Nem győzték meg az EU-t a Microsoft játékipari vállalásai
További versenyjogi aktusok várhatók a tavalyi év legnagyobb akvizíciós ügyletének engedélyeztetési procedúrájában: a Microsoft és az Activision napokon belük konkrét jegyzéket kaphat az Európai Bizottságról arra vonatkozóan, melyek pontosan a felvásárlási ügylet legnagyobb aggályai.
Nem győzték meg az Európai Bizottság versenyjogi szervét a Microsoft és az Activision önként tett vállalásai a tavalyi év legnagyobb értékű, 69 milliárd dolláron létrejött akvizíciós ügylete kapcsán, így további aktusok várhatóak a deal engedélyeztetési eljárásában - és továbbra is erősen kérdéses, hogy a hatóságok egyáltalán áment mondanak-e a felvásárlásra.
A tavaly év elején bejelentett akvizíciós ügylet második körös vizsgálata tavaly november elején indult az Európai Bizottságnál, miután az előzetes feltáróvizsgálat azt mutatta, hogy a 69 milliárd dollár értékű akvizíció
számottevően csökkentheti a videojátékok és konzoljátékok piacán jelenleg tapasztalható versenyt. (...) Az előzetes vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy az akvizícióval a Microsoftnak meglenne minden lehetősége és indítéka is arra, hogy kiszorítsa konzolpiaci riválisait.
Az AI és a nagy full-full-stack trend Az AI farvizén számos új informatikai munkakör születik, vagy már ismert munkák kapnak új nevet és vele extra elvárásokat is.
A Reuters forrásai szerint a Bizottság a következő hetekben küldi meg az üggyel kapcsolatos ún. kifogásközlését, mely lényegében egy terjedelmes lista arról, hogy az akvizíció a szervezet meglátása szerint hogyan torzítja a versenyt az érintett piacokon, illetve mit kell tennie annak érdekében a feleknek, hogy az ügylet mégis zöld lámpát kapjon.
Egyelőre nem teljesen egyértelmű, hogy a kifogásközlésben szereplő konkrét kérések, illetve előírások mennyire állnak összhangban a Microsoft korábbi, önkéntes vállalásaival, ugyanakkor utóbbiakat egyre nehezebb is követni, miután a redmondi cég az üzlet létrejötte érdekében gyakorlatilag hetente tesz valamilyen engedményt vagy ajánlatot, mellyel álláspontja szerint a versenyjogi aggályok feloldhatók.
A cég így például tavaly év végén tíz évre szóló megállapodást kötött a Nintendóval, mely arról szólt, hogy a Call of Duty franchise új tagjai az időszak végéig megjelennek a japánok platformján is. Egyelőre nem született hasonló megállapodás az üzlet legnagyobb ellenzőjével, a szintén japán Sonyval, mely több alkalommal is kifejtette, hogy az akvizíció a Microsoft állításával éppen ellentétes hatást gyakorolhat a videojátékok piacára.