajvani gyártó szemmel láthatóan kötelességének érzi, hogy jó kompromisszumos gépeket tartson piaci kínálatában. Ez ma sincs másképp, az Aspire V5-171 képében igen ütős középutat talált, amely közel lehet az ár-képesség függvény maximumához.

Kialakítás, méret, tömeg

Az Aspire V5-171 nem tagadhatja le származását, a géprol bizony lerí, hogy nem kerül vagyonokba. A kijelző külső borítása még kifejezetten ízléses, "szálcsiszoltra fröccsöntött" műanyag, az alsó borítás azonban már a legolcsóbb modelleket idéző egyszerű fekete plasztik - cserébe masszív és ellenálló. A gépet kinyitva szembeköszönnek a "nullás évek", a néhány éve divatosnak számító lakkozott hatású fekete műanyag adja a kijelző káváját. A billentyűzet és a csuklótámasz azonban újra jobb minőségű, ízléses szürke plasztik.

A 11,6 hüvelykes gép tömege a kategóriában már soknak számít, az 1,38 kilogrammnál jóval könnyebb 13,3-as ultrabookok is léteznek, azok magnézium házát azonban meg is kell fizetni. A szabványos alkotóelemeknek betudhatóan a V5-171 vékonysága sem döntöget rekordokat, épp ellenkezőleg, 21-27 milliméteres vastagságávál kifejezetten kövérnek számít.

Ennek pozitív oldala, hogy az Acer apró gépe köröket ver a legtöbb ultrabookra a csatlakozók tekintetében. Jobb oldalon kombinált audioport, két USB (2.0) csatlakozó, a töltő és a Kensington-aljzat található, bal oldalon teljesértékű (gigabites) Ethernet-, VGA- és HDMI-, valamint egy USB 3.0 port kapott helyet. Ugyanitt, a bal oldalon van a hatalmas "kipufogónyílás" is, ami segít a gépet folyamatosan, még terhelés alatt is nagyon hűvösen tartani. Az Aspire noteszben helyet kapott SD-kártyaolvasó is, ez elölről érhető el.

Beviteli eszközök, kijelző

A billentyűzettel kapcsolatban fenntartásaink voltak, az árkategóriát ismerve nem számítottunk túl sok jóra. Az Acer szerencsére nem spórolt (túl sokat) ezen az elemen, a teljes méretű billentyűzet hosszabb szövegek begépelésére is alkalmas, ami a célközönséget ismerve (infomunkások, diákok) jó döntésnek bizonyult. Az alátámasztás jó, a gombok egész hosszú úton járnak, kis megszokással a szokott tempóban gépelhetünk rajta. Az érzetet csak a billentyűk nyúlós, változó nyomáspontja rontja.

Az aprócska tapipadról már sokkal kevesebb pozitívumot tudunk elmondani, az alulméretezett darab érzékenysége eléggé véletlenszerű, az érintéses, illetve a tapipad lenyomásával közölt kattintásokat nem észlelte konzisztensen és a többujjas gesztusok támogatásával (kétujjas görgetés, stb.) is hadilábon állt. A helyzet nagyot javult egy frissebb (nem Acer) meghajtó feltelepítésével, amely már a Windows 8-as gesztusokat (bal és jobb oldali behúzás) is ismeri, az érzékelés konzisztenciáján azonban nem sokat javított.

A költséghatékony gyártás áldozata lett a kijelző is. Az 1366x768 pixeles felbontás ugyan egész jó pixelsűrűséget ad a 11,6 hüvelyken, a TN panel minősége még az árkategória harmatos mezőnyből is lefelé lóg ki. Ez a fájdalmasan alacsony kontrasztarányon és a szintén rendkívül gyenge betekintési szögeken érhető tetten - ez utóbbi annyira rossz, hogy a panelt nézve csak ott helyesek a színek, ahol közvetlenül derékszögben nézzük, a sáv alatt és fölött már elkezdődik a színinverzió. A kijelző borítása sajnos fényes, de a jó fényerőnek betudhatóan a becsillanással zárt térben meg tudunk majd birkózni, napfénybe azért nem fogjuk kivinni.

Hardver, üzemidő

Ahogy korábban említettük, a V5-171 hardverplatformként az alacsony feszültségű, Ivy Bridge generációs Core i3 és i5 processzorokat használja, amelyek teljesítményét már az ultrabookból jól ismerjük. A gép egyébként egyes piacokon Core i7, illetve Celeron és Pentium Dual Core processzorral is elérhető - gyakorlatilag azonos házban, Aspire One 756 néven. A Core i5 chipek a turbónak köszönhetően kiváló teljesítményt nyújtanak egy- és többszálú számítási feladat alatt is, ennek köszönhetően a kis Acer teljes értékű számítógéppé válik, amely elsődleges eszközként is megállja a helyét. Az egyes processzorokban elérhető Quick Sync videokonvertálás révén amatőr videofeldolgozásra-konvertálásra is alkalmas az Aspire V5, a mindennapi munkában pedig várhatóan még évekre elegendő teljesítményt ad. A mai alacsony memóriaáraknak betudhatóan a gyártó a mellékelt RAM-mal sem spórolt, kiszereléstől függően 4-6-8 gigabájttal is elérhető a gép.

A kis Aspire mégsem nyújt kiegyensúlyozott teljesítményt, az ultrabook-recept egyik fontos eleme, az SSD ma már nagyon hiányzik. Ez azt jelenti, hogy ahányszor a rendszernek hozzá kell nyúlnia a mechanikus merevlemezhez, a gép azonnal belassul és addig így is marad, míg az adatot be nem töltötte. A beépített meghajtó 5400 fordulat/perc sebességű, SATA 3.0 rendszerű, tehát nem a leglassabbak közé tartozik, kapacitása pedig tekintélyes, fél terabájtos, a felhasználói élményt azonban a mindennapokban egyértelműen rontja. Mindenképp érdemes a vásárlás után néhány tízezer forintért egy apró SSD-t szerelni a gépbe, a kioperált HDD pedig egy külső házban folytathatja pályafutását.

Az alacsony tömeg és ár áldozata lett az akku, a beépített (ám cserélhető) darab mindössze négycellás, névleges kapacitása 37 wattóra, vagyis a nagyobb vastagság ellenére sem hoz hosszabb üzemidőt az Aspire V5-171 mint a hasonló hardverplatformra épülő ultrabookok - alacsony fényerő és nagyon processzorkímélő munkavégzés (és lekapcsolt Wi-Fi) mellett 5 óra préselhető ki az egységbol, közepes fényerővel, Flash-sel fűszerezett böngészéssel azonban 3-4 óra a reális.

A kis Acer mellett szól, hogy az ultrabookoknál alacsonyabb integráltsága (és nagyobb vastagsága) azt jelenti, hogy szabványos alkatrészekkel bővíthető. Ennek egyik folyománya, hogy az akkus üzemidő is turbózható, a 7 mm-es (vékony) HDD elég olcsón alacsonyabb fogyasztású SSD-re, a két szabványos memóriamodul pedig alacsony feszültségű DDR3L modulokra cserélhető. Ezzel a fogyasztás 10-15 százalékkal is csökkenthető, a felhasználói élmény pedig ugrásszerűen megnő a HDD leváltásával. Az ultrabookokkal szemben az akku is cserélhető, így bármikor vehetünk tartalék egységet, és remélhetőleg a piacon megjelennek majd nagyobb, 6 vagy 9 cellás áramforrások is.

Konklúzió

Az Acer V5-171 szerintünk nagyon jó kompromisszumokat kötött, olyan területeken engedett a gyártó, amelyek a mindennapi használatot csak kevéssé befolyásolják, cserébe egy nagyon könnyű, elso gépként is használható eszközhöz juthatunk, igen jó áron. Tévképzetünk ne legyen, ez egy olcsó(bb) gép, jó áron, az ultrabookok prémium háza, kijelzoje, akkus üzemideje, SSD-je nélkül, de van használható billentyűzet, kiváló csatlakozó-felhozatal és alacsony fogyasztású, de erős processzor.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Az Acer gépe kiváló megoldás lehet azok számára, akik rendszeresen, napi szinten hordozzák számítógépüket (pl.diákok), szükségük van a gyors processzorra, de nagyon fontos az ár is, a prémium modelleket pedig nem tudják vagy akarják megfizetni. A jó CPU-nak köszönhetően a gép valódi mindenes lehet, irodába vagy haza érve külső monitort köthetünk rá, így asztali gépet is képes kiváltani. Ezt lehetővé teszi a jó bővíthetőség is, a csatlakozófelhozatal példás, van gigabites Ethernet és a teljes méretű videocsatlakozók is. További hatalmas előny, hogy a meghajtó vagy a RAM is szabványos méretű egységekből építkezik, így vásárlás után is bővíthető-cserélhető, így részletekben is megépíthető álmaink gépe. Ugyanez igaz az akkura is, amely az ultrabookoknál megszokott szerény méretű, de azokkal szemben szükség esetén cserélhető vagy épp bővíthető.

A kis Acer ma a magyarországi kiskereskedelmi forgalomban (Windows 8-cal) 145 ezer forint körül kapható, ennyiért az 1,8 GHz-es Ivy Bridge (Core i3-3217U) processzort és 4 gigabájt RAM-ot kapunk. A Core i5-ös (i5-3317U) verzió csak 1,7 GHz-es névleges órajelet kapott, ezt azonban 2,6 GHz-ig tudja tornázni, ami nyilván jelentős sebességnövekedést hoz. Az ezzel szerelt modell valamivel drágábban, 160 ezer forint körül kapható, 8 gigabájt RAM-mal - mi megvételre inkább ezt a modellt ajánljuk. A gépben egyébként a Google is meglátta a lehetőséget, Acer C7 néven Chrome OS-szel is kapható szinte pontosan ugyenez a gép, Celeron processzorral, 200 dolláros áron, de nem Magyarországon.