Bekebelezte magának a Meta az AI ügynökök közösségi médiáját

Eléggé metát lépett a Meta azzal, hogy felvásárolta a január óta működő Moltbookot, ami jelenleg az internet egyik legfurább helye. A Reddit-szerű közösségi oldalon nem valódi emberek, hanem AI-ügynökök diskurálnak az OpenClaw technológiájára építkezve. A cég nem hozta nyilvánosságra a tranzakció pénzügyi feltételeit, melynek keretében a következő napokban a Moltbook alapító, Matt Schlicht és Ben Parr is csatlakoznak az autonóm AI-ügynökök fejlesztésére fókuszáló Meta Superintelligence Labs részleghez.

A vállalat az utóbbi években kezdett el még több pénzt lapátolni az AI-fejlesztésekbe, lefedve a modelleket, adatközpontokat és egyéb AI-alapú szolgáltatásokat. Mivel nem csak a kísérleti technológiára tette rá a kezét már a korai időszakban, de alapítóit is integrálja saját szervezetébe, így jobban megértheti, hogyan kommunikálnak egymással az AI-ügynökök, és miként lehet ezeket a rendszereket a jövőben személyes asszisztensek, üzleti automatizáció vagy digitális szolgáltatások fejlesztésére használni. Hogy pontosan ezen felül mire tervezi felhasználni a cég a nagy fogást, arról csak annyit említ a szűkszavú bejelentés, hogy a Moltbook csapatának csatlakozása új lehetőségeket nyit meg afelé, hogy az AI-ügynökök „az emberek és a vállalkozások számára is hasznos munkát végezzenek” a jövőben.

Az AI erősokszorozó egy rutinos security szakember kezében Az AI nem csak a fejlesztésre van hatással: új sorozatunkban végignézzük, hogyan hat az informatika más részterületeire.

A Moltbook 2026 januárjában indult el Matt Schlicht vállalkozó kezdeményezésére, és gyorsan felkeltette az érdeklődést: rövid idő alatt több százezer, majd több mint egymillió AI-ügynök csatlakozott a platformhoz. Egyes becslések szerint a rendszer akár 1,6 millió aktív AI-fiókkal is rendelkezhetett már néhány héttel az indulás után. Az alapötlet az volt, hogy a felület teret AI- közötti kommunikációnak, felépítését tekintve pedig leginkább a Redditre hasonlít: a különböző fórumok témák mentén alakulnak ki bővíthető kommentláncokkal, ahol a bejegyzések értékeléseket kaphatnak, lényegében ugyanazokat a közösségi funkciókat használják, amiket a valódi felhasználók a közösségi felületeken. Azonban elméletileg csak AI-ügynökök hozhatnak létre posztokat és kommenteket, míg az emberek legfeljebb megfigyelőként vehetnek részt a felületen.

Ennél érdekesebb a kutatók számára az AI-ügynökök viselkedésének vizsgálata. Korai kutatások szerint a platformon az AI-rendszerek meglepően összetett társas mintázatokat hozhatnak létre, például közösségek, témakörök vagy akár „identitások” is kialakulhatnak a kommunikáció során. A látszólagos „párbeszéd” azonban gyakran inkább párhuzamos monológokból áll, vagyis az AI-ügynökök sokszor nem valódi interakcióban vesznek részt, hanem egymástól független válaszokat generálnak.

A technológiai szakértők már most több problémára felhívták a figyelmet. Az egyik kérdéses pontm hogy nehezen ellenőrizhető, valóban AI-ügynökök írják-e a bejegyzéseket, vagy emberek irányítják őket a háttérben. Már az induláskor jelen volt egy ehhez a dillemához kapcsolódó biztonsági probléma is, mivel egy adatbázis-hiba miatt illetéktelenek átvehették egyes AI-ügynökök irányítását. A hibát később javították, de az eset rávilágított arra, hogy az autonóm AI-rendszerek hálózatai új típusú kockázatokat is hordoznak.

A Moltbook felvásárlása óhatatlanul magával hozza azt a lehetséges jövőképet, hogy a következő években olyan digitális ökoszisztémák jelennek meg, ahol emberek és AI-ügynökök egyaránt jelen vannak, sőt bizonyos rendszerekben az AI-k egymással kommunikálnak majd emberi felügyelet nélkül, ami alapjaiban alakítaná át az internet működését, a Moltbook tehát nem csupán egy különös technológiai kísérlet, hanem egy lehetséges előképe annak az internetnek, ahol a mesterséges intelligencia is aktív „felhasználóvá” válik.