Adatvédelmi balhéba keveredett a Mozilla

A NOYB (None Of Your Business) digitális jogvédő csoport panaszt nyújtott be az osztrák adatvédelmi hatóságnak a Mozilla ellen, amiért a vád szerint a cég beleegyezés nélkül követi a felhasználók tevékenységét. A Max Schrems adatvédelmi aktivista által Bécsben alapított csoport szerint a Firefox böngésző gyártója alapértelmezetten aktiválta a „privacy-preserving attribution” (PPA) nevű funkciót a legutóbbi frissítés során felhasználói hozzájárulás  nélkül,

A PPA lehetővé teszi a weboldalak számára, hogy a hirdetési interakciókkal kapcsolatos adatok tárolására kérjék a böngészőt, melyeket utána csomag formájában kapnak meg. Bár ez a gyakorlat kevésbé invazív a hagyományos nyomkövető sütiknél, a funkció beleegyezés nélküli használata sértheti az EU általános adatvédelmi rendeletét, a GDPR-t. A helyzetet súlyosbíthatja, hogy a funkciót a böngészőbeállítások közt elrejtett, nem egyértelműen elhelyezett kapcsolóval lehetséges deaktiválni.

Bérkutatás és menedzserhalál A 2026-os informatikai fizetéseken pörögtünk, aztán majdnem sikerült lebeszélni mindenkit a menedzser karrierről.

Az ügy kellemetlen lehet az erősebb adatvédelmet hangsúlyozó böngészőgyártó számára, mivel a felhasználói hozzájárulás kérésének mellőzése bizalmatlanságot kelt az aktivistákban. Felix Mikolasch, a noyb adatvédelmi ügyvédje szerint a cég így a Google nyomdokain járva lényegében hirdetések mérésére szolgáló eszközzé változtatta a termékét.

A Mozilla egyelőre azzal védekezik, hogy a funkció segít a weboldalak számára mérni hirdetéseik teljesítményét, de személyes adatok gyűjtése nélkül. A NOYB úgy gondolja, hogy még ez a megközelítés is sérti a felhasználók adatvédelmét az uniós törvények értelmében, ezért arra szólítja fel a Mozillát, hogy opt-in rendszeren belül tegye elérhetővé a PPA-t, és eddig jogellenesen gyűjtött adatokat pedig törölje.

Jelenlegi becslések szerint a Firefox 178 millió felhasználóval rendelkezik, így körülbelül az internetes böngészőpiac 3,36 százalékát birtokolja az összes digitális platformon. Asztali számítógépek esetében 6,5 százalékos részesedésével a negyedik legnépszerűbb böngésző a Google Chrome, a Microsoft Edge és a Safari után.