A távközlésben nem szorongatja meg az amerikaiakat az EU
Lassan körvonalazódnak az Európában elérhető digitális szolgáltatásokat, platformokat érintő harmadik jogszabály pontosabb részletei, mely a kontinens telekommunikációs infrastruktúrájának versenyképességét próbálja javítani különböző előírásokkal, javaslatokkal. A Digital Networks Act ugyanakkor ezúttal jóval inkább kesztyűs kézzel bánhat a legnagyobb forgalmat lebonyolító platformokkal, mint két elődje, a DSA vagy a DMA.
Idén a Digital Markets Act és a Digital Services Act után újabb, az Európai Unióban működő digitális szolgáltatásokat, szolgáltatókat érintő jogszabály készülhet el, mely ezúttal a versenyjogi és fogyasztóvédelmi aspektusok után kifejezetten a kontinens távközlési infrastruktúrájának, infrastruktúráinak a versenyképesebbé tételére, illetve a beruházások ösztönzésére fókuszál.
A Digital Networks Act (DNA) megszületését elsősorban az indokolta, hogy Ázsiával (azon belül elsősorban Kínával) és az Egyesült Államokkal szemben a minden szempontból széttagozódott európai távközlési hálózatok ma már egyre jelentősebb lemaradásban vannak több metrika alapján, mely a régió versenyképességére is hatással van.
Az európai távközlési lobbi az elmúlt évek során többször hangot adott annak az álláspontjának, hogy egyebek mellett ennek a széttagoltságnak a felszámolását, illetve a szabályozói terhek csökkentését (dereguláció) várja el az európai szakpolitikától, legfőképpen a mobilhálózatok fejlesztéséhez nélkülözhetetlen spektrumpolitikát illetően.
2026: ez a választás az IT munkaerőpiacot is megbolygatja Évindító adásunk tradicionálisan az IT munkaerőpiaccal kapcsolatos 2026-os prognózisainkat foglalja keretbe.
A legnagyobb európai távközlési cégeknek, így különösen a Deutsche Telekomnak, a France Telecomnak, a Vodafone-nak és a Telefónicának emellett határozott álláspontja volt illetve van azzal kapcsolatban is, hogy a legnagyobb hálózati forgalmat bonyolító hyperscalereknek (pl. Alphabet, Netflix, Meta, Microsoft, Amazon) valamilyen módon hozzá kellene járulniuk az infrastruktúra kiépítési, üzemeltetési és karbantartási költségeihez, mivel azok aránytalan mértékben veszik igénybe a hálózati erőforrásokat.
A Reutershez eljutott bennfentes információk szerint az Európai Bizottság által január 20-án előterjesztésre kerülő DNA ez utóbbi kapcsán semmilyen szigorú előírást nem fogalmaz majd meg a platformtulajdonosok felé, a cégeket csupán egy "puha" ajánlás ösztönzi majd arra, hogy egyeztessenek a témában a távközlési infrastruktúra-tulajdonosokkal. Az egyeztetéseket az EU nemzeti hírközlésszabályozó szerveiből összeállt intézmény, a BEREC koordinálja majd.
A szabályok felpuhítása vélhetően az Egyesült Államok és az Európai Unió egyébként is egyre feszültebb viszonyának enyhítését célozza, az USA ugyanis az elmúlt évek két meghatározó, digitális térre kiterjedő EU-s jogszabályát, a Digital Markets Act-et és a Digital Services Act-et többször is élesen bírálta, illetve az amerikai cégek diszrkriminálásával vádolta Európát.
A DNA-val az Európai Bizottság a spektrumpolitikát is egységesebben próbálja kezelni a korábbinál, bár legfőképpen az 5G-s hálózatok kezdeti kiépítési szakaszában voltak már erre próbálkozások az EU-n belül.
Az új jogszabály a határidők előírása helyett, illetve mellett elsősorban a spektrumlicencek időtartamára, az értékesítési eljárások körülményeire és az árazásra próbál egyensapkát húzni, amit meglehetősen nehéz feladat lesz keresztül verni a tagállamokon, melyek a spektrumpolitikát jellemzően nemzeti szuverenitási kérdésként kezelték az eddigiek során.