A lakosság gyors tájékoztatása különböző vészhelyzetek esetén - legyen szó természeti katasztrófáról, egészségügyi vészhelyzetről vagy terrorcselekményekről - jelentős mértékben csökkentheti a veszteségeket, ma pedig már szerencsére szinte mindenkinek ott lapul a zsebében az az eszköz, melyre ezeket a tájékoztató üzeneteket gyorsan és hatékonyan el is lehet juttatni. Ez a mobil- illetve újabban okostelefon, mely az elmúlt évtizedekben számos helyzetben jól, illetve kevésbé jól helytállt a lakosság riasztásában, tájékoztatásában.

"Üljön át másik gépjárműbe!"

Magyarországot az árvizeket leszámítva szerencsére viszonylag ritkán sújtják olyan katasztrófahelyzetek, melyek előfordulásakor a hatóságok a lakosságot a mobiljukra küldött üzenetekben tájékoztatják, ugyanakkor hazánkban is működik már ilyen, földrajzilag jól behatárolható célcsoportok tájékoztatására alkalmas technológiák.

Ez az alapvetően SMS-alapú rendszer fog megújulni rövidesen (pontosabban érkezik mellé egy modernebb változat), az erről szóló kormányzati szándék egy áprilisi törvénymódosítással öltött testet, legalábbis részben. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvénybe ezzel a módosítással bekerült a "védelmi és biztonsági célú lakossági riasztás" intézménye, mely a magyar mobilszolgáltatók számára előírja egy új riasztási rendszer létrehozását, melyet 

Úgy kell kialakítani, hogy a riasztási üzenet meghatározott földrajzi területen, a hálózatra felcsatlakozott mobil rádiótelefon készülékeken a felhasználó közreműködése nélkül, az üzenet kibocsátását követően azonnal és egyidejűleg megjelenjen. 

A törvénymódosíátshoz később érkeznek majd a riasztás rendjét és technikai követelményeit tartalmazó végrehajtási rendeletek, utóbbi kidolgozását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) végzi a szolgáltatókkal és a társhatósággal (Védelmi Igazgatási Hivatal) folytatott konzultáció alapján.

A hírközlési területért felelős hatóság lapunk megkeresésére az új riasztási rendszer alapjául szolgáló Cell Broadcast (CB) technológiának elsősorban az alábbi előnyeit emelte ki:

• A CB publikus működése nem egyéni felhasználóknak küldött üzeneteket jelent (mint az SMS), hanem egy meghatározott földrajzi területen belül lévő (CB célterület) összes mobilkészüléknek. Azaz a CB üzenetek nem kapcsolódnak konkrét felhasználókhoz, továbbá a honos előfizetők mellett a barangoló előfizetők is megkapják automatikusan.
• A CB egyirányú kommunikáció és nem igényli a felhasználók válaszát.
• A mobilhálózat bázisállomásai sugározzák ki az üzeneteket, amelyeket a CB képes eszközök fogadnak. Nagy területre sok felhasználónak történő kiküldés esetén jelentős az időkülönbség a CB és SMS alapú megoldás között a CB javára, ami lehet akár több óra is.
• Speciális, egyedi hangjelzés lehet/van, ha a CB üzenet érkezik a készülékre (készülék képesség függő), magas prioritású üzenetek esetében akkor is hallható, ha a telefon néma üzemmódban van.
• Nyelvi beállítás is lehetséges a CB üzenet esetében.
• Nem kell real-time helyinformációval kapcsolatos ügyféladatbázis a CB működéséhez.
• Nagyszámú ember közel egyidejű elérése lehetséges az adott területen.
• Nem terheli túl a hálózatot, mivel a CB üzenet kisugárzása nem egyedi hálózat-felhasználó összeköttetésen alapul.
• Hibás tartalom esetében a CB üzenet tartalma gyorsan módosítható.
• Az 5G hálózat képes a vészhelyzeti üzeneteket kiemelt prioritással kezelni, garantálva a gyors és zavartalan továbbítást.
• Az 5G lehetőséget kínál a hagyományos szöveges üzeneteken túl multimédiás tartalmak (pl. képek, videók) továbbítására is a Cell Broadcast csatornákon keresztül.

Szoftvertesztelés: ütött az óra A tesztelői szakmát rengeteg friss hatás éri, kifejezetten nehezített pálya ez mostanság.

A CB egyébként egyáltalán nem új technológiai megoldás, jóllehet ahogy a hatóság is felhívja rá a figyelmet, az 5G-s hálózatok révén a képességei jelentősen bővülnek ennek a kommunikációs csatornának. De ezen a csatornán (vagyis ennek egyfajta elődjén) sugározta évekig a Pannon GSM az akkor még kizárólag 2G-s készülékekre a lokáció alapú településneveket attól függően, hogy az előfizető készüléke melyik cellára csatlakozott.

A 3GPP szabványcsaládban kezelt CB üzenetek szabvány szerinti megvalósítása ugyanakkor nem triviális, illetve ebből adódóan meglehetősen komoly költségekkel járó folyamat. A rendszer megköveteli, hogy a mobilhálózatok központi elemét, a maghálózatot új szoftveres és hardveres elemekkel egészítsék ki, melyek biztosítják a biztonságos és stabil kapcsolatot a CB üzenetet kiküldő hatósággal (Cell Broadcast Entity), mely meghatározza az üzenetek tartalmát, illetve poligon alapon kijelöli a küldési célterületet,

ahová a szolgáltatóknak a rendszerbe kerüléstől számítva 3 percen belül el kell juttatni az üzenet tartalmát minden hálózatra csatlakozott készülékre.

Ez az üzenet aztán másodperceken belül megjelenik a készülékeken, akár megkerülhetetlenül a kezdőképernyőn, illetve akkor is hangjelzést kaphat a készülék tulajdonosa, ha le van némítva a mobilja.

A készüléktámogatás papíron teljes, bennfentes iparági szereplők azonban a CB kompatibilitást legjobb esetben is 80%-ra becsülik, ami az évek előrehaladtával lassan kúszhat 90% felé. Az operátorok ráadásul legfeljebb a saját értékesítési hálózatukban eladott készülékek esetén tudják garantálni a teljes kompatibilitást, hogy mi lesz a külföldről magánúton importált, vagy független kereskedőktől vásárolt mobilok tulajdonosaival, azt jelenleg sem a mobilszolgáltatók sem a hatóság nem tudja biztosan megmondani (az SMS-alapú értesítés ezért legalább egy átmeneti időszakban párhuzamosan megmaradhat majd a CB mellett).

Bár a szabvány elvileg egységes, a különböző régiókban használt kódok eltérhetnek egymástól, így előfordulhat, hogy egy Egyesült Államokban vagy Japánban kiküldött üzenetet egy európai készülék máshogy értelmez és vice versa.

Runaway train

Az ETSI szabványcsaládhoz tartozó EU-Alert szabvány öt kategóriába sorolva kezel tucatnyi kódot, melyek utalhatnak árvízhelyzetre, erdőtűzre, földrengésre, terrorcselekményre stb., ám a rendszert nem csak és kizárólag ilyen vészhelyzetek alapján lehet bevetni a szabvány szerint.

Az egyetlen kivétel az úgynevezett EU-Amber riasztás, melyet gyermekrablás esetén használhatnak a hatóságok az érintett régióban arra, hogy a lakosság segítségét kérjék.

A fentiek alapján a politikai célú üzenetküldést a szabvány tehát kizárja, jóllehet ha mégis történne ilyen kezdeményezés, annak kiküldését a mobilszolgáltatók az eht-módosítás alapján nem mérlegelhetik.

Az új vészhelyzeti riasztás az egyeztetési és specifikációs folyamat jelenlegi állása szerint legjobb esetben jövő nyáron indulhat el tesztüzemben. A megoldás bevezetése több százmillió forintba kerülhet, melyet hazánkban a mobilszolgáltatóknak kell állniuk - e tekintetben az európai kép vegyes, legutóbb, idén márciusban például Lettország jelentette be saját, CB-alapú rendszerének fejlesztését, melynek 3,2 millió eurós költségéből 2,7 millió eurót uniós forrásból biztosítanak, a fennmaradó részt pedig állami forrásból finanszírozzák.

A Cell Broadcast azonban mit sem ér, ha a mobilhálózatok integritása sérül, netán kritikus mértékben túlterheltté válnak egy katasztrófahelyzetben vagy bármilyen egyéb vészhelyzetben. A lakosság tájékoztatása ilyen esetben is megvalósítható a különböző műholdas konstellációk segítéségével - ilyen kezdeményezés Európában rövidesen működésbe lépő Galileo Emergency Warning Satellite Service (EWSS), melyet ingyenesen biztosíthat az EU a tagállamok nemzeti hatóságainak rendelkezésére a 28 szatellitből álló Galileo rendszeren keresztül.

Az EWSS-sel kompatibilis készülékek listája ugyanakkor még jelentősen korlátozott, ezért az EU egyelőre hangsúlyozottan csak kiegészítő szerepet szán a technológiának az okostelefonokra érkező  lakossági riasztások esetében.