Szerző: Dömös Zsuzsanna

2023. március 27. 10:50

Elhunyt Gordon Moore, az Intel társalapítója

Békében, otthonában távozott az élők sorából a Szilícium-völgy úttörője, filantróp, a Moore-törvény megalkotója.

94 éves korában hunyta le örökre szemét hawaii otthonában Gordon Moore, az Intel társalapítója, a Szilícium-völgy ismert titánja – közölte a hírt az Intel március 25-én. A megemlékezés szerint Moore utolsó éveiben főleg filantrópként tevékenykedett, a környezetvédelem, tudományos kutatás, a felsőoktatás problémáin dolgozott, az Intel róla nevezte el a tavaly áprilisban megnyitott új oregoni létesítményt, a „Gordon Moore Parkot”.

A kémiából és fizikából doktorált szakember 1929-ben született San Franciscóban, és már gyermekként megmutatkozott kémiai érdeklődése. Miután doktori fokozatot szerzett 1954-ben a Kaliforniai Műszaki Egyetemen, rövid ideig kutatóként dolgozott a Johns Hopkins Egyetemen. Mikrochipekkel azután kezdett el komolyan foglalkozni, hogy munkába állt a William Shockley által vezetett Shockley Semiconductornál, aki 1956-ban fizikai Nobel-díjat kapott a félvezetők és tranzisztorok kutatásaiban elért eredményeiért.

moore_kiemelt

Mindent vivő munkahelyek

Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

Mindent vivő munkahelyek Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

Kevesebb mint két évvel később Moore és hét kollégája szakmai nézeteleltérések miatt felmondott a Shockley Semiconductornál. A mérnökök csoportját „áruló nyolcasként” is emlegették, akik a Szilícium-völgy renegát kultúrájának előfutáraiként 1957-ben megalapították az előző munkaadójuk konkurenciájaként a Fairchild Semiconductort, ami többek közt az űrhajókon használt első számítógépekbe került komponenseket szállította, és 1960-ra megalkotta az első tömeggyártásra alkalmas szilíciumalapú integrált áramkört. Moore itt kutatás-fejlesztési igazgatóként tevékenykedett, a vezetői szerepkört Robert Noyce töltötte be, akit a Szilícium-völgy polgármestereként is emlegettek.

Az anyacéggel való nézeteltérések vezettek el addig, hogy Moore és Noyce 1968-ban megalapította a ma Intelként ismert Integrated Electronics-t Arthur Rock kockázati tőkebefektető támogatásával, melynél több tisztséget is betöltött: 1975-ben lett elnök, addig alelnökként tevékenykedett. Vezérigazgatói mandátuma 1987-ben lejárt, de utána még további 10 évig elnök maradt, majd 1997-től az igazgatótanács tiszteletbeli elnöke lett. Érdekesség, hogy az Intel megalapításának napján csatlakozott a céghez Andy Grove (Gróf András István) emigránsként már az Egyesült Államokban doktorált magyar származú szakember, de a negyedik alkalmazott, Leslie L. Vadász is magyar gyökerekkel rendelkezett.

Ugyan Moore jelentős szerepet töltött be a modern számítástechnikai eszközöket működtető technológiák fejlesztésében, szélesebb kör ismerheti nevét az Electronics Magazine tudományos folyóiratban 1965-ben publikált „Cramming more components onto integrated circuits" (azaz "Még több komponens megvalósítása az integrált áramkörökben”) című cikkében bemutatott, azóta „Moore-törvénynek” hívott irányadó megfigyelés miatt, ami egyfajta önbeteljesítő jóslatként is hajtotta a versengő cégeket.

moore_law

A cikkben a doktor azt a megállapítást tette, hogy a legalacsonyabb árú komponens összetettsége évenként nagyjából a kétszeresére nő, és hogy az egy áramköri lapkán kialakított áramkör-komponensek száma a technológia fejlődésével évente meg fog duplázódni. A cikkben megjósolta, hogy 1975-ben már 65 ezer áramkör-komponenst lehet majd egy szilíciumlapkán elhelyezni. Később a törvényt úgy módosította, hogy a duplázódás kétévente következik be, de egy idő után már nem is a komponensek vagy tranzisztorok darabszámáról, hanem a processzorok teljesítményéről szólt, és a megkétszereződést 18 havonta prognosztizálta.

Bár a Moore-törvény az utóbbi években meglehetősen vitatottá vált, hosszú ideig valósnak bizonyult. Hozzá kell tenni: maga Moore is hozzátette 2015-ben, hogy a technológia fejlődésének lassulása miatt még legfeljebb tíz évig lehet érvényes a megállapítása. A törvényt az évek során már nem csak a félvezetők tranzisztoraival kapcsolatban vonatkoztatták, de a technológiai ipar fejlődésének és innovációjának szabványává vált. A merevlemezekre, számítógép-monitorokra és más elektronikus eszközökre is alkalmazták azzal kapcsolatban, hogy nagyjából 18 havonta egy-egy új generációs termék elavulttá teszi elődeit. A helyzet mára nem egyszerű: tavaly az  Intel vezérigazgatója ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a törvény még ma is él, miközben az Nvidia vezére szerint a szabálynak leáldozott. 

Moore később jótékonykodási programjairól vált ismertté, feleségével 2000-ben megalapította a Gordon és Betty Moore Alapítványt, amely a környezetvédelemre, a tudományra, a betegellátásra és a San Francisco-öböl környéki projektekre összpontosít, és már több mint 5,1 milliárd dollárt adományozott jótékony célokra. 

a címlapról