A sütiket is terítékre rakja Brüsszel
Elavultnak tekinti az Európai Bizottság a sütik kezelésére vonatkozó szabályokat, melyek újragondolása és egyszerűsítése időszerűnek tűnik.
Az Európai Bizottság egyszerűsíteni tervezi az elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet (ePrivacy) internetes sütikre vonatkozó, és „elavultnak” minősített előírásait, mely bár azért született meg, hogy a felhasználók több kontrollt kaphassanak az adatgyűjtés felett a böngészéseik során, több oldalról is kritizálható. Brüsszel szerint ideje, hogy a szabályozás ésszerűbben támogassa a felhasználókat és vállalkozásokat egyaránt, és hogy a weboldalak megnyitásakor felugró hozzájárulási űrlapok komplexitása és fragmentáltsága csökkenjen.
A Bizottság 2025 év végére tervezi egy digitalizációs egyszerűsítési csomag elfogadását, melynek célja a digitális szabályozás könnyítése, valamint a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése. A csomag egyik fő eleme a tervek szerint decemberben érkező Digitális Omnibusz javaslat, amely célzott törvénymódosításokon keresztül könnyítené a vállalkozások mindennapi működését. A tisztviselők október 14-ig gyűjtik a véleményeket az érdekelt felektől azzal kapcsolatban, hogy a közelgő digitális salátarendeletben hogyan egyszerűsíthetné jogszabályait, különösen az adatok, a kiberbiztonság és a mesterséges intelligencia (MI) tekintetében. Mindemellett a sütitechnológia is a végrehajtó testület szabályozások egyszerűsítésére irányuló tervezetének központi eleme.
Az AI és a nagy full-full-stack trend Az AI farvizén számos új informatikai munkakör születik, vagy már ismert munkák kapnak új nevet és vele extra elvárásokat is.
Európa 2009-ben vizsgálta felül a sütikre vonatkozó szabályozásokat, és arra kezdte el kötelezni a weboldalak tulajdonosait, hogy a kérjék a felhasználók kifejezett hozzájárulását a sütik használatához, kivéve abban az esetben, ha „feltétlenül szükséges” cookie-król van szó. Utóbbi esetben nem szükséges külön beleegyezés a felhasználótól, mert a weboldal rendeltetésszerű működéséhez elengedhetetlenek: például megjegyzik a kosár tartalmát, vagy felismerik, ha egy felhasználó már bejelentkezett, és ezek nélkül adott weboldal nem lenne használható.
Mindez azonban többek közt azt eredményezte, hogy az internetezőket gyakorlatilag kísértik és elárasztják a hozzájárulási kérelmek, ami különösen akkor terhes, ha a felugró ablakok túl tolakodóak, zavaróak, rosszabb esetben nem is adnak valódi választási lehetőséget. A felhasználók emiatt a „beleegyezési fáradtság miatt” jellemzően már ösztönösen elfogadják a sütiket anélkül, hogy valóban tisztában lennének az adatgyűjtés következményeivel. A vállalkozások és weboldalak számára a megfelelő felhasználói élmény kialakítása és az előírások teljesítése kihívást jelent, amit sok esetben a minden sütit elfogadó bannerrel oldanak meg.
A lehetséges reformok és javaslattételek közt felmerülhet a cookie-engedélyezési mechanizmusok egyszerűsítése, és specializált szabályok alkalmazása a modernebb elektronikus kommunikációs szolgáltatásokra, például üzenetküldőkre vonatkozóan. A tagállamok közötti egységesebb szabályozásra is igény mutatkozik. A Politico cikke szerint az iparági szakértők felől olyan vélemény is érkezett, hogy a sütikre vonatkozó szabályokat az EU általános adatvédelmi rendeletébe, a GDPR-ba kéne beépíteni, amely rugalmasabb, kockázatalapú megközelítést alkalmaz. A kockázatalapú megközelítés lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy adatvédelmi védintézkedéseiket az adatfeldolgozással járó kockázat szintjéhez igazítsák, és megfelelőbb jogalapra támaszkodhassanak.