Nem mond le a Google feldarabolásáról az USA
A nagy amerikai technológiai cégek bizonyos tekintetben privilegizáltak lettek Trump második ciklusának kezdetekor - és ennek érdekében igyekeztek mindenben az új elnök kedvében járni -, ám úgy tűnik, a folyamatban lévő antitröszt-eljárások lehetséges kimenetelén ez mit sem változtat.
Hiába próbál Donald Trump kedvében járni a legtöbb amerikai technológiai óriáscég, a Fehér Ház továbbra is eltökéltnek látszik abban, hogy a monopóliumot építő vállalatokkal szemben drasztikusan fellépjen. Ennek egyik fontos bizonyítéka, hogy az amerikai igazságügyminisztérium múlt heti bírósági beadványában fenntartotta korábbi álláspontját, miszerint a Google-t fel kell darabolni azután, hogy a bíróság tavaly nyáron kimondta: a keresőszolgáltatások piacán a vállalat jogellenesen kiszorította versenytársait, azaz monopóliumot épített.
A minisztérium felperesként vett részt a perben, illetve az azóta is zajló jóvátételi eljárásban képviseli a mindenkori amerikai kormány álláspontját, mely a jelek szerint - legalábbis ebben a kérdésben - nem változott az elnökválasztást követően.
Az AI és a nagy full-full-stack trend Az AI farvizén számos új informatikai munkakör születik, vagy már ismert munkák kapnak új nevet és vele extra elvárásokat is.
Az ügyben eljáró bíró, Amit Mehta tavaly az ítélet indoklásában többek között kiemelte, hogy a Google különösen a partnerekkel (elsősorban okostelefon-gyártók) kötött exkluzív megállapodásoknak köszönhetően tudott domináns szerepbe kerülni, mégpedig úgy, hogy éveken keresztül csillagászati összegeket fizetett különböző piaci szereplőknek, így többek között például az Apple-nek, hogy a keresője alapértelmezett legyen az adott eszközön és/vagy szoftverben.
A bíró rámutatott, hogy a hasonló, egyes termékeket vagy szolgáltatásokat jelentős ellentételezésért cserébe alapértelmezettként kezelő megállapodások óriási piactorzító hatással bírnak, hiszen ha le is jár egy ilyen megállapodás, egy kihívó, új szereplőnek vélhetően hasonlóan mélyen a zsebébe kell nyúlnia, ha eséllyel akar pályázni a Google keresőjének a helyére.
Az augusztusi ítélet ugyanakkor az amerikai jogrendnek megfelelően csak a jogsértés tényét mondta ki, arról a bíróság a felek érveinek meghallgatását követően később (várhatóan csak idén augusztusban) dönt csak, hogy milyen lépéseket kell tennie az alperesnek annak érdekében, hogy a jogsértő állapotot megszüntesse, illetve a további jogsértést megakadályozza.
A felperes tavaly novemberi előterjesztésében javasolta a bíróságnak, hogy a jogsértő állapot megszüntetése érdekében kötelezze a Google-t, hogy mondjon fel minden, a fentihez hasonló exkluzív szerződést partnereivel, illetve értékesítse a Chrome webböngészőt, ami a Google keresőszolgáltatásának legfontosabb kapuja.
A korábbi javaslatok közül az új előterjesztésben egyetlen ponton engedett csupán a minisztérium, mely most már eltekintene attól, hogy a Google-nek kötelezően értékesítenie kellene a mesterséges intelligencia fejlesztését végző startupokban képviselt részesedését, részesedéseit (ez főleg egy céget értinthet kedvezően, miután a Google eddig dollármilliárdokat pumpált az Anthropicba).
A bíró jövő hónapra hívta össze a konkrét javaslatokkal kapcsolatos első tárgyalást.