Szerző: Dömös Zsuzsanna

2024. július 3. 10:57

Jelentősen megdobta az AI a Google karbonkibocsátását

Az AI technológiákat támogató energiafaló adatközpontok jelentősen nehezíthetik a keresőóriás karbonsemlegesség felé vezető útját.

Mindössze hat éve maradt a Google-nek arra, hogy 2030-ig teljesítse nettó zéró kötelezettségvállalását, miközben egyre nő a tevékenységéből adódó karbonkibocsátása. A nettó szó meglétével a kifejezés tulajdonképpen azt jelenti, hogy a vállalat pontosan annyi üvegházhatású gázt bocsátana majd ki, amennyit el is tud nyelni.

A keresőóriás kedden közzétett környezetvédelmi jelentése alapján az üvegházhatású gázok kibocsátása 48 százalékkal nőtt 2019 óta, és csak 2023 során a keresőóriás karbonlábnyoma meghaladta a 14,3 millió tonna CO2-egyenértéket, ami 13 százalékkal több az egy évvel korábbi eredménynél - a számok tehát eddig éppen az ellenkező irányba mutatnak.

Kate Brandt fenntarthatósági igazgató egyértelműen az adatközpontok megnövekedett energiafogyasztásával magyarázta az eredményt, ami nem meglepő annak fényében, hogy a Google hatalmas adatközpont-flottát üzemeltet, és az AI modellek képzéséhez és üzemeltetéséhez is óriási számítási kapacitást használ fel - a legnagyobb modellek betanítása gyakran több tízezer gyorsítót dolgoztat meg heteken vagy akár hónapokon át.

Arról nem is beszélve, hogy a Google is elérhetővé tette szűkebb körben az AI-alapú lekérdezéseket keresőjében, ami a becslések szerint állítólag tízszer több energiát fogyaszt, mint egy hagyományos keresés.

googlekarbon

A Google elmondása szerint ugyan az AI valóban nagyobb karbonlábnyomot eredményez, de a technológia idővel máshol ellensúlyozni fogja a hatásokat, többek közt azáltal, hogy például hatékonyabb útvonalakat tudnak majd tervezni az algoritmusok a közlekedésben, vagy más módon csökkentik a károsanyag-kibocsátást. A keresőcég becslése szerint az AI technológiákkal 2030-ra sikerül 5-10 százalékra csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, de azért hozzáteszi, hogy az AI környezetre gyakorolt hosszútávú hatása „komplex és nehezen megjósolható”.

Májusban a Microsoft fedte fel, hogy karbonkibocsátása csaknem 29,1 százalékkal nőtt 2020 óta, ami szintén nem meglepő annak fényében, hogy a redmondi óriás az OpenAI számára biztosít hátteret a nagy mennyiségű számítási művelethez.

A legtöbb iparági szakértő egyetért abban, hogy az AI jelentős hatással lesz az adatközpontok energiafogyasztására a jövőben, de kevesen értenek egyet a hatás mértékében. A Nemzetközi Energiaügynökség januárban úgy becsülte, hogy az adatközpontok globális energiafogyasztása 2026-ra megkétszereződhet, eközben a Goldman Sachs áprilisi elemzése szerint az évtized végére a globális adatközpontok energiafelhasználása 1,8-3,4-szeresére nő.

A Hugging Face és a Carnegie Mellon Egyetem kutatói 2023-ban egy tanulmányban úgy találták, hogy egyetlen kép AI-eszközzel való generálása annyi energiát fogyaszthat, mint egy okostelefon feltöltése.

A kritikus hangok szerint az AI hosszútávú hatásait sokan túlbecsülik. Az Information Technology and Innovation Foundation's Center for Data Innovation (CDI) csoport azzal érvel, hogy a feltörekvő technológiák energiaigényének pontos előrejelzésére tett korábbi kísérletek rendre kudarcot vallottak, és az előrejelzések sokszor nem veszi figyelembe a hardverek és a szoftverek gyors fejlődését és az azokkal járó optimalizációs előrelépéseket.

A K8s annyira meghatározó technológia, hogy kis túlzással szinte az összes IT-szakemberre nézve karrier-releváns.

a címlapról