Egy tavaly nyáron készült kutatás eddig nem publikált adatainak feldolgozásával a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) arra igyekszik választ találni, hogy a fiatalok és fiatal felnőttek milyen mikro-mintázatok alapján használják okostelefonjaikat. Az egy évvel ezelőtt, 1113 fős, reprezentatív mintán végzett adatfelvételről először tavaly decemberben közölt összeállítást a hatóság, mely elsősorban a mobilozással és az egyes applikációkkal eltöltött időre fókuszált.

Ki korán kel...

A mostani kutatási összefoglaló voltaképpen ugyanitt folytatja, azt vizsgálva, hogy mely felhasználók mikor nyúlnak először a készülékhez és mikor teszik azt le a nap végén. A nők általában korábban kezdik a napjukat a telefonjuk használatával (átlagosan reggel 7-kor), míg a férfiak 15 perccel később kapcsolódnak be a digitális világba.

Késő este ugyanakkor fordított a helyzet: ilyenkor a férfiak használják tovább a telefonjukat, kiegyenlítve a két nem közötti különbséget. A 30-34 év közöttiek kelnek a legkorábban, míg a 16-19 évesek a legkésőbb, viszont ez utóbbi csoport tagjai sokszor még éjfél után is aktívak a telefonjukon. A telefonhasználat reggeli csúcsideje 6 és 8 óra közé, az esti pedig 22 és 24 óra közé esik.

Nemcsak az a kérdés, mikor nyúlnak először az emberek a telefonunkhoz reggel, hanem az is, hogy ilyenkor mit néznek meg először a készüléken. A kutatás eredményei szerint a legtöbben a Facebookot vagy a Messengert indítják el elsőként, de a kor és a nem jelentősen befolyásolja ezt a sorrendet.

A 16–19 évesek körében például az Instagram a legnépszerűbb „ébresztőapp”, míg az idősebb korosztályokban fokozatosan előtérbe kerülnek az e-mailek, a Facebook és a híroldalak. Míg a fiatalabbak ébredés után gyakran a vizuális, gyors tartalmakat keresik, az idősebbek inkább információval vagy üzenetváltással indítják a napot - olvasható a tanulmányban.

A közösségi médiahasználat és a mentális egészség közötti kapcsolat vizsgálata a kutatás egyik kulcskérdése volt. Az eredmények azt mutatják, hogy a negatív érzelmi állapot – például szorongás vagy depresszió – összefügg bizonyos használati mintázatokkal: ezekben az esetekben a közösségi média inkább önreprezentáció, identitáskeresés vagy menekülés eszköze.

Érdekes tanulsága a kutatásnak, hogy míg a fiatalok körében a mentális állapot és képernyőidő között nincs érdemi összefüggés, addig a 25-34 éves korosztályban minél több a negatív érzelem, annál hosszabb a napi képernyőidő.

A napi képernyőidő emellett attól is függ, hogy ki hol él és mennyit mozog (jellemzően ingázik) naponta. Az adatok alapján a vidéki városokban és falvakban élők jellemzően több időt töltenek telefonjuk képernyője előtt, mint a budapestiek, különösen akkor, ha az adott napon keveset utaztak. Ugyanakkor a napi megtett távolság növekedésével a fővárosiaknál a képernyőidő is jelentősebben nő, mint más lakóhelytípusokban – vélhetően azért, mert Budapesten többen utaznak tömegközlekedéssel, ami lehetőséget ad az aktív telefonhasználatra.