Hiába jön EB, olimpia, nincs tévévásárlási láz
Közeleg a labdarúgó Európa-bajnokság és az olimpia, ami a tévégyártóknál kiugróan magas forgalommal járó időszakot hoz, illetve hozott korábban, most viszont elment a magyarok tévévásárlási kedve.
A 2024-es labdarúgó Európa-bajnoksághoz közeledve a magyarok tévévásárlási és használati szokásait mérte fel a szórakoztató készülék- és elektronikai gyártó Hisense, mely a viadal egyik szponzora is egyben. A május elején készült reprezentatív kutatásból ugyanakkor relatíve kevés kedvező tendencia rajzolódik ki a tévépiac szereplői számára.
Egyik, nem különösebben meglepő következtetése a kutatásnak, hogy a magyar piac árérzékeny: vásárláskor továbbra is az ár a legfontosabb szempont, amit a panel mérete, majd a készülék márkája követ.
A kutatás szerint a legtöbb magyar 100-150 ezer forint értékben vesz tévét és csak minden harmadik válaszadó költ ennél többet új készülékre. A felmérés megmutatja, hogy a férfiak hajlamosabbak többet költeni, mint a nők, 10-ből egy férfi akár 200-300 ezer forintot is elkölt.
Ez igaz a 18-39 év közöttiekre is, akik szintén nyitottabbak a drágább készülékekre, ott még akár 500-700 ezer forint értékű készülék is felmerülhet. A 60 évnél idősebbekre a legjellemzőbb az olcsó készülékek vásárlása, mindössze 5 százalékuk vesz 200 ezer forintnál drágább tévét.
Ám hiába lesz nyáron két olyan fontos sportesemény is, melyet magyarok milliói követnek majd a tévék előtt ülve, ezúttal ez várhatóan nem fogja számottevően fellendíteni a piacot, legalábbis a Hisense szerint: mindössze a résztvevők 17 százaléka gondol új tévé beszerzésére a közeljövőben és csak 2 százaléka fogja ezt megtenni az EB indulása előtt.
Az olimpiára vonatkozó kérdés hasonló eredményeket hozott, a magyarok ebben az esetben sem gondolnak arra, hogy új tévét vegyenek, inkább jövőre szereznek majd be új készüléket.
A jelenségre magyarázatot adhat egyrészt a gazdasági helyzetre visszavezethető vásárlóerő csökkenés, másrészt a telített piac: 10 magyar háztartásból 9-ben van legalább egy tévé, ezek ráadásul már túlnyomó részt lapostévék, bár a technológiák arányára a kutatás nem tért ki.
Másrészt a tévégyártók hosszú évekkel ezelőtt elérkeztek egy olyan innovációs platóhoz, ahol már csak jellemzően a csúcskategóriás készülékeknél jelennek meg komolyabb fejlesztések, melyek vagy egyáltalán nem vagy alig csorognak le a közép- és belépőszintekre.
A gyenge elektronika miatt ebben a szegmensben az okostévé-funkciók sem tűnnek különösebben kecsegtetőnek, jóllehet a vásárlások során az applikácók és egyéb smart képességek még nem számítanak kiemelten fontos szempontnak.