Miközben az infláció magzatpózba zsugorodva próbálja állni a magyar kormány egyik ütését a másik után (lásd GVH Árfigyelő, ársapkák, kötelező bolti akciók stb), a Magyar Nemzeti Bank szeptember végén kiadott inflációs jelentésében megemelte a jövő évi inflációs előrejelzést, külön kiemelve, hogy ennek oka részben az egyes szektorokban alkalmazott ún. "visszatekintő árazás", vagyis az a gyakorlat, ahol a piaci szereplők korábbi költségnövekedésük alapján kezdtek árat emelni.

A jegybank által külön is említett fekete bárányok a nagyobb magyar távközlési szolgáltatók, melyek tavaly új díjkorrekciós automatizmust építettek be szerződési feltételeikbe.

A cégek ugyanakkor nem hasraütésszerűen tették mindezt. A magyarországi telekommunikációs vállalatokat - ahogy a szolgáltatóipar legtöbb szereplőjét - sem hagyta érintetlenül a tavalyi évben elszálló, idén év elején csúcsra ért magyarországi infláció, különös tekintettel arra, hogy a távközlési cégek jelentős mértékben kitettek az energiaár-változás hatásainak. Tavaly ezért az operátorok sorra építették be általános szerződési feltételeikbe azt a kikötést, hogy a jövőben a szolgáltató a megemelkedett költségeket kompenzálandó jogosult a tárgyévet megelőző év átlagos pénzromlásának mértékével megemelni havi díjait.

Ez az automatizmus egyoldalú szerződésmódosítással került bele a szerződési feltételekbe, ám maga az évenkénti díjkorrekció a feltételek értelmében már nem jár szerződésmódosítással, ezért nem keletkeztet felmondási jogot az ügyfél részéről, legyen szó akármekkora díjemelésről.

A senior horizonton túl: a staff meg a többiek Senior tapasztalati szint fölött van még pár egzotikus lépcsőfok, illetve a mögöttük rejtőző elvárások.

A négy legnagyobb piaci szereplő (melyből kettő idén év eleje óta egy tulajdonosi kör kezében van) ugyanakkor eltérően számolja annak az időszaknak az átlagát, melynek inflációs adatai alapján a díjkorrekciót végrehajtja, illetve más időpontban is korrigálja az árait.

Míg a Magyar Telekom, a Yettel Magyarország és a Digi az előző naptári évhez igazodik, addig a Vodafone Magyarország (még az előző tulajdonos irányítása alatt) a cég üzleti évéhez igazodva a tárgyévét megelőző naptári év augusztus 31. napja és az azt megelőző naptári év szeptember 1. napja közti időszak átlagát veszi figyelembe.

Ebből már könnyen kiszámolható - illetve a HWSW korábban ki is számolta - hogy a jelenleg érvényes általános szerződési feltételek szerint a Vodafone Magyarország ügyfelei jövőre 22%-os díjkorrekcióra számíthatnak a havi díjaknál, míg a többi szolgáltatónál meg kell várni, míg a decemberi számok is befutnak, de a jelenlegi előrejelzések alapján a 2023-as pénzromlás mértéke 19% körül állhat majd meg, így számukra ez az adat lehet majd az irányadó.

Viszonylag könnyen belátható, hogy egy alapvetően javuló inflációs környezetben egy ilyen mértékű díjkorrekciót nehezen nyel le a lakosság, de akár az üzleti előfizetők is, a távközlési cégek azonban a törvényi adottságok miatt szinte teljesen beszűkítették saját mozgásterüket a díjkorrekció tekintetében.

Erre a szektor működését részben felügyelő Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) januári közleménye hívta fel a figyelmet, melyben a hatóság leírta, hogy egy szolgáltató által alkalmazott automatikus díjkorrekció akkor jogszerűtlen, ha az

nem kellően objektív, mértéke és időpontja nem látható előre, vagyis a szolgáltató saját belátására, üzleti döntésére bízza, hogy korrigál-e díjakat, azt mikor teszi, valamint milyen mértékben.

A hatóság lapunknak kifejtette, hogy ilyenkor sem kell különböző inflációs mutatókhoz ragaszkodni, bármit választhatnak a felek, ami kellően konkrét és mindkét fél előtt ismert.

A fogyasztói árindex erre alkalmas, de nem az egyetlen lehetőség.

-jegyezte meg az NMHH Kommunikációs Igazgatósága.

Csakhogy a szolgáltatók 2022-ben a fogyasztói árindexet választották az automatizmus alapjának, annak mértékétől pedig a fent részletezett törvényi előírásoknak megfelelően semmilyen irányban nem térhetnek el, ami azt jelenti, hogy az egyetlen lehetőség a drasztikus jövő évi díjemelés elkerülésére az, hogy az általános szerződési feltételekből kikerül az inflációkövető díjkorrekció automatizmusa.

Más kérdés, hogy a távközlési cégek ebben mennyire érdekeltek, tekintve, hogy az inflációs környezet rányomta a bélyegét működésükre - az is kérdéses persze, hogy valójában mennyire, de időközben erre is meglett a válasz, legalábbis részben.

A piacvezető távközlési szolgáltató, a Magyar Telekom ebből a szempontból mondhatni a lehető legrosszabb időzítéssel jelentett rekordbevételt az idei második negyedévre, illetve duplázta nettó profitját, melyet független elemzők egyöntetű véleménye szerint részben éppen az ugyanebben az időszakban alkalmazott díjkorrekciónak köszönhetően ért el.

Minden szem a Vodafone-on

Nincs ennyire jó helyzetben a hazai távközlési piacon az utóbbi években több jelentős akvizíciót végrehajtó, a Vodafone Magyarországot és a Digi Távközlési Kft.-t is tulajdonló 4iG Nyrt. A Vodafone Magyarországban egyrészt számottevő állami tulajdon van (bár a kontroll a 4iG-nál van), másrészt viszont a 4iG a jelentős adósságterhei miatt kevésbé engedheti meg magának, hogy egyfajta gesztust gyakorolva az élére álljon annak a folyamatnak, mely megszünteti az automatikus, garantált pluszbevétellel kecsegtető inflációkövető díjkorrekciót a magyar távközlési piacon.

Márpedig a Vodafone van most lépéskényszerben, a versenytársaknak pedig van negyed évük arra, hogy lereagálják az immár száz százalékban magyar tulajdonban lévő távközlési cég döntését. 

Sok kérdést eldönthet, hogy az MNB finom üzengetését követi-e valamilyen határozottabb lépés vagy kommunikáció kormányzati oldalon, erre azonban a HWSW által megkérdezett bennfentesek kevés esélyt látnak az elmúlt pár hónap eseményeinek tükrében: A kormányzat éppen szeptemberben írt alá újabb megállapodást a Magyar Telekommal, melynek része volt két, az iparágat, illetve a legfőképpen a Telekomot terhelő adónem kivezetése cserébe a szolgáltató hálózatfejlesztési vállalásaiért, míg a Vodafone Magyarország kvázi megdorgálása a tulajdonosi viszonyok miatt lehet kevésbé életszerű.

Az inflációkövető díjkorrekció jövő évi tervezett alkalmazásával kapcsolatban mindegyik érintett cégnek küldtünk kérdéseket, érdemben egyedül a Yettel Magyarország válaszolt, röviden csak annyit, hogy az árindexálással kapcsolatban mindenben követik a szabályozói előírásokat.