A koronavírus járvány és az ukrán-orosz válság kapcsán kialakult kedvezőtlen gazdasági hatásokat ellensúlyozandó más szektorok mellett 2022-ben és 2023-ban éves szinten 40 milliárd forint "extraprofitot" kíván elvonni a kormány a magyarországi távközlési ipar szereplőitől - jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a tegnapi kormányinfón. 2010 óta ez sorrendben a negyedik szektorális különadó, melyet a telkópiaci szereplőkre szabnak, a kormányzati retorika szerint ugyanakkor fontos változás, hogy ezúttal az érintett társaságok áttételesen kifejezett haszonélvezői lehetnek a válsághelyzetet előidéző állapotoknak.

Az új adónem kapcsán ugyanakkor láthatóan a legtöbb részlet teljesen kidolgozatlan még, legalábbis ami a távközlési cégektől beszedni kívánt részt illeti - Nagy Márton egy tegnapi háttérbeszélgetésen annyit közölt csak, hogy várhatóan forgalomtípusú adóról lesz szó, melyet a roaming (!), az internet és a kábeltévé forgalmára vetnek ki, de hogy pontosan milyen arányban, azt egyelőre nem tudni.

Az éves elvonás az első szektorális különadó, a 2010 és 2012 között fizetett "válságadó" évi több mint 60 milliárd forintos tételével összevetve első olvasatra nem tűnik kirívóan magasnak, különösen inflációarányosan számítva. Csakhogy a szektor azóta két újabb különadót is kapott a nyakába (telekomadó, közműadó), melyek az iparág szereplőit eltérő mértékben terhelik, a mértéküket viszont jól jelzi, hogy a legnagyobb piaci szereplőnek számító Magyar Telekom csupán e két adónem tekintetében 2016-tól éves szinten 31-34 milliárd forintot fizetett be a költségvetésbe.

Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.

Hogy az első iparági különadók kivetése óta az iparág és a kormányzat viszonya mennyit változott, azt jól jelzi, hogy legnagyobb, külföldi többségi tulajdonban lévő iparági szereplők, így a Magyar Telekom mellett a Vodafone Magyarország és a Yettel Magyarország láthatóan teljesen elvesztették 2010-es harci kedvüket, jóllehet ehhez alighanem az is hozzájárult, hogy a Vodafone Magyarország és a Tesco szektorális különadók ellen indított keresete időközben elbukott az Európai Bíróságon. Mindenesetre jelzésértékű, hogy tegnapi megkeresésünk után a potenciálisan érintettek közül egyetlen cég sem kívánta kommentálni a kormányzati bejelentést.

Ez persze adódhat a részletek ismeretének hiányából is, a cégek alighanem csak a pontos részleteket látva tudják majd ténylegesen "beárazni" az extraprofit-adó hatását, mely minden bizonnyal kihatással lesz majd az éves beruházási keretösszegekre is, így a mobilhálózatok generációváltása, továbbfejlesztése, illetve az új, gigabit-képes vezetékes infrastruktúrák kiépítése némelyest lelassulhat idén és 2023-ban.

De ki állja majd a cechet?

Bár a kormányzati kommunikáció külön kiemeli, hogy nem életszerű az extraprofit-adó továbbhárítása az ügyfelek felé, illetve a kormány kifejezett célja ennek - egyelőre pontosan nem ismert módon történő - megakadályozása, a távközlési szolgáltatások meglehetősen bonyolult összetétele és árazása miatt az iparág szereplői mégis viszonylag könnyedén át tudják hárítani legalább a költségek egy részét az ügyfelekre. 

Ennek egyik kézenfekvő módja lehet az évek óta folyamatosan csökkenő készüléktámogatások további megnyirbálása, illetve az alapszolgáltatásokhoz nem feltétlenül kapcsolódó, értéknövelt szolgáltatások átárazása. Bár az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó jogszabály, az Eht. a határozott idejű, távközlési szolgáltatások igénybe vételére vonatkozó szerződéseket kötő ügyfeleket védi a a havidíjak kvázi befagyasztásával, ma már ezt a védelmet is zárójelbe tették a szolgáltatók, a Yettel és a Vodafone legalábbis jogot formál magának arra, hogy a szerződések határozott időtartama alatt is - indokolt esetben és időszakosan - árat emeljen.

Másfelől viszont erősen kérdéses, hogy a szektor szereplői ténylegesen mennyire számítanak akár a koronavírus világjárvány, akár az ukrán-orosz válság közvetett haszonélvezőinek, így a rájuk kivetett extaprofit-adó létjogosultsága pusztán szakmai alapokon miként támasztható alá.

Kétségtelen, hogy a koronavírus világjárvány során a telekommunikációs hálózatok szerepe, illetve forgalma hazánkban is számottevően felértékelődött, megnövekedett, ez a megállapítás azonban jelentős mértékben az IP-forgalomra korlátozódik. A vezetékes szolgáltatások esetében a szolgáltatások jellegéből adódóan a megnövekedett forgalom gyakorlatilag semmilyen extra bevételt nem termel az üzletág számára, a mobiladat-előfizetések száma pedig a koronavírus világjárványtól függetlenül évek óta tetőzést mutat hazánkban, az adatforgalom pedig évről-évre lineárisan nő, látszólag teljesen függetlenül a járványhatástól. Mindeközben egy erősen forrásigényes hálózatfejlesztési kényszer is jelentkezik a szolgáltatók részéről, hogy a megnövekedett forgalmat ki tudják szolgálni.

Az egyetlen terület a távközlésben, melyre valóban drámai hatást gyakorolt a világjárvány, az a kormányzat által is hivatkozott mobil roamingforgalom, csakhogy itt éppen jelentős visszaesést könyvelhettek el a szolgáltatók, miután a külföldi utazások száma a járványidőszakban bezuhant.

Netadó 2.0

A részletek aprólékos kidolgozása nem utolsósorban már csak azért is indokolt, mivel a kormány az IP-forgalom megadóztatása kapcsán egyszer már csúnyán megégette a kezét. A 2014 októberében felvetett internetadó ötlete hatalmas, nem várt tiltakozási hullámot indított el mind a szolgáltatók, mind az előfizetők körében, ezért Orbán Viktor miniszterelnök október végén kénytelen volt visszavonulót fújni, az adótörvény ominózus módosításába így nem kerültek bele a távközlési adó internetszolgáltatásokra való kiterjesztésére vonatkozó rendelkezések.

A kormányzat ezért a 2014-es eseményekből okulva ezúttal alighanem jóval óvatosabb lesz majd, hozzátéve, hogy a frissen felállt kabinet támogatottsága ma lényegesen erősebb, mint 2014-ben volt, a jelenlegi gazdasági helyzet pedig a választók szemszögéből minden eddiginél nagyobb legitimációt adhat a kormánynak arra, hogy a nyereséges multikra újabb adókat vessen ki.