Activision nélkül viheti a Blizzardot a Microsoft
Tovább folytatódik a kötélhúzás a tavalyi év legnagyobb IT-ipari akvizíciós üzlete kapcsán. A brit versenyhatóság, mely elsőként vonta nagyító alá a Microsoft és az Activision Blizzard üzletét, most azt közölte, a deal ebben a formában mindenképpen árt a piacnak és a fogyasztóknak, ám bizonyos, strukturális változásokkal megoldható lenne ez a dilemma.
Megszületett a Microsoft és az Activision Blizzard 69 milliárd dollár értékű felvásárlási ügyletével kapcsolatos előzetes álláspontja a brit versenyhatóságnak, a Competition and Markets Authority-nek (CMA). A határozat a legkevésbé sem kedvez a feleknek, kimondva, hogy a tranzakció csökkentené a versenyt a brit piacon, mely a videojátékok árának emelkedéséhez vezethetne.
Az előzetes állásfoglalás gyakorlatilag az utolsó előtti szeg lehet a több mint egy éve bejelentett deal koporsójában, hiszen ha a britek elkaszálják az üzletet, az gyakorlatilag a többi régióban is ellehetetlenítheti annak létrejöttét. A felek számára mindenesetre mostanra vajmi kevés lehetőséget hagyott a brit versenyhatóság, az állásfoglalás szerint ugyanis csak abban az esetben kaphatna zöld lámpát az üzlet, ha a Call of Dury franchise-ért felelős teljes részleget leválasztanák az üzletről, azaz az Activision lényegében kikerülne a képletből.
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
Noha a Guardian cikke alapján azt maga a versenyhatóság is belátja, hogy egy ilyesfajta strukturális változás gyakorlatilag teljesen esélytelen, illetve rendkívül nehéz helyzetbe hozná a kiszervezett entitást, a CMA leszögezte, hogy továbbra is elsősorban ebben látja a helyzet teljes feloldását, jóllehet nem zárta ki azt sem, hogy végül valamilyen szigorú, önkéntes kötelezettségvállalást elfogad a felek részéről.
A CMA elsők között, tavaly júniusban kezdte vizsgálni a Microsoft és az Activision Blizzard megaüzletét, és szeptemberben emelte az ügyet magasabb szintre, ahol kiterjesztett vizsgálat zajlik a deal és annak potenciális következményeit illetően.
A Microsoft mindeddig próbálta elkerülni a szabályozási aggályokat és letakarítani az utat a gigaüzlet előtt, már a bejelentést követő napokban igyekezett mindenkit biztosítani arról, hogy nem az a célja a felvásárlásnak, hogy monopolhelyzetet teremtsen a gaming szegmensben.
A redmondi cég ezután februárban számos kötelezettségvállalást jelentett be a játéküzletágra vonatkozóan, mivel nyilvánvalóvá vált, hogy a Microsoft számára ez a mindeddig példa nélküli felvásárlási tranzakció egyben azt is jelenti majd, hogy (újra) a cégére irányul a hatóságok, törvényalkotók figyelme, melyek az utóbbi években minden eddiginél lelkesebben vetették bele magukat a piaci monopóliumok elleni harcba.
Az önkéntes vállalások azonban a jelek szerint sem a CMA-t, sem az időközben szintén második körös vizsgálatba fogott Európai Bizottságot nem győzték meg, míg az USA-ban a helyi jogrend alapján bíróságon ment neki az ügyletnek a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC).