Már az ős-GSM korszakban (sőt, a vezetékes telefonvonalak esetében) is létezett a csúcsidő fogalma a hálózatok és a felhasználók számára egyaránt - az első mobilcsomagok nem véletlenül használtak csúcsidős és csúcsidőn kívüli percdíj-számlázást. Bár ez a differenciálás a számlázásban idővel teljesen eltűnt, a mobilnet elterjedésével a jelenség velünk maradt, sőt, minden eddiginél érezhetőbbé vált.

Hogy mennyire, arra most a Speedtest.net crowdsourcing benchmark-platform legújabb kutatása igyekszik választ adni, melyben a cég az európai mobilhálózatok esti leterheltségét vizsgálja a legkritikusabb órákat (19 és 21 óra között) a legkevésbé forgalmas (2 és 5 óra közötti) időszakokat összehasonlítva.

Ping a lelke mindennek

A kutatás alapvetése, hogy a mobilhálózatok a korlátos spektrumkeret miatt az egyszerre csatlakozó, forgalmat bonyolító kliensek számának növekedésével az általuk felhasználható, egységnyi hálózati erőforrás is csökken, vagyis lassul a le- és feltöltési sebesség. És ami ennél is meghatározóbb, a hálózati késleltetés, vagyis a pingidő olykor drámaian megnő, amit a legtöbb felhasználó többnyire akadozó szolgáltatás képében érzékel.

Az Ookla csúcsidőben bekövetkező hálózati degradációt jelző mérőszáma alapján a 30 vizsgált európai piac meglehetősen széles spektrumon mozgott az adatgyűjtés idején, az idei első negyedévben. A legrosszabb a helyzet Spanyolországban, ahol a degradációt jelző framework index meghaladta a 62-t, a legjobb pedig Luxembourgban, ahol a csúcsidejű és csúcsidőn kívüli időszak között semmilyen mérhető különbség nem volt - jóllehet ez utalhat az ország méretére és ezzel együtt a hálózati koncentrációra is.

A hazai IT felrázásához haza kell hozni a legjobbjainkat Az elvándorolt szakemberek visszacsábítása komoly kihívás, azonban számos ország már megmutatta, hogy ez nem lehetetlen feladat.

Magyarország a 30-as lista felső harmadában, a hetedik helyen szerepel, ami azt mutatja, hogy csúcsidőben a magyarországi mobilszolgáltatók hálózatain a megnövekedett terhelés miatt jelentősen visszaesnek a teljesítménymutatók. A benchmark publikus részéből egyedül a pingidőkre derül fény, itt Magyarországon az átlagos csúcsidejű mérés 580 milliszekundumos késleltetést hozott, amivel a hazai hálózatok a felső-középmezőnybe kvalifikálták magukat.

A felmérés külön kitér rá, hogy egy-egy piacon belül az ott működő operátorok hálózatai eltérő sebességértékeket produkálhatnak, amire jó példa a lengyel, a svájci és a spanyol piac is - Magyarországgal e tekintetben külön nem foglalkozott a felmérés.

A mérések egyben arra is rámutatnak, hogy az iparág és a szabályozók által oly sokszor egyfajta szent grálként emlegetett 5G sem feltétlenül hoz enyhülést a csúcsidőszakban, illetve az 5G-s átviteli közeg ugyanúgy korlátos, mint bármelyik más korábbi generáció.

A 30-ból 10 kiemelt európai piacra vonatkozó átlag szerint például az átlagos csúcsidejű sebességcsökkenés 4G hálózatok esetében 32%, míg 5G-nél 27% volt a kiválasztott országokban, de hálózati konfigurációtól függően voltak egészen szélsőséges esetek is, például Franciaországban, ahol a csúcsiejű 5G-s átvitel 32%-kal nőtt, míg Dániában sokkal nagyobb mértékben (39%-kal) csökkent, mint a 4G-s átvitel.

Mutasd az 5G-det, megmondom, ki vagy!

Bár az elemzés külön nem említi, nem elhanyagolható szempont, hogy az 5G-s hálózatok nem csak felhasznált spektrumkerettől, hanem a topológiától függően is jelentősen eltérő teljesítményt nyújthatnak. Az úgynevezett non standalone (NSA) 5G teljesítményére így kihat a 4G-s infrastruktúra torlódása, míg a standalone (SA) 5G esetében a két hálózati réteg már egymástól teljesen függetlenül működik. Ilyen kereskedelmi hálózata egyre több európai operátornak van már - hazánkban egyedül a Yettel Magyarországnál működik ilyen típusú 5G-hálózat, arra ugyanakkor egyelőre nem minden 5G SA-képes készülék tud csatlakozni.

A hálózat csúcsidejű terheltségét emellett szezonális hatások is befolyásolják, mely a legjobban a klasszikus napfény-országoknál figyelhető meg. Magyarországon ez a hatás rendszerint jórészt a belföldi turizmus során, a Balaton környékén jelentkezik, illetve impulzusszerűen a fesztiválszezonban - a hazai operátorok ezeket jellemzően már rutinszerűen kezelik és igény szerint képesek a rendelkezésre álló cellakapacitás ideiglenes növelésére, akár átmeneti, mentesítő cellák kihelyezésére az adott helyszínen, helyszíneken.

Az Ookla kutatása az összegzés során felhívja a figyelmet, hogy az Európai Unió "Digitális Évtized" programjában szereplő, 5G-s lefedettségre vonatkozó célkitűzések félrevezetőek lehetnek és nem biztos, hogy elérik a kívánt hatást. Bár az elemzők erre megint csak nem térnek ki, ennek nem feltétlenül az időszakos terhelésnövekedés az oka, hanem az 5G-s eléréshez használt rendkívül széles spektrum által nyújtható cellakapacitás különbsége.