Elsősorban a felhőbe mentünk, ha egyáltalán

Felmérést készített a magyar lakosság digitális adatok biztonságával kapcsolatos attitűdjeiről a Kingston társvállalata, az Europion. A szeptemberben végzett, az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében reprezentatívnak tekinthető kutatás szerint van még hová fejlődnünk, ugyanakkor a megkérdezettek fele már legalább felhőalapú tárhelyre kisebb-nagyobb rendszerességgel elmenti az adatait.

Vagyis inkább kisebb rendszerességgel, a felmérés tanúsága szerint ugyanis a magyar lakosság 38%-a ritkábban mint havonta, 20%-a pedig szinte soha nem készít biztonsági mentést az adatairól. Ha ez nem lenne elég, a kétlépcsős azonosítás használata sem számít elterjedtnek (48%-os használati arány), jóllehet ez sok esetben nem egyénfüggő, hanem az igénybe vett szolgáltató előírásaitól függ.

A jelszókezelők használata már végképp fakultatív, a válaszadók 30%-a ugyanakkor használt ilyen megoldást, míg az eszközük tárhelyét a tulajdonosok 27%-a titkosítja, rendszeres manuális mentést pedig egynegyedük végez - derül ki a kutatásból.

Platón ragadt informatikusok klubja Egyetlen más szakma sincs, ahol olyan gyorsan el lehet érni a karrier-platóra, mint az IT. A midlife, a mid-level mellett létezik mid-career krízis is.

Adattárolási céllal a megkérdezettek 50%-a valamilyen felhőszolgáltatót használ, az ezekbe vetett bizalom tradicionálisan magas míg külső meghajtót és pendrive-ot 30 és 29 százalékos arányban vesznek igénybe a felhasználók az adatok mentésére. Kifejezetten alacsony a NAS/otthoni szerver használat, mely a megkérdezettek közül csak mintegy 8%-nyi válaszadó mentési stratégiájának a része - alighanem a magas bekerülési költségek és a bonyolultabb használat miatt.

A hibrid tárolási stratégia, vagyis a felhő és a fizikai eszközök együttes használata csupán a válaszadók 34 százalékánál jelenik meg a felmérésben, a megkérdezettek 43 százaléka kizárólag az eszközeik belső tárhelyére támaszkodik. A kockázatokkal kapcsolatban a legtöbben a belső és eszközszintű fenyegetéseket tartják a legvalószínűbb veszélyforrásnak, ezt a válaszadók 47 százaléka említette első helyen.

A részletes adatokból az is kiderül, hogy a technológiai magabiztosság nem mindig jelent valódi felkészültséget. A fiatalabb korosztály például tudatosabbnak vallja magát az adatvédelem terén, mégis 14–16 százalékuk úgy érzi, hogy egy súlyos adatvesztés esetén a fontos fájljaik nagy része végleg elveszne.