Szerző: Koi Tamás

2020. június 24. 10:27

Aggasztó arányban futnak bele a netezők az álhírekbe

A magyar internetezők fele futott már bele álhírekbe, elsősorban a közösségi oldalakat böngészve, derül ki egy felmérésből. A hírközlési- és médiaterületet szabályozó hatóság szélmalomharcot folytat, ráadásul az új koronavírus-járvánnyal csak rosszabbá vált a helyzet.

legalább 16 éves hazai internetezők 53 százaléka saját bevallása szerint találkozott már álhírrel, elsősorban közösségi oldalakon – 47 százalékük nyilatkozott így –, fele ennyien pedig másfajta weboldalakon (23 százalék) - derül ki egy nemrég nyilvánosságra hozott, tavalyi év végén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) számára készült felmérésből. Az önbevalláson alapuló adathalmaz szerint a megkérdezettek 60 százaléka találkozott már valamilyen károsnak mondott vagy vélt tartalommal az interneten.

A hatóság szerint a szándékosan megtévesztő tartalmak felismerését mára már sokkal jobban meghatározzák az internetes szokások, mint a hagyományos társadalmi-demográfiai jellemzők. Ahogy nő Magyarországon az internetezők száma – a felmérés idején 6,53 millió fő a legalább 16 évesek körében –, úgy lesz egyre heterogénebb ez a csoport. Az álhírek felismerését leginkább az határozza meg, hogy az egyén mennyire intenzíven és aktívan használja az internetet. Akik heti rendszerességgel öt vagy még több közösségi oldalt látogatnak, azoknak a 71 százaléka találkozott már álhírekkel, míg akik legfeljebb egy ilyen oldalt használnak, azoknak mindössze 41 százaléka.

fakenewsmedia

Éles a SYSADMINDAY programja!

Benne egy IT-security meetupppal és Janklovics Péter standupjával.

Éles a SYSADMINDAY programja! Benne egy IT-security meetupppal és Janklovics Péter standupjával.

Akik pedig úgy érzik, hogy nagyon erősen kötődnek az internethez, azoknak közel a kétharmada (63 százalék) ütközött már bele álhírbe, míg azok, akik szerint az életük alig kötődik az internethez, csak 41 százalékban találkoztak ilyesmivel. A kutatás során az álhírek felismerését ugyanakkor egyáltalán nem befolyásolta, hogy a válaszadó milyen és mekkora településen, mekkora családban él, gazdaságilag aktív-e, és alig volt releváns az iskolázottsága, a kora, az anyagi helyzete, a neme vagy az, hogy az ország melyik részén lakik.

A hatóság küzdelme az álhírekkel szemben különösen az új koronavírus-járvány kapcsán megjelenő téves, olykor életveszélyes információkat, tanácsokat tartalmazó híresztelések esetében vált valódi szélmalomharccá, hiszen bár a szervezet felhívta a tartalom- és médiaszolgáltatók figyelmét arra, hogy törekedjenek a pontos tájékoztatásra, a közösségi oldalakon a legnagyobb elérést szerző álhírek forrásai rendszerint nem a tradicionális médiaszolgáltatók. A különösen veszélyesnek minősülő álhírekkel illetve az azokat terjesztő csoportokkal a közösségi oldalak saját moderációs elveik alapján is igyekeznek fellépni, a káros vagy megtévesztő tartalmak egy részét pedig már emberi beavatkozás nélkül, mesterséges intelligencia segítségével távolítják el az oldalról, sokszor percekkel a megjelenést követően.

Az NMHH felhívja továbbá a figyelmet, hogy a megtévesztő online hírforrások szankcionálása nem a hatóság feladatköre, az eljárás ebben az esetben a rendőrség hatáskörébe tartozik. 

a címlapról