Nem fér bele Magyarországon a családi kassza megszorításaiba a telekommunikációs költségek lefaragása a kedvezőtlen gazdasági körülmények dacára sem. Az előfizetők gyakorlatilag szó nélkül kifizetik a megemelt előfizetési díjakat a szolgáltatójuknak, holott jelentős részüknek lehetősége lenne arra, hogy kedvezőbb árú díjcsomagokra váltson át - legalábbis ez az egyik fő üzenete a Magyar Telekom tegnap kiadott harmadik negyedéves üzleti jelentésének.

A piacvezető szolgáltató immár a második egymást követő negyedév során ért el rekord árbevételt, a harmadik negyedéves számok a Portfolio összefoglalója szerint gyakorlatilag minden tekintetben felülmúlták az előzetes várakozásokat. A cég árbevétele 13,3%-kal, 216,2 milliárd forintra nőtt a negyedévben, a mobil adatátviteli és a vezetékes szélessávú szolgáltatások iránti erős keresletnek,

valamint a magyarországi inflációkövető díjkorrekcióknak köszönhetően.

A senior horizonton túl: a staff meg a többiek Senior tapasztalati szint fölött van még pár egzotikus lépcsőfok, illetve a mögöttük rejtőző elvárások.

A Magyar Telekom a hatályos általános szerződési feltételei alapján március 1-jén megemelte az összes lakossági és kisvállalati mobil- és vezetékes díjcsomag havi díját az előző évi pénzromlás mértékével, azaz 14,5%-kal, ezzel csatlakozva a Vodafone Magyarországhoz, mely már januárban díjat emelt, igaz kisebb mértékben, illetve a Yettelhez és a Digi-hez, melyek ugyanekkora mértékben korrigáltak.

Akkor még legfeljebb csak megtippelni lehetett, hogy az inflációkövető díjkorrekciónak lesz-e bármilyen hatása az egyes távközlési szolgáltatások felhasználási szokásaira, az előző két negyedév telekomos számai azonban jó indikátorok arra nézve, hogy milyen hatást gyakorolt az inflációkövető díjkorrekció az aktív mobilos ügyfélállományra:

Semmilyet.

A Telekom meglehetősen részletes üzleti jelentésének egyes adatsoraiból egyrészt az rajzolódik ki, hogy a szolgáltatónál gyakorlatilag semmiféle, az átlagostól eltérő mértékű ügyféllemorzsolódás nem történt az idei második és harmadik negyedévben, emellett teljesen változatlan maradt a vezetékes- és mobilszolgáltatások ügyfélbázisának dinamikája is. 

Olyannyira, hogy a Magyar Telekomnál ma már csaknem 6,2 millió SIM-et használnak az előfizetők, a mobil szélessávú előfizetések száma pedig éppen a harmadik negyedévben lépte át a négymilliót.

Az egyik lényeges indikátor, az egy SIM-re jutó átlagos árbevétel, azaz ARPU (szerződéses ügyfelek esetén, vagyis azoknál, akiket a díjkorrekció jellemzően érintett) az első negyedévi 5851 Ft-hoz képest a harmadik negyedévben 13,9%-kal, 6662 Ft-ra emelkedett, azaz szinte egy az egyben a szolgáltató által alkalmazott díjkorrekció mértékével nőtt az átlagos költés.

A Telekomnál a harmadik negyedév végére összesen 1,57 millióan vettek igénybe valamilyen vezetékes internetelőfizetést, az erre az ügyfélbázisra vonatkoztatott ARPU a mobilhoz képest csekélyebb mértékben, 4226-ról 4634 Ft-ra nőtt - ez 10%-os növekedésnek felel meg, míg a tévéelőfizetések esetében 3740 Ft-ról 3995 Ft-ra nőtt az ARPU, ami még csekélyebb, 7%-os növekmény (ez azonban elsősorban az átmeneti, nyári promócióknak köszönhető).

A fenti számokból azt a következtetést lehet levonni, hogy a mobilszolgáltatásokra előfizető ügyfelek esetében lényegesen kisebb a hajlandóság a díjcsomagok racionalizálására, azaz kisebb értékű, kevesebb szolgáltatást (benne foglalt percek, kisebb felhasználható adatmennyiség) tartalmazó előfizetésekre váltásra abban az esetben is, ha jelentősebb díjemelést hajt végre a szolgáltató.

A költési szint csapdája

A jelenségnek több oka is lehet, így egyrészt vannak olyan helyzetek, amikor az ügyfelek a kedvezményes készülékvásárlásért cserébe nem csak határozott idejű szerződést vállaltak, hanem azt is, hogy az időszak alatt nem váltanak olcsóbb, kisebb értékű tarifára (ez a Telekomnál az úgynevezett vállalt költési szint, amit csak kötbérfizetés ellenében lehet figyelmen kívül hagyni).

Emellett lehet pszichológiai oka is annak, hogy az ügyfelek nem racionalizálják a mobilos költéseiket. Az előfizetők jelentős része ugyanis ma már érezhetően rezignáltan fogadja az áremelésekről szóló híreket, a mobilszolgáltatók tarifadíjai ráadásul a családi kassza többi kiadásához, így csak a rezsinél maradva például az energiaárakhoz, de akár az élelmiszerárakhoz képest arányaiban jóval kisebb mértékben növekedtek.

Végül pedig egyértelműen kimutatható egy olyan jelenség is, ami a korlátlan perc/SMS és adatmennyiséget tartalmazó tarifák felhasználóira kifejezetten jellemző - ők a tapasztalatok szerint a legritkább esetben váltanak vissza olyan tarifára, mely újra korlátok közé szorítja őket.

A Magyar Telekom egyelőre nem közölte, hogy az inflációkövető díjkorrekciót jövőre is alkalmazni kívánja-e, netán behoz-e majd olyan kedvezményt, melyet nemrég a Vodafone Magyarország jelentett be (a cég jövő tavasszal 22 helyett 15,4%-os díjkorrekciót hajt majd végre). A fentiekből mindenesetre arra lehet következtetni, hogy ha lesz is különbség az idei inflációs tényadathoz képest jövőre, az nem mutat majd számottevő eltérést a Vodafone által bejelentett számokhoz képest, még akkor sem, ha kumuláltan így a Telekomnál a díjak két év távlatában nagyobb mértékben emelkednének.