Aggasztó arányban futnak bele a netezők az álhírekbe
A magyar internetezők fele futott már bele álhírekbe, elsősorban a közösségi oldalakat böngészve, derül ki egy felmérésből. A hírközlési- és médiaterületet szabályozó hatóság szélmalomharcot folytat, ráadásul az új koronavírus-járvánnyal csak rosszabbá vált a helyzet.
legalább 16 éves hazai internetezők 53 százaléka saját bevallása szerint találkozott már álhírrel, elsősorban közösségi oldalakon – 47 százalékük nyilatkozott így –, fele ennyien pedig másfajta weboldalakon (23 százalék) - derül ki egy nemrég nyilvánosságra hozott, tavalyi év végén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) számára készült felmérésből. Az önbevalláson alapuló adathalmaz szerint a megkérdezettek 60 százaléka találkozott már valamilyen károsnak mondott vagy vélt tartalommal az interneten.
A hatóság szerint a szándékosan megtévesztő tartalmak felismerését mára már sokkal jobban meghatározzák az internetes szokások, mint a hagyományos társadalmi-demográfiai jellemzők. Ahogy nő Magyarországon az internetezők száma – a felmérés idején 6,53 millió fő a legalább 16 évesek körében –, úgy lesz egyre heterogénebb ez a csoport. Az álhírek felismerését leginkább az határozza meg, hogy az egyén mennyire intenzíven és aktívan használja az internetet. Akik heti rendszerességgel öt vagy még több közösségi oldalt látogatnak, azoknak a 71 százaléka találkozott már álhírekkel, míg akik legfeljebb egy ilyen oldalt használnak, azoknak mindössze 41 százaléka.
Hyperscaler vagy hazai felhő? Lehet, hogy nem kell választani! Egy jól felépített hibrid vagy multicloud modellben a különböző felhők nem versenytársai, hanem kiegészítői egymásnak.
Akik pedig úgy érzik, hogy nagyon erősen kötődnek az internethez, azoknak közel a kétharmada (63 százalék) ütközött már bele álhírbe, míg azok, akik szerint az életük alig kötődik az internethez, csak 41 százalékban találkoztak ilyesmivel. A kutatás során az álhírek felismerését ugyanakkor egyáltalán nem befolyásolta, hogy a válaszadó milyen és mekkora településen, mekkora családban él, gazdaságilag aktív-e, és alig volt releváns az iskolázottsága, a kora, az anyagi helyzete, a neme vagy az, hogy az ország melyik részén lakik.
A hatóság küzdelme az álhírekkel szemben különösen az új koronavírus-járvány kapcsán megjelenő téves, olykor életveszélyes információkat, tanácsokat tartalmazó híresztelések esetében vált valódi szélmalomharccá, hiszen bár a szervezet felhívta a tartalom- és médiaszolgáltatók figyelmét arra, hogy törekedjenek a pontos tájékoztatásra, a közösségi oldalakon a legnagyobb elérést szerző álhírek forrásai rendszerint nem a tradicionális médiaszolgáltatók. A különösen veszélyesnek minősülő álhírekkel illetve az azokat terjesztő csoportokkal a közösségi oldalak saját moderációs elveik alapján is igyekeznek fellépni, a káros vagy megtévesztő tartalmak egy részét pedig már emberi beavatkozás nélkül, mesterséges intelligencia segítségével távolítják el az oldalról, sokszor percekkel a megjelenést követően.
Az NMHH felhívja továbbá a figyelmet, hogy a megtévesztő online hírforrások szankcionálása nem a hatóság feladatköre, az eljárás ebben az esetben a rendőrség hatáskörébe tartozik.