Tulajdonrészt szerezne Amerika az OpenAI-ban
Beszállna az amerikai kormány az OpenAI, illetve potenciálisan más iparági szereplők tulajdonosi körébe - a régóta érlelődő koncepció a felek szerint win-win helyzetet teremthet, de az így kialakult függőségi viszony veszélyes is lehet.
A hétvégén amerikai kormányzati belső körökből származó információkra hivatkozva több lap is megírta, hogy az Egyesült Államok újabb technológiai cégben, cégekben szerezne tulajdonrészt, ezúttal kifejezetten a mesterséges intelligencia megoldásokat szállító vállalatokkal a fókuszban. A híreszteléseket részben maga Donald Trump erősítette meg pénteken, aki ugyan konkrét cégeket nem nevezett meg, de bennfentes források szerint az OpenAI-jal már előrehaladott tárgyalásokat folytat az adminisztráció.
Az ötlet, hogy az USA szerezzen valamilyen formában részesedést konkrétan az OpenAI-ban, eredetileg magától Sam Altmantől származik, aki először 2025-ben vetette fel annak a lehetőségét, hogy a tőzsdére készülő startup és a kormány között tulajdonosi összefonódás keletkezzen.
Bennfentes források szerint a téma aktívan szóba került Altman múlt heti washingtoni látogatásán, mely elsősorban az amerikai AI-szabályozásra és a technológia aktuális helyzetére fókuszált, megegyezés ugyanakkor egyelőre nem született a témában.
A koncepció kapcsán szintén az OpenAI vette át a kezdeményező szerepet áprilisban - a cég két hónappal ezelőtt azt a tervet terjesztette elő, hogy az OpenAI részvényeket adományozna a szövetségi kormánynak, melyeket egy szuverén állami befektetési alapba csatornáznának be. Az alap célja pedig az lenne, hogy a tőkét diverzifikált hosszú távú eszközökbe fektesse, a profitból pedig így az amerikai állampolgárok közvetlenül is részesülhetnének.
Egy ilyen megállapodás látszólag mind az OpenAI, mind a kormányzat számára is előnyökkel szolgálhat. A magáncég számára egy szoros állami partnerség politikai védőpajzsot biztosíthatna a vállalat számára, illetve újabb állami támogatásokat, forrásokat tenne elérhetővé a cég számára, melyet az infrastruktúra bővítésére költhetne.
Az USA jelenlegi politikai vezetése számára eleve nem idegen a tulajdonszerzés technológiai cégekben, így Amerika már korábban beszállt az Intelbe vagy éppen az IBM-be (pontosabban annak egy leányvállalatába), egy AI-cégben képviselt tulajdonrésszel pedig a Kongresszus megkerülésével növelhetné befolyását egy nemzetbiztonsági és geopolitikai szempontból kulcsfontosságú iparág felett.
Egy ilyen ügyletnek, illetve az általa kialakult függőségi viszonynak ugyanakkor elemzők szerint komoly veszélyei is lehetnek, hiszen ha a vállalat menedzsmentje rossz piaci döntéseket hoz vagy a cég válságba kerül, a kormány arra kényszerülhet, hogy közpénzből dobjon mentőövet a számára.