Jó évük volt, de nehéz évük lesz a magyarországi webshopoknak

Rendkívül dinamikusan fejlődött tavaly a magyarországi e-kereskedelmi szektor, derül ki egy újabb szakértői elemzésből, mely a Future Trade konferencián hangzott el a napokban. Hazánkban jelenleg az online vásárlók penetrációja 74% körül van, ezzel az öreg kontinens középmezőnyébe tartozunk, olyan piacokat megelőzve, mint Lengyelország, Horvátország, Spanyolország, Görögország vagy éppen a szomszédos Ausztria. Lakosságarányosan Hollandiában, Dániában, Norvégiában és Svédországban vásárolnak a legtöbben online.

Ma Magyarországon mintegy 37 ezer weboldalon lehet valamilyen terméket vagy szolgáltatást vásárolni, és körülbelül 15 ezer webshop működik. A tavalyi évben 1203 milliárd forint volt az e-piac bruttó forgalma, amely a teljes kereskedelmen belül (13 732 Mrd) 10,4%-os részesedést jelent. 2021-ban aktívan 3,7 millió magyar fogyasztó vásárolt online, mintegy 18,6 alkalommal, egész évre vetítve bruttó 324 ezer forint értékben.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Tulajdonképpen az online vásárlások darabszáma 20%-kal nőtt a kiugró 2020-as évhez képest – tudhatták meg a résztvevők Madar Norbert előadásából. Hazánkban a legnagyobb forgalmat bonyolító webáruházak az eMAG, az Alza.hu és a MediaMarkt voltak, a magyar tulajdonú vállalkozások közül az Euronics a legsikeresebb online kereskedő, amely a hetedik helyen áll a forgalmi rangsorban. A magyar gyökerekkel rendelkező szereplők e-commerce toplistáján az Euronicsot az Aqua, az iPON és a Libri-Bookline követi - idézte Madar a GKID május elején ismertetett statisztikáit.

A tavalyi év legfontosabb trendjei közé sorolható, a csomagautomata-boom, melynek keretében 380 darabról 1300 darabra nőtt a különböző csomagautomaták száma az országban. Szintén fontos változás, hogy jelentősen visszaszorult a készpénzes forgalom az e-kereskedelemben, mára csupán 26,4%-ot tesz ki a futárnál vagy bolti átvételnél történő nem elektronikus fizetés a teljes forgalmon belül. Azonban még mindig érezhető egy minimális bizalmatlanság az online fizetések kapcsán, ezt mutatja, hogy az utánvét még mindig igen népszerű a fogyasztók körében, az összes vásárlás 63%-át még mindig utólag fizetik ki.

Érdemes hozzátenni, hogy a tavalyi növekedési ütem után komoly kihívások várhatnak a hazai e-kereskedelmi szektorra idén, elsősorban mivel a járványveszély visszaszorulásával újra visszatérnek a nagyobb tömegek a bolti vásárláshoz, ráadásul az orosz-ukrán konfliktus még a pandémiához képest is lényegesen kedvezőtlenebb makrogazdasági környezetet teremthet hosszabb távon.

A fenti folyamatnak már látszódnak is a jelei, a KSH frissen közzétett kiskereskedelmi gyorstájékoztatója szerint a 2022. márciusi kiskereskedelmi forgalom Magyarországon 16,2%-kal haladta meg a tavaly márciusit, miközben a csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 7,3%-kal csökkent. 

Ráadásul a piaci szereplőknek május végétől új, elsősorban az árfeltüntetéssel és akciókkal, valamint vásárlói értékelésekkel kapcsolatos szigorúbb jogszabályoknak is meg kell majd felelniük, melyek jelentős szemléletváltást eredményezhetnek mind a webshop-üzemeltetők, mind a vásárlók körében.