Az EU sem tud mit tenni a PlayStation-lemezekért
Úgy tűnik, hogy a szabályozó hatóságok is eszköztelenek azzal szemben, hogy a Sony leállítsa egyes játékok fizikai példányainak gyártását a PlayStation konzolokhoz.
A videójáték-ipar egyértelműen a digitális terjesztés irányába halad, ami üzleti szempontból érthető lépés, mivel alacsonyabb költségek, egyszerűbb logisztika és nagyobb nyereség jellemzi ezt a modellt. Ugyanakkor az irány nehezebb kérdéseket vet fel a tulajdonjog, a másodlagos piac és a kulturális megőrzés kapcsán, és bár a fizikai adathordozók sem jelenthettek sosem tökéletes megoldást a sérülés kockázata miatt, mégis bízni lehetett abban, hogy a megvásárolt program elérhetősége független a platformszolgáltatók különféle döntéseitől.
A PlayStation márkát gondozó Sony két hete bejelentette, hogy 2028 januártól már nem gyárt fizikai lemezes változatot a konzolra frissen megjelenő játékokhoz. A határidő előtt kiadott játékok továbbra is elérhetők maradnak lemezen, de utána minden új megjelenés kizárólag digitálisan lesz megvásárolható a PlayStation Store-ban és a kereskedőpartnereknél. Ugyan a legújabb játékokhoz már nem készülnek majd hagyományos optikai adathordozók, de a korábban lemezen megjelent játékok utánpótlása egy ideig továbbra is biztosított lesz, és a gyártás nem szűnik meg egyik napról a másikra, csak az új megjelenések esetében változik a stratégia.
Michael McGrath, az Európai Bizottság demokráciáért, jogállamiságért és fogyasztóvédelemért felelős biztosa hétfőn beszélt arról ezzel kapcsolatban, hogy az unió nem tudja arra kényszeríteni a Sonyt, hogy a jövőben is gyártson lemezes PlayStation-játékokat.
Találkozzunk, idén is lesz SYSADMINDAY! Július 17-én lesz a hazai Sysadminday! Standup, üzemeltetői meetup, kvízek, szakmázás, barátok, még több sörcsap.
A szabályozás nem ad lehetőséget arra, hogy egy vállalatot egy adott termék vagy szolgáltatás biztosítására kötelezzék pusztán azért, mert annak megszüntetése fogyasztói ellenállást vált ki. A vállalatok szabadon nyújthatnak játékokat és szolgáltatásokat olyan módon, ahogyan azt megfelelőnek tartják, feltéve, hogy a fogyasztói jogokat a nemzeti és az uniós jogszabályokkal összhangban teljes mértékben védik - emelte ki az uniós biztos.
Nem ez az első alkalom, hogy az EU nem tud segíteni az elégedetlenkedő játékosoknak. Az Európai Bizottság pár hete közölte, hogy nem tudja támogatni a Stop Killing Games fogyasztóvédelmi mozgalom kéréseit, és nem kívánja jogilag kötelezni a kiadókat arra, hogy a támogatási időszak lejárta után is biztosítsák a felhasználók számára a videójátékok játszhatóságát.
A francia UFC- Que Choisir fogyasztói csoport márciusban perelte be a Ubisoftot, miután a kiadó leállította a The Crew szervereit. A lépés mondani sem kell, nem aratott nagy sikert a játékosok körében, mivel a korábban megvásárolt játékok ezzel gyakorlatilag használhatatlanná váltak. A panaszos vásárlók bevallása szerint teljes árú termékként tekintettek a játékra, míg a Ubisoft reakciója alapján a felhasználók csupán korlátozott idejű hozzáférési jogot szereztek a vásárláskor, ami fogyasztóvédelmi és jogi szempontból jelentős nézetkülönbséget jelent a két fél közt. A „Stop Killing Games” mozgalomban összefogó felhasználók elsődleges követelése az volt, hogy a kiadók a támogatás megszüntetése után biztosítsanak valamilyen alternatívát a játék további használatára, például offline módot vagy támogassák a privát szerverek létrehozását.
Mivel az európai polgári kezdeményezés több mint 1,29 millió aláírást gyűjtött, így az Európai Bizottságnak hivatalosan is foglalkoznia kellett a kérdéssel, de az EB támogatása nélkül a hangsúly a további jogalkotási lehetőségek feltárására és a hosszútávú lobbitevékenységre került.