Európai irodát nyit az OpenAI
Európai jelenlétet tervez kiépíteni a ChatGPT fejlesztője, vélhetően a közelgő AI Act és a közelmúltbeli vizsgálatok apropóján.
A ChatGPT chatbotot fejlesztő OpenAI már dolgozik első irodája nyitásán az Európai Unióban, ahol stratégiai okokból kifolyólag olyan szakembereket is készül foglalkoztatni, akik segíthetnek felkészülni a közelgő uniós szabályozási ellenszélben való navigációra. A San Franciscó-i és londoni irodák után harmadik irodáját az írországi Dublinban tervezi felhúzni a startup, ami gyakorlatilag második otthona az amerikai technológiai vállalatoknak – derül ki a cég által hirdetett pozíciókból.
A bérszámfejtő és ügyfélszolgáltatási szerepkörök mellett a vállalat általános jogtanácsost is keres az EMEA régió lefedésére, emellett adatvédelmi programvezető, privacy területére specializálódott szoftvermérnök és médiakapcsolatokért felelős vezetői posztokra hirdetett felvételt. A generatív MI-szolgáltatások úttörője tehát felkészül arra, hogy megmutassa Brüsszelnek, komolyan veszi a magánélet védelmét. Európa láthatóan a mesterséges intelligencia területén dolgozó vállalatok fő fókuszpontjává válik a jövőben, az OpenAI várhatóan még tovább bővíti idővel jelenlétét és egyben lobbitevékenységét is.
A senior horizonton túl: a staff meg a többiek Senior tapasztalati szint fölött van még pár egzotikus lépcsőfok, illetve a mögöttük rejtőző elvárások.
Mindez nem meglepő a kontextust ismerve, az elmúlt hónapokban több vizsgálat indult a ChatGPT kapcsán. Olaszországban még be is tiltották a szolgáltatást átmenetileg adatvédelmi aggályok miatt, nemrég pedig egy biztonsági szakértő nyújtott be panaszt a lengyel illetékes hatóságnak azzal a váddal, hogy az OpenAI adatkezelési gyakorlata sérti az uniós adatvédelmi rendeletet (GDPR).
Mindemellett közeleg az első átfogó uniós MI-törvény (AI Act), aminek törvénytervezetét június végén szavazták meg az uniós jogalkotók. A törvény többek közt előírná, hogy a ChatGPT és más generatív MI-rendszerekkel szemben elvárás lenne az átláthatóság: minden esetben fel kellene tüntetni, hogy a tartalmat mesterséges intelligencia állította elő, segítséget kellene nyújtani az úgynevezett „deep fake” képeknek az igaziaktól való megkülönböztetésében, valamint megfelelő biztosítékokkal kellene elejét venni a jogellenes tartalomgenerálásnak. Részletes összefoglalást kellene például közzétenni a rendszerek betanításához használt, szerzői jogi védelem alatt álló adatokról.
A ChatGPT népszerűségének robbanásszerű növekedésével leginkább az ellenkező irányból érkeztek eddig hangok, amik a mesterséges intelligencia szabályozására és a vele járó kockázatok vizsgálatára szólították fel a cégeket és szabályozószerveket. Az OpenAI vezetője, Sam Altman májusban azzal fenyegetőzött, hogy kivonja a ChatGPT-t Európából, ha túl nehéz lesz megfelelni a közelgő mesterségesintelligencia-törvényeknek, később viszont megfordította álláspontját, és azt mondta, hogy a cég nem tervezi a kivonulást.