Még mindig tombol a koronavírusról szóló félretájékoztatás
Csökken a koronavírus iránti érdeklődés a felhasználók részéről, de a félretájékoztatásban érdekelt szervezetek még mindig nagy arányban terjesztik a dezinformációt. Az Európai Bizottság kiemeli, hogy Magyarország a félretájékoztató Google-hirdetések szempontjából a legcélzottabb országok között szerepel.
Részletes jelentésben számolnak be a nagy digitális médiaplatformok a koronavírussal kapcsolatos félretájékoztatás elleni küzdelmükről. A kezdeményezés az Európai Bizottság dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódexének keretében indult, és ezúttal a márciusi-áprilisi felmérés eredményeiről számol be. A téma azért is fontos, mivel ahogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) rámutat, a félretájékoztatás a Covid alatt ért el a csúcsra. Ugyanis "minden együtt volt, ami termékeny talajt adhat a dezinformációnak", beleértve az információéhséget, a kollektív félelmet, és hogy a bezárkózás következtében megnőtt az internetes böngészés aránya. Ezzel együtt minden online szolgáltatásban megnőtt az álhírek és a félrevezető információk aránya, de különösen a legnagyobb felhasználóbázisú oldalakon, úgy mint a Google, Facebook, Twitter vagy TikTok.
Nézzük a számokat!
A Google a kimutatása szerint 2022. március-áprilisban összesen 103,5 millió koronavírussal kapcsolatos hirdetést blokkolt az EU-ban, beleértve a 33,9 millió Google Ads és a 70 millió Google Shopping ajánlatot. A szabályzat megsértésébe beleérti a vállalat többek közt az aránytalanul magas árazást, a globális orvosi ellátás hiányának kihasználását, a félrevezető állításokat a gyógymódokról és a hamis vakcinaadagokról.
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
A keresőóriás az EU-s tagállamok szerinti bontásban is közli az eltávolítások mértékét, mely szerint Magyarországon közel 40 ezer hirdetést és 565,6 ezer kereskedelmi ajánlatot távolított el a felületekről, utóbbi kapcsán 93 fiókot tiltott. Hazánkat az EU közleménye is kiemeli, mivel Magyarországon 2,7 ezerrel több eltávolított hirdetés volt a január-februári adatokhoz képest, ami Lettország és Olaszország mellett a harmadik legnagyobb növekedésnek számít. Az EU-s statisztikákat egyébként messze Németország vezeti, ahol a vállalat 12,6 millió hirdetést és több mint 19 millió Shopping ajánlatot távolított el a szolgáltatásból.
Szintén a Covid-19 hirdetések eltávolítására helyezte a hangsúlyt a Microsoft az Európai Bizottságnak benyújtott jelentésében. A vállalat szabálysértőnek nyilvánít minden kereskedelmi haszonszerzésre irányuló téves információt tartalmazó hirdetést, és amely veszélyt jelenthet a felhasználó egészségére vagy biztonságára. Márciusban EU-s tagországonként 90 ezer körüli hirdetést blokkolt a Microsoft, így 3,69 milliót mutat az összesítés. Áprilisban pedig tagországonként 130 ezer körül volt a blokkolások száma, ami összességében 5,3 millió eltávolításnak felel meg. A Microsoft Advertising adataiból arra lehet következtetni, hogy a szabályzatot sértő hirdetőcégek egységesen próbálkoztak az EU-ban, és itt kevésbé láthatók tagországok szerint kiugró adatok, ellentétben a Google kimutatásával.
Ezenkívül a Microsoft még egy érdekes statisztikát közöl, méghozzá a Covid-19-re irányuló keresésekkel kapcsolatban. A vállalat a Bingen belül a megbízható forrásokból információs központot alakított ki még 2020 augusztusában, és azóta a Microsoft News-on belül erre a felületre irányítja a koronavírusra kereső felhasználókat. Ezek szerint a vírussal kapcsolatban a Bingen márciusban 1 milliószor érdeklődtek, ebből 5 ezer magyar; áprilisban pedig a 781 ezer keresés közül 2,8 ezer érkezett magyar felhasználótól. Ebből nem csak a Bing népszerűségéről lehet következtetéseket levonni, hanem a koronavírus iránti érdeklődés csökkenéséről is, mivel a januári-februári adatokhoz képest 1,2 millióval kevesebb keresés történt.
A közösségi oldalakkal kapcsolatban a Meta, a Twitter és a TikTok szolgáltatott információt a Bizottságnak. A Facebook március-április hónapban összesen 78 ezer tartalmat távolított el az EU országaiban a koronavírussal kapcsolatos félretájéjoztatás miatt, míg az Instagramról a közösségi óriás 9,8 ezer tartalmat vett le emiatt. A Twitter 6,7 ezer bejegyzést távolított el ebben az időszakban, és 527 fiókot tiltott le, ami 962-vel kevesebb letiltás az előző két hónaphoz képest. TikTok-on is csökkent az eltávolítandó videók száma, március-áprilisban nagyjából ezer Coviddal és 2 ezer félrevezető egészségügyi információkkal kapcsolatos videót kellett levenni, utóbbi 10 ezerrel kevesebb az év eleji hónapokhoz képest.
Elég ennyi a küzdelemben?
Várhatóan még erősebb nyomást szeretne helyezni az Európai unió a legnagyobb digitális médiaplatformokra az álhírekkel és félretájékztatással szembeni küzdelemben a Financial Times információ szerint. A frissített dezinformáció visszaszorítását célzó kódex valószínűleg az említett platformoktól elvárja majd célzott eszközök fejlesztését, együttműködést a tényellenőrző szervezetekkel, amelyek elfogulatlanul ellenőrizni képesek a szolgáltatásokban megjelenő információkat, akár propagandáról vagy koronavírusról van szó. Az elvárás eddig is jelen volt, de várhatóan a jövőben még nagyobb hangsúlyt kap, és az FT értesülése szerint az új szabályok a még elfogadás előtt álló, digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályba (DSA) is bekerülnének. Így a vállalatok a globális forgalmuk 6 százalékáig terjedő pénzbírsággal is számolhatnak majd, ha nem sikerül az EU elvárásainak megfelelően megküzdeni a félretájékoztatással.