Egy hónappal azután, hogy a Digi mobilszolgáltatása a saját infrastruktúráról átköltözött a Vodafone Magyarország hálózatára (hogy aztán december 31-ével jó eséllyel véglegesen megszűnjön létezni) bejelentette a két céget kézben tartó 4iG Nyrt., hogy mihez kíván kezdeni a parlagon heverő hálózattal. Azt már a leválasztás áprilisi bejelentésekor is előrevetítette a tulajdonos, hogy a Digi mobilhálózatát önálló cégbe szerveznék és eladnák - ez most néhány hónap leforgása alatt meg is valósult.

Szolgálunk és végünk

A felek múlt pénteken jelentették be, hogy a még májusban kiszervezett cég, a MIS Omega Mobilhálózat Kft. a többek között a készenléti szervek zárt láncú hírközlő hálózatát üzemeltető, a Belügyminisztérium felügyelete alá tartozó Pro-M Zrt-hez kerül. A tranzakció értéke 69 milliárd forint, amiért a Pro-M mintegy 2500 állomás aktív és passzív elemeit, valamint az 1800 MHz-es tartomány egy 2x5 MHz-es blokkjára vonatkozó frekvenciahasználati jogot illetve a hozzá tartozó rádióengedélyt szerzi meg.

Az egykor kereskedelmi célokat szolgáló hálózat a jövőben tehát az Egységes Digitális Rádiótávközlő rendszer (EDR) szerves része lesz annak érdekében, hogy annak adatátviteli kapacitását az uniós előírásoknak megfelelően bővítsék. Az így létrejövő, szélessávú, közrend- és katasztrófavédelmi felhasználású hálózat nemzetközi elnevezése a Broadband Public Protection and Disaster Relief (BB-PPDR), melynek előkészítése jóval azelőttre nyúlik vissza, hogy elindult volna a Digi mobilhálózata Magyarországon - akkor még az eredeti, romániai tulajdonosi háttérrel.

Szoftvertesztelés: ütött az óra A tesztelői szakmát rengeteg friss hatás éri, kifejezetten nehezített pálya ez mostanság.

A BB-PPDR rendszerek létrejöttével a korábbi, jellemzően hangközpontú szolgáltatásokon (mint amilyen a hazánkban használt TETRA) túlmutató megoldást kaphatnak a kezükbe a készenléti szervek, melyekkel sokkal hatékonyabban, modernebb eszköztárral bonyolítható mind a bevetés- mind a mentésirányítás. Szemléletes példa lehet erre a rendőrkocsikba vagy éppen drónokra szerelt fedélzeti kamerák képének élő streamelése, mely az elfogási, felderítési műveletek során jöhet jól az akció központi koordinálásához.

Az EDR szélessávúsítás ugyanakkor számos megugrandó akadályt gördít a hálózatüzemeltetők elé, így többek között el kell dönteni, hogy milyen frekvenciasávot használnak a BB-PPDR rendszerek a szélessávú kommunikációhoz, illetve a hálózat milyen üzleti modellben működjön.

Előbbi kapcsán évek óta úgy tűnik, hogy a 700 MHz-es frekvenciasáv lehet az az alapsáv, mely hullámterjedési mutatói révén alkalmas lehet egy országos BB-PPDR célú hálózat kiépítésére - az EU által erre a célra kijelölt B68-as sáv 5 MHz-es blokkja ugyanakkor nem alkalmas erre a célra, mivel nem állnak rendelkezésre az azzal kompatibilis eszközök. Részben ebből kifolyólag a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a 2020. márciusában záródó 5G-s aukció előtt "félretett" egy 2x5 MHz-es blokkot a B28-as sávban, melyet a későbbi konzultációk alapján minden bizonnyal BB-PPDR célokra fognak kiosztani.

Ez azonban önmagában még nem nyújt minden lokációra kiterjedően elegendő kapacitást. A Pro-M így már korábban jelezte, hogy a frekventáltabb területeken a széleskörű eszköztámogatással bíró 2300 MHz-es sávot is igénybe kívánja venni az EDR-hálózat szélessávú bővítéséhez, később pedig a jelenleg még jórészt a felhordóhálózatoknál alkalmazott mikrohullámú rendszerek által lefoglalt 26 GHz-es sáv 200 MHz-es sávrészére is igényt tart majd.

Az új hálózat üzleti modelljével kapcsolatban további kihívások elé nézett az üzemeltető, hiszen a TETRA mindössze néhány száz állomásból álló infrastruktúráját jelentős mértékben bővíteni kell a fent említett célok érdekében. Ez vagy egy dedikált, nemzeti PPDR-hálózat révén, netán egy kereskedelmi szolgáltatóval kötött megállapodás alapján hibrid, hálózatmegosztáson alapuló modellben, illetve nemzeti roamingot használva egyaránt megvalósulhat.

A Pro-M szakemberei néhány évvel ezelőtt úgy látták, hogy a 2020 végétől 2021 közepéig zajló tesztek alapján mintegy 2200 bázisállomásra lenne szükség ahhoz, hogy a 700 MHz-es sávban üzembe lehessen állítani egy országos területi lefedettségű PPDR-hálózatot, amit akkor nagyságrendileg 100 milliárd forintot meghaladó zöldmezős beruházásként értékeltek, kiemelve, hogy ekkora mértékű finanszírozás nem adott.

A nemzet biztonsága

A Digi 2019 óta fokozatosan kiépült, szinte egy az egyben a fenti elképzelésekhez passzoló elemszámú infrastruktúrája és a spektrumlicenc végül mégis ért 69 milliárd forintot az államnak, mely cserébe megkapja azt a privilégiumot, hogy a hazai PPDR-rendszer önállóan, a piaci szolgáltatók hálózatától függetlenül képes legyen működni, ami a hálózat (biztonsági) kitettségét valamelyest csökkenti. 

Ettől még az új hálózat üzemeltetőjének egészen új biztonsági kihívásokkal kell majd szembenéznie, hiszen a korábban szinte teljesen zárt technológia részleges "kinyitása" miatt a támadásoknak való kitettség mindenképpen nőhet. Ennek oka, hogy a bonyolultabb célokat ellátó, komplex szoftvert futtató kulcsfontosságú hálózati berendezések eredendően sebezhetőbbek, illetve olyan, célzott támadás indítható ellenük, mely a készenléti szervek által használt hálózatok rendelkezésre állását és integritását súlyosan veszélyeztetheti. 

A fentiek alapján kulcskérdés lehet, hogy a Pro-M végül mely beszállítókkal dolgozik majd együtt az új generációs hálózat kiépítése során. A Digitől átvett infrastruktúra fő beszállítója a svéd Ericsson volt, melynek meglévő aktív infrastruktúra-elemeit részben fel lehet használni a továbbiakban is, az igazán szenzitív komponensnek számító maghálózat beszállítóiról ugyanakkor egyelőre semmit nem lehet tudni.