Az unió is ránéz a Microsoft-OpenAI barátságra

Miután a brit versenyfelügyelet aggódó szemei az OpenAI és a Microsoft közti kapcsolat alakulására szegeződnek, az Európai Unió monopóliumrendőrei sem mennek el szótlanul az egyre szorosabb partnerség mellett. Az Európai Bizottság kedden jelentette be, hogy vizsgálat keretében alaposabb ellenőrzés alá veti a Microsoft eddig összesen 13 milliárd dollár értékű befektetését a mesterséges intelligenciával foglalkozó startupba.

Margrethe Vestager, az Európai Unió versenypolitikáért felelős közleménye szerint az Európai Bizottság azt vizsgálja, hogy a Microsoft OpenAI-ba történő befektetését az EU fúziós szabályai szerint kell-e megközelíteni, a fő kérdés, hogy az üzlet megfelel-e az unió vállalati összefonódást ellenőrző rendeletében foglaltaknak.

A Bizottság nem csak ezt kapcsolatot, de más nagy digitális szereplőket érintve is szélesebb körben kezdi el vizsgálni a nagy digitális piaci szereplők, valamint a generatív mesterséges intelligencia fejlesztői és szolgáltatói között létrejött megállapodásokat a piaci dinamikára gyakorolt ​​hatásuk tekintetében – hogy pontosan kik ezek a szereplők, azt nem nevezte meg.

Az EB továbbá március 11-ig adott időt az érdekelt feleknek (vállalkozások, szakértők egyaránt), hogy megosszák tapasztalataikat és visszajelzést adhassanak a generatív mesterséges intelligencia piacán zajló versenykérdésekkel kapcsolatban.

A senior horizonton túl: a staff meg a többiek Senior tapasztalati szint fölött van még pár egzotikus lépcsőfok, illetve a mögöttük rejtőző elvárások.

Az OpenAI és a Microsoft közti partnerség egy olyan speciális helyzet, amikor ugyan egyik vállalat sem vásárolta meg a másikat, vagy fonódtak össze, de a két fél közti kapcsolat számottevően befolyásolhatja a piaci versenyt. A redmondi cég tavaly nemcsak hatalmas, milliárdos befektetést hajtott végre az OpenAI-ba, de a páros szorosan együttműködik egy sor mesterséges intelligencia-szolgáltatás fejlesztésében, beleértve a Microsoft Azure felhőplatformját is magában foglaló szolgáltatásokat, a redmondiak számára pedig kétségkívül előnyös, hogy a GPT-4-et és más fejlett technológiákat használhatja.

Az amerikai szoftveróriás tavaly több mint 10 milliárd dollárt fektet be az OpenAI-ba. Miután az év végén Sam Altman kitérő után visszaült a vezető székbe, a Microsoft számára is előnyös helyzet alakult ki, mivel a redmondi cég már szavazati jog nélkül vehet részt megfigyelőként a cég átrendezett igazgatótanácsában. A legfontosabb befektetőként is szerepet vállaló, egyben a cég 49 százalékát tulajdonló szoftvercéget ez arra jogosítja fel, hogy képviselője részt vegyen az OpenAI igazgatótanácsi ülésein és bizalmas információkhoz férjen hozzá, nagyobb rálátást kapjon a vállalat belső működésébe, de nincs beleszólása a szervezetet érintő ügyekbe, például az igazgatók megválasztásába. Korábban a Microsoftnak nem volt hivatalos képviselete az igazgatótanácsban.

Az EU lépése az Egyesült Királyság Verseny- Piacfelügyeleti Hatósága (CMA) intézkedését követi, ami vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy a két vállalat mennyire került közel egymáshoz, és egy olyan helyzethez, ami már az összeolvadás határait súrolja, a vizsgálat első szakaszának megindítása előtt a felügyelet nyilvános visszajelzéseket gyűjt arról az érdekelt felektől, mennyiben jelenti az OpenAI és a Microsoft "szoros és sokrétű kapcsolata” a két cég "lényegi egyesülését", és hogy a redmondi cégnek mekkora a befolyása az OpenAI felett, a partnerség egyben az irányítás bizonyos mértékű megszerzését eredményezte-e. A szabályozó alapvetően attól tart, hogy ebben a korai időszakban néhány vállalat már bebetonozza a helyét az alapmodellek és az üzemeltetés terén, a Microsoft és az OpenAI közötti többéves, több milliárd dolláros partnerség egy domináns párost hozhat létre.