A járvány után is várják a telkók a pénzt a tartalomszolgáltatóktól
Nem fair, illetve hosszú távon fenntarthatatlan, hogy a nagy, zömében amerikai tartalomszolgáltatók és platformüzemeltetők egyetlen eurócenttel sem járulnak hozzá a távközlési hálózatok kiépítési és fenntartási költségeihez Európában, ha ez így megy tovább, az sokba fog kerülni a kontinensnek - figyelmeztet az EU döntéshozóinak küldött közös nyilatkozatában 13 nagy európai távközlési cég vezérigazgatója.
Újabb sebességfokozatba kapcsolt a távközlési lobbi az Európai Unió döntéshozóinál annak érdekében, hogy a Bizottság rendelje el, hogy a nagyobb - zömében amerikai - tartalomszolgáltatók járuljanak hozzá a hálózatüzemeltetés- és építés költségeihez. Hétfőn 13 uniós távközlési óriáscég küldött közösen aláírt nyilatkozatot a piaci helyzetképet e tekintetben feltérképezni készülő Bizottságnak.
A nagy európai távközlési multik hosszú évek óta nehezményezik, hogy a Netflixhez, a Google-hez vagy éppen a Meta-hoz hasonló tartalomszolgáltatók és platformüzemeltetők kvázi "ingyenélőként" lógnak azokon a hálózatokon, melyek az évek során több tízmilliárd eurós beruházásokkal épülnek fel Európa-szerte.
A jelenségre a koronavírus-világjárvány hatására jelentkező óriási forgalomfelfutás irányította rá először komolyabban a figyelmet tavaly illetve tavalyelőtt, amikor a távközlési iparág szereplői komoly nehézségek árán tudták csak az otthoni munkából, a tanulásból, illetve az otthoni szórakoztató célú tartalomfogyasztásból eredően megnövekedett hálózati forgalmat kiszolgálni.
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
Jóllehet a pandémia elvonulni látszik, az iparági szereplők szerint az eredeti probléma ma ha lehet még akutabban jelentkezik, mint a járvány idején, az elszálló árak és az EU által is előirányzott klímacélok miatt ugyanis jelentős mértékben megnőttek az üzemeltetési költségek, miközben egyes, kritikus komponensek - így például az optikai kábelek - ára is az egekbe szökött.
A nagy európai telkók, így többek közt a Deutsche Telekom, a France Telecom, a Telefónica a Vodafone, a BT Csoport vagy az olasz TIM Csoport vezérigazgatói által aláírt jegyzék szerint Európa a múltban számos, hasonló problémát és kihívást nehézkesen kezelt, ebből kifolyólag több lehetőséget is elszalasztott,
most viszont gyorsan fel kell készülni a metaverzumok korszakára
-áll a levélben.
A nagy tartalomszolgáltatók közül a Google máris reagált a távközlési cégek felvetéseire, kijelentve, hogy azokban valójában semmi új nincs, a telkók már tíz éve próbálnak pénzt beszedni az iparági szereplőktől hasonló jogcímen. A vállalat - mely a YouTube üzemeltetőjeként az egyik legnagyobb internetes forgalomgenerátor - leszögezte, az elmúlt években több milliárd eurót költött a kontinensen infrastruktúra-fejlesztésekre, beleértve az adatközpontok a potenciális felhasználók közvetlen közelébe költöztetését, illetve több transzatlanti adatkábel lefektetését.
Az infrastruktúra-sarc mellett ugyanakkor már nem csak a távközlési cégek, hanem egyes uniós tagállamok kormányai is nyíltan kiállnak, egy kötelező érvényű költséghozzájárulás törvénybe foglalására ugyanakkor minden uniós tagországnak áment kellene mondania. Az üggyel mindenesetre a nyár óta behatóbban foglalkozik az Európai Bizottság is, melyet az egyik oldalról a távközlési lobbi, a másik oldalról internetes jogvédők igyekeznek befolyásolni.