Nagyot változik a világ mától az online óriásplatformoknál

Lejárt az a felkészülési határidő, melyet az Európai Unió biztosított a nemzetközösség tagállamaiban működő online óriásplatformok részére ahhoz, hogy működésüket a tavaly novemberben hatályba lépett, digitális szolgáltatások kereteit szabályozó jogszabályhoz, a Digital Services Act-hoz (DSA) igazítsák, így mától - legalábbis elméletileg - a európai online tér legnagyobb szereplői minden eddiginél szigorúbb elbírálás mellett végezhetik csak tevékenységüket. 

Az Európai Bizottság április 25-én hozta nyilvánosságra azt az egyelőre 19 cégből, illetve szolgáltatásból álló listát, melyek a DSA-ban foglaltak szerint méretükből fakadóan a kiemelt státuszt kapnak, így velük szemben szemben egy sor komoly kötelezettség és tiltás is megfogalmazódik, illetve általában véve ezen cégek ellenőrzése és szankcionálása más keretek közt zajlik majd, mint a kisebb piaci szereplőké.

A Bizottság által tavasszal közzétett listában amerikai és kínai cégek egyaránt megtalálhatók.

Így szerepel rajta az Alphabet öt leányvállalata illetve divíziója (Google Maps, Play, Shopping, Search, YouTube), a Microsoft és a Meta két-két szolgáltatása (előbbinél a Bing és a Linkedin, utóbbinál a Facebook és az Instagram), az Amazon piactere, az Apple-féle App Store, a booking.com szállásközvetítő, a Snapchat, az X (Twitter), a TikTok, a Pinterest, a Wikipedia és a Zalando valamint az Alibabához tartozó Aliexpress piactér.

A fenti lista a piaci viszonyok változásától függően jövőben tovább bővülhet.

A senior horizonton túl: a staff meg a többiek Senior tapasztalati szint fölött van még pár egzotikus lépcsőfok, illetve a mögöttük rejtőző elvárások.

A DSA létrejöttének legfőbb alapját az adta, hogy a jogszabályt előterjesztő Európai Bizottság úgy látta, hogy néhány, különösen nagy piaci szereplő az információmegosztás és az online kereskedelem kvázi nyilvános színterévé vált, ezzel pedig együtt járnak bizonyos kockázatok is többek közt a felhasználói jogok és az információáramlás kapcsán, ezért a területet szükségessé vált újra szabályozni.

A Bizottság ezzel párhuzamosan meghatározta, hogy azok a platformok, amelyek 45 millió felhasználót elérve az Unió lakosságának több mint 10%-ához eljutnak, rendszerszintűnek minősülnek, és nemcsak a saját kockázataik ellenőrzésére vonatkozó konkrét kötelezettségek hatálya alá tartoznak, hanem egy új felügyeleti struktúra hatálya alá is.

A DSA egyebek mellett olyan előírásokat tartalmaz, melyek az utóbbi években különösen szenzitív témaként jelentek meg elsősorban a közösségi platformok működése során, így például a jogszabály értelmében a jövőben tiltott a bizonyos személyes adatok alapján (vallási, politikai nézet) történő hirdetéselhelyezés, jelölniük kell a platformoknak a mesterséges intelligencia által előállított tartalmakat, illetve éves jelentést kell kiadniuk (az elsőt mai határidővel) arról, hogy a platformjuk milyen rendszerszintű kockázatokat (például fiatalkorúak biztonságának vagy a szólás- és véleményszabadság veszélyeztetése) hordoz magában, illetve hogyan kezelik azokat.

Az érintett cégek működését a DSA (és testvére, a Digital Markets Act) bizonyos szempontok szerint alapjaiban alakítja át az Európai Unióban és akár azon kívül is, az uniós döntéshozók ezért komoly ellenállásra és heves jogi csatározásokra számítanak a jogszabály alkalmazása kapcsán. A 19 platform közül kettő, az Amazon és a Zalando eleve bíróságra ment azzal az indokkal, hogy alaptalanul kerültek a kiemelt státuszú cégek körébe, emellett a Bizottság által a nyáron végzett felmérések - melyekben egyes platformok önként vettek részt - azt mutatták, hogy van még munka bőven a jogszabályi implementációt illetően.

A DSA nem csak az online óriásplatformok, hanem a kisebb cégek, online szolgáltatók számára is tartalmaz előírásokat, nekik legkésőbb 2024 február közepéig kell működésüket harmonizálni a jogszabállyal.