Úgy rákaptak a kínaiak az OpenClawra, mint senki más
Kínában berobbant a feladatokat végrehajtó AI-ügynökök használata az OpenClaw megjelenése után, de nem úgy, ahogy máshol: nem csak a fejlesztők és a startupok, de a hétköznapi felhasználók is rákaptak a hullámra.
Az OpenClaw körüli hype legfurcsábban talán Kínában nyilvánul meg, ahol már nem csak a fejlesztőket tartja lázban az AI-ügynökök konfigurálására alkalmas nyílt forráskódú rendszer, de a diákokat, nyugdíjasokat és a startupokat is. Mivel a rendszer úgymond „hivatalos” logója egy homár, ezért „homárnevelésként” kezdték el emlegetni a helyiek az AI-ügynökök telepítésének és használatának felfutó trendjét. A fejlesztőkön túl a kínai hétköznapi emberek próbálgatják, hogyan automatizálhatnák mindennapi feladataikat, ami leginkább fájlok és dokumentumok kezelését, alkalmazások közti automatizált munkafolyamatok futtatását, online szolgáltatások használatát, vagy különféle kutatási, adminisztratív feladatokat takar.
Már korán látszódnak azonban a problémák is: mivel az OpenClaw telepítése és konfigurálása a hétköznapi felhasználók jelentős részének azért kihívást jelent, nem tudják kihasználni a rendszer képességeit sem, így jelentős összegeket költenek el feleslegesen felhőszolgáltatásokra és tokenekre kézzelfogható eredmény nélkül. A biztonsági szakértők már korábban is próbáltak rámutatni arra a kockázatra, hogy az ügynökök jellemeően kiterjedt hozzáférést kapnak a felhasználó fájljaihoz és személyes információihoz, ennek okán a kínai hatóságok több állami intézményben vezettek be korlátozást az OpenClaw használatára.
Fejleszd tudásod security, ethical hacker, pentester irányba! (x) NIS2-nek megfelelő CyberSecurity képzés az automatizált sérülékenységvizsgálatról. Scope meghatározás, felderítés, validálás, dokumentálás és riportálás. Jelentkezz most!
A Counterpoint Research elemzője szerint az OpenClaw hasonló fordulópontot hoz a nyílt forráskódú ügynökök fejlődésében, mint amit a DeepSeek jelentett a nagy nyelvi modellek közt. A kínai felhasználók egyre nagyobb arányban hajlandók fizetni, így megjelentek az OpenClaw-alapú rendszereket pénzért telepítő vagy beállító szolgáltatások, ami új piacot nyitott a technológiai cégek számára.
Az OpenClaw technológiájára építkezve több kínai óriás saját szolgáltatással jelentkezett az elmúlt hetekben: a Baidu külön AI-ügynökcsaládot mutatott be, amely asztali, mobil és felhőalapú rendszereken is működik, ezzel párhuzamosan az Alibaba vállalati automatizálási platformot indított, amely több AI-ügynök együttműködésével szervezi a munkafolyamatokat. A Tencent és a ByteDance már szintén bejelentették saját integrációkat és fejlesztéseiket. A kínai okostelefon-gyártók, köztül a Xiaomi, a Huawei és a Honor szintén dolgoznak már azon, hogy az ügynökök az operációs rendszerbe integrálva érkezzenek meg a felhasználókhoz.
A kínai állam maga is támogatja a trendet, több régióban indultak programok az OpenClaw-alapú fejlesztések ösztönzésére az „AI Plus” néven említett stratégia részeként, mellyel az AI minél elterjedtebb használatát támogatja az állam több iparágban. A programok keretében infrastruktúra fejlesztésre felhasználó támogatást kaphatnak az AI-ügynököket fejlesztő vállalkozások akár több millió jüan értékben, de akár az ingyenes iroda vagy a lakhatási támogatás is lehetséges.
Kína tehát láthatóan elképesztő sebességgel fordít át egy nyílt forráskódú eszközt nemzeti termelékenységi tényezővé, amit más országokban egyelőre még nem lehet látni. Az AI-ügynökök egyébként is jól illeszkednek Kína digitális ökoszisztémájába, melynek jellemzője, hogy a fizetés, a kommunikáció, a logisztika és a kereskedelem gyakran egyetlen platformon belül működik, ami automatizált végrehajtás szempontjából kifejezetten előnyös.