Uniós szinten korlátozná egy javaslat a kiskorúakat a közösségi platformokon
Három európai ország is az egész EU-ra kiterjedő ellenőrzéseket és szigorításokat szorgalmaz a gyerekek online védelme érdekében.
Minden korábbinál szigorúbb korlátozást szeretne a kiskorúak közösségimédia-használatára vonatkozóan az Európai Unió pár tagállama, derül ki egy javaslatból, amihez a Politico fért hozzá. A Görögország által benyújtott, Franciaország és Spanyolország támogatását élvező javaslat értelmében uniós szinten alkalmazni kéne a kvázi „digitális korhatárt”, hogy a kiskorúak csak szülői jóváhagyással jelentkezhessenek be a különbözö közösségi platformokon. Természetesen ez érvényes lenne valamennyi népszerű felületre, így a TikTokra, az Instagramra és a Snapchatre is.
A javaslatot az unió digitális ügyekkel foglalkozó miniszterei június elején tervezik megvitatni. A gyermekek online térben való védelme mellett elkötelezett Dánia éppen arra készül, hogy átvegye az EU Tanácsának soros elnökségét, és a dán miniszterelnök, Mette Frederiksen korábban már támogatását fejezte ki a 15 év alattiak közösségimédia-használatának tiltása ügyében.
A Politico szerint levonható a következtetés, hogy az európai fővárosok nem elégedettek a brüsszeli szabályozó hatóságok erőfeszítéseivel a területen, így közös nyomásgyakorlással szeretnék elérni a kiskorúakat érintő online kockázatok mérséklését eredményező erőteljesebb fellépést.
AI agent fejlesztői képzést indít a HWSW! Szeptember 21-én 8 alkalmas, 24 órás gyakorlatorientált online képzést indítunk. Augusztus 26-ig early bird kedvezménnyel lehet jelentkezni!
Franciaország már 2023-ban elfogadott intézkedéseket a 15 éven aluli gyermekek közösségi médiához való hozzáférésének tiltására, bár a teljeskörű végrehajtás még várat magára. Emmanuel Macron francia elnök 2024-ben tett javaslatot elsőként arra, hogy az unió határozzon meg jogi definíciót az életkorhatárra, mely alatt a gyermekeket el kellene tiltani bizonyos online tevékenységektől. Az Európai Bizottság már dolgozik néhány olyan intézkedésen a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) köré építve, melyek szigorúbb szabályokat fogalmaznának meg az online platformok ilyen téren betöltött felelősségére vonatkozóan.
A júniusban megvitatásra kerülő javaslat azonban ennél messzebb menne, mivel kötelező, beépített életkor-ellenőrző rendszerek használatára, valamint szülői felügyeleti eszközök biztosítására kötelezné a platformok üzemeltetőit. Az életkor-ellenőrzést ráadásul lehetőleg eszközök szintjén képzelik el a kezdeményező országok, aminek az Apple és a Google vélhetően nem örülne, továbbá azt vetíti előre, hogy akár évekbe is telhet, mire az iparág szereplői érdemi lépéseket tudnának tenni ebbe az irányba.
A probléma azután kapott világszerte még nagyobb figyelmet, hogy Ausztrália tavaly év végén megszavazott egy törvénytervezetet, mely a fiatalkorúak mentális egészségére gyakorolt káros hatásokra hivatkozva megtiltja a 16 éven aluliak számára a közösségimédia-platformok használatát. Ugyan egyes európai országok és az Egyesült Államok államai törvényben szabályozzák a közösségi médiára vonatkozó alsó korhatárt, de még egyik sem vezetett be végrehajtási rendszert a jogi kihívások miatt. A törvénytervezet nem tartalmaz részleteket és nem konkretizálja, hogy milyen lépéseket kell tenniük ennek érdekében a techcégeknek, és a legtöbb életkor-hitelesítő rendszert csak 2025 közepén fogják elkezdeni alkalmazni a platformok, az Instagram már bejelentette saját megoldását. A törvény mindenesetre még pár hónapig nem lép hatályba, addig van idejük felkészülni az üzemeltetőknek.