Főként a pályakezdők dolgát nehezítheti az AI
A Stanford Egyetem friss kutatása eddig egyedülálló módon próbálja számszerűsíteni az AI munkaerőpiaci hatásait, persze egyelőre csak az amerikaiakra vonatkozóan.
Jó ideje hangoztatott frázis, hogy az AI idővel elveszi (bizonyos) emberek munkáját, de lassan rendelkezésre állnak azok a tanulmányok is, melyek számszerűsítik, hogy mennyire kell komolyan venni ezt a hipotézist. A Stanford Egyetem három kutatója az Egyesült Államok legnagyobb bérszámfejtő szoftvercége, az ADP által generált, több millió amerikai munkavállaló bérszámfejtései adatait vették alapul tanulmányukhoz, mely bizonyító erejű összefüggéseket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az AI-forradalom már érezteti hatását az amerikai munkaerőpiacra belépni kívánó fiatalok elhelyezkedési lehetőségein.
Az egyelőre nem lektorált tanulmány megállapításai közül talán a legérdekesebb, hogy 2022-höz viszonyítva 13 százalékkal kevesebb a 22-25 év közti munkavállalók száma azokon a területeken, ahol a leginkább „veszélyeztett", tehát kiváltható az emberi munkavégzés vagy bizonyos feladatok AI-eszközökkel, így a különböző ügyfélszolgálati, könyvelési és szoftverfejlesztési pozíciókat betöltő fiatalok száma jelentősen kevesebb. Ezzel szemben a munka világában tapasztaltabbak foglalkoztatottsága változatlan marad, vagy akár nőtt is azokon a területeken, melyeken a feladatokat nem tudja kiváltani AI, például az ápolók és egészségügyi dolgozók esetében. A termelés-üzemeltetés területén dolgozó ellenőrök és csoportvezetők száma is nőtt fiatal munkavállalók tekintében, bár kisebb mértékben, mint a 35 évnél idősebb munkavállalóké.
Kafka és CI/CD alapozó online képzéseket indít a HWSW! Ősszel 6 alkalmas, 18 órás Kafka és CI/CD alapozó képzéseket indít a HWSW. Most early bird kedvezménnyel jelentkezhetsz!
A Stanford-tanulmány készítői próbáltak minél több torzító adatot kizárni a felmérésből, beleértve a végzettséget, távmunkát, kiszervezett munkákat, és az általánosabb gazdasági mutatókat, melyek befolyásolhatják a toborzási döntéseket. Általánosságban látható volt, hogy az elmúlt években stagnált a fiatal munkavállalók foglalkoztatásának növekedése az USA-ban, miközben az általános foglalkoztatás nagyrészt ellenálló volt a világjárvány után.
A Stanfordi Egyetem tanulmánya egybevág a Goldman Sachs korábbi megállapításával, miszerint a különféle generatív AI eszközök elterjedése már mérhető számokban érezteti hatását az amerikai foglalkoztatási adatokban, különösen a technológiai szektorban és a fiatalabb alkalmazottak körében.
A fiatal munkavállalók azért minősülnek sebezhetőbb csoportnak, mert az AI által automatizálható munkafolyamatok egy része helyettesíti az oktatásban elsajátított lexikális tudást, ám ez nem érvényes az évek során felhalmozott munkatapasztalatra és tudásra, mellyel az idősebb munkavállalók rendelkeznek. Azokon a területeken, ahol az AI elsődlegesen kiegészítőeszköz a produktivitás növeléséhez, nem érhető ennyire tetten a változás a foglalkoztatottságra vonatkozó számokban, csupán visszafogott mértékben.