Szerző: Dömös Zsuzsanna

2022. április 1. 10:51

Tényleg jobban megy a programozás beszívva?

Először készült felmérés a programozók marihuánafogyasztásáról, ami azt mutatja, hogy a válaszadók egy szelete szerint előnyös hatással bír munkavégzésére, ha be van tépve, mert jobban megy vele a kódolás, az ötletelés. A kutatást a Michigan Egyetem szakemberei készítették amerikaiak körében a munkahelyi drogszűrések apropóján, de van, aki itthon sem titkolja, hogy kisebb cégeknél nem olyan szokatlan vendég egy délután előhúzott spangli.

A marihuána az egyik leggyakrabban alkalmazott tudatmódosító szer a világon, ami gyógyászati és rekreációs célokra is használható. A fogyasztását szabályozó jogi környezet megosztott és régiótól függően eltérő, Magyarországon jelenleg mindenféle formában illegális. Az Amerikai Egyesült Államokban eddig 39 államban engedélyezték a kannabisz orvosi receptre történő felírását, 19 fővárosban és államban pedig felnőttek számára engedélyezett a rekreációs célú használat. Európában is megindult némi enyhülés, Luxemburg az első európai ország, ahol legalizálják a marihuána termesztését és fogyasztását is.

Az amerikai szövetségi törvényben a kannabisz viszont még jelenleg is az illegális drogok I. jegyzékén szerepel, amelyet a gyógyászati használatra alkalmatlan, magas kockázatú szerek számára tartanak fenn (itt található egyebek mellett a heroin is). Friss fejlemény az ügyben, hogy az amerikai törvényhozás alsóháza éppen ezen a héten hétfőn kezdte meg a marihuána szövetségi szintű legalizálásáról szóló törvény vitáját: a javaslat alapján a kannabisz lekerülne a tiltott anyagok listájáról, és az ezzel kapcsolatos szövetségi büntetéseket is eltörölné, valamint adót vezetne be az eladásokra. A tervek szerint arra is lesz lehetőség, hogy a korábbi ítéletek törlődjenek az elkövetők aktáiból. Ez a javaslat azonban még elbukhat a felsőházban.

Az amerikai közvélemény egyébként nem igazán ellenzi a füvet: az amerikaiak 91 százaléka úgy véli, hogy a kannabisznak mindenhol legálisnak kellene lennie orvosi vagy rekreációs célokból. 81 százalékuk szerint a fűfogyasztásnak legalább egy előnye van, 11 százalék ebből a kreativitás és az összpontosítás fokozódását emeli ki.

Javarészt ezeket a pozitív hatásokat említik azok a fejlesztők is, akik szívesen élnek a szerrel. A Michigan Egyetem kutatói tavaly év végén tették közzé az első szélesebb körű kutatás eredményeit arról, hogyan viszonyulnak a programozók a füvezéshez – gyakorlatilag elsőként ezen az eddig nem kutatott területen. A GitHubon és az egyetemen belül megkérdezett 803 szakemberből 280 fő (35 %) bevallotta, hogy legalább egyszer beszívott már programozás előtt/munka közben, 18 százalékuk havonta egy alkalommal, vagy többször biztosan kódol fű hatása alatt. A felmérés amerikai fejlesztők körében készült és az ott érvényes jogszabályi környezetbe és kultúrába helyezi bele az eredményeket, apropóját az egyébként is megfigyelhető munkaerőhiányt tovább súlyosbító munkahelyi drogszűrések problémája adta.

cigi_marihuána_kannabisz_programozás

A szívás és programozás kapcsolata egyébként jó ideje aktív téma a legtöbb netes fórumon, találhatók erről szóló topicok a Reddit, a Quora, a Dev felületén, ahol elég sok ellentétes vélemény olvasható arról, hogy valóban hatékonyabbá teszi-e a munkát, ha az ember picit (vagy jobban) be van nyomva. Több hozzászólás írója említi, hogy marihuánakészítményekkel, vagy marihuánával egyszerűbb összpontosítania programozás közben, és érezhetően fokozza a kreativitását a különféle problémák megoldásában.

A techsajtónak sem új a dolog, az iTechPost portál 2013-as cikke említi, hogy a Szilícium-völgyben dolgozóknál nyílt titok, hogy kiveszik részüket az orvosi (vagy más) célból való fogyasztásból, mivel segít nekik könnyebben elviselni a hosszú munkanapok alatt fellépő krónikus fájdalmat. Ez egybevág azzal a trenddel, hogy az orvosi célból használt marihuána fő felhasználási területe az amerikaiaknál a krónikus fájdalom tüneteinek enyhítése. A területi rendelők tájékoztatása szerint az ügyfélkörük 40 százaléka a techszektorban dolgozik. Az is ismert, hogy Steve Jobs az Apple alapításának időszakában preferálta a fű- és hasisfogyasztást, ami bevallása szerint nyugodtabbá és kreatívabbá tette.

Itthon is sok kóder szmokizik


Ahogy a tanulmány is kiemeli, egy egyelőre eléggé alulkutatott területről van szó, és további vizsgálatokra van szükség annak igazolására, hogy valóban van-e összefüggés a jobb programozási teljesítmény és a füvezés közt, fókuszálva arra, hogy mik a fejlesztők számára fontos és kiemelt kognitív skillek. Addig csak a fogyasztók szubjektív megélései használhatók válaszként a jobban lehet-e programozni beszívva kérdésre, ami vélhetően alkati kérdés is, és számos faktor függvénye onnantól kezdve, hogy az alany rendszeres vagy alkalmi fogyasztó, vagy éppen milyen típusú fűből és mennyi mennyiséget füstölt el.

Egy lapunknak anonim nyilatkozó, korábban multiknál és kisebb cégeknél is dolgozó hazai szakmabeli bevallása szerint évek óta napi rendszerességgel szív, ami abban segít neki, hogy több tényezőt fejben tudjon tartani, könnyebben lásson meg összefüggéseket. Bevallotta, hogy dózistól függően romlik valamennyit a koncentrációja, amit többszörösen visszakap fókuszálásban. Meglátása alapján Magyarországon „sok kóder szmokizik”, de legtöbben persze nem ezzel indítják a napot, a spangli inkább délután fér bele, még ha dolgozni is kell utána. A munka közbeni füvezést jellemzően kisebb céges környezetekben tapasztalta. Élményei közt említi, hogy egy holland-magyar cégnél a normál ügymenet része volt a délutáni cigi tekerése a dolgozók közt.

A legtöbb munkaszerződésben benne van, hogy ilyen állapotban nem lehet munkát végezni, és azonnal kirúghatnak érte. A valóságban soha senki nem kérte ezt számon, nem hogy tesztet csináltattak volna. Nyilván nem az első napon, de előbb-utóbb úgy alakítom a dolgokat, hogy kiderüljön, mi a helyzet, én egyáltalán nem csinálok titkot belőle. A munkaadóim általában elfogadják, mert mire felfedem magam, addigra már leteszek annyit az asztalra, hogy nem kötnek belém emiatt. Ilyen vagyok és kész, mondják. Én még nem találkoztam olyannal, aki azért ne tudott volna teljesíteni, mert annyira be lett volna állva. Akik szeretnek betépve dolgozni, azok olyan profik, akik előnyükre tudják fordítani a szert - meséli.

A netes fórumokon is többféle megélésről lehet olvasni:

  • „Egyszer-kétszer kipróbáltam, de csak ültem és bámultam magam elé, nem tudtam logikusan gondolkodni. ”
  • „A szívás rontja a koncentrációmat és ellehetetleníti a programozást.”
  • „Emlékszem, amikor először próbáltam beszívva programozni. Úgy éreztem, mintha egyesültem volna a számítógépemmel. Másnap vettem észre, hogy a kódom tele volt szintaxis hibákkal, de logikai hiba nem volt benne.”
  • „Többször volt alkalmam látni, hogy milyen hatása van a kannabisznak a kódok minőségére – néha nagyon rossz, néha pedig nagyon jó, de leginkább a középút. Összességében ismerek olyan programozókat, akik sokkal jobban dolgoznak betépve, és olyanokat is, akik azt hiszik, hogy sokkal jobb munkát végeznek, de valójában rosszabbat. Igaziból ugyanaz van ilyenkor a kódolással, mint bármi mással.”
  • „Szerintem minden a megfelelő adag eltalálásán múlik. Mivel az adagok és a produktivitás/kreativitás fokozásával kapcsolatban kevés eddig a kutatás, senki sem mondhat biztosat.”
  • „A fű nagyon kreatívvá tesz és jobban élvezem tőle a dolgokat. A legegyszerűbb apróságok is lenyűgöznek, ami remek szórakozás kódolás közben is… de nagyon feledékennyé is tesz. Konkrétan a munkahelyi/rövidtávú memóriámat teszi tönkre, főleg ha több napig csinálom egyhuzamban.”
  • „Az én esetemben nincs számottevő hatása a kódolási képességeimre. Abban viszont segít, hogy több ideig tudjak egyhuzamban ülni, máskülönben több szünetet tartok, amivel csökken a kódolással töltött idő.”
  • „Önmagában nem hiszem, hogy a marihuána fokozza az ember képességeit. Annyit csinál csak, hogy jobban tudsz fókuszálni részletekre programozás közben. Hogy mit érzel, az is nagyon sok különböző tényező függvénye, beleértve az adagot, és a fogyasztó agyának kémiáját. A hatások azonban általában ugyanazok: eufóriát élsz át és lelassul az idő. A dolgok élvezetesebbé válnak. Képes vagyok azokra a részletekre összpontosítani, amelyeket korábban észre sem vettem, az agyam olyan gondolatokat kapcsol össze, amelyeket egyébként nem.”

Az a fránya kreativitás


Arra vonatkozó kísérleteket korábban viszont már végeztek, hogy a marihuánafogyasztás általánosságban véve fokozza-e az ember kreativitását, mégha nem is kifejezetten a programozói munkával kapcsolatban. A kreativitást nehéz objektíven mérni, és a legtöbb pszichoaktív szerre igaz, hogy rengeteg tényezőtől függ a fogyasztóra gyakorolt hatása. Leegyszerűsítve a konszenzus jelenleg az, hogy a nem kreatív emberek általában egy kicsit kreatívabbak, ha elfogyasztanak egy kis adag kannabiszt – az alapból kreatívnak mondható személyek nem annyira, és a kreativitásnak is van egyfajta platója - foglalta össze Lewis Nelson, a Rutgers New Jersey Medical School orvosi toxikológiai osztályának vezetője. 

A kreativitást a tudósok különféle módokon mérik objektíven, például azt számolják, hogy valaki hány megoldást talált ki egy problémára, ami tükrözi az eltérő gondolkodásmódot. Hozzáteszi, hogy a kutatásokban az is számít, mekkora adagokat kapnak az alanyok: a nagy dózisú tetrahidrokannabinollal (THC) dolgozó vizsgálatokban jellemzően inkább álmosak lesznek a fogyasztók, de az ésszerű, az alacsony dózisú kannabisz a nem túl kreatív emberekre általában serkentő hatással bír. Persze ezek a hatások rövidtávúak. Summázása szerint alapvetően a kannabisz fokozhatja a kreativitást, de csak bizonyos feltételek mellett és bizonyos emberek esetében.

A Michigani Egyetem programozós tanulmánya említi LaFrance és Cuttler 2017-es tanulmányát, ami arra a következtetésre jutott, hogy bár a szerhasználók kreatívabbak voltak a vizsgálataik során a nemfogyasztóknál, de ehhez sokkal több köze van annak, hogy milyenek az alapvető személyiségjegyeik, mint magának a szernek, lényegében megcáfolták, hogy a marihuánafogyasztás önmagában kreatívabbá teszi az embert. Lorenza Colzato és Mikael Kowal, a holland Leideni Egyetem kutatói 2015-ben empirikus módszerrel vizsgálták meg a kannabiszfogyasztók azon szubjektív élményét, hogy a szer hatására fokozódik a kreativitásuk, és ők is az ellenkezőjére jutottak. Azok, akik nagy dózist kaptak, többnyire rosszabbul teljesítettek azokon a teszteken, ahol gyorsan kellett többféle lehetséges megoldást találni ugyanarra a problémára.

A kifejezetten fejlesztéshez szükséges többi skill, így például a döntéshozatal, vagy a motorikus képességekre gyakorolt hatás vizsgálata pedig  még hiányos a tudományos irodalomban a marihuánával összefüggésben, vagy sok esetben összemossák azt más szerekkel is. Szélesebb az elérhető irodalom más szerekkel, így alkohollal és LSD-vel kapcsolatban. Egy kifejezetten indiai informatikai szakembereket vizsgáló tanulmány például igazolja a munkahelyi stressz és a megnövekedett alkoholfogyasztás, valamint a depresszió közti kapcsolatot. Jarosz megállapította azt is, hogy a kreativitást fokozhatja bizonyos szintig az alkohol: a részeg alanyok egyes kreatív feladatokban jobban teljesítettek, mint józan társaik, de csak egy bizonyos mennyiség fogyasztásáig. Az LSD-fogyasztásnak pedig kulturális vetülete is van a szoftverfejlesztésben, mivel a személyi számítógépek és az internet korai érájában a fejlesztők jó része említette inspirációforrásként a bélyegezést, ami meg erősen kötődik a hatvanas évek ellenkultúrájához is.

A munkaerőhiányt is súlyosbítja a drogszűrés


A témának van egy messzebb nyúló vetülete is, mivel a Michigani Egyetem tanulmányának apropóját az adta, hogy az USA-ban több cégnek is nehézséget okoz a munkaerőhiány, amit a drogtesztelés még tovább súlyosbít, hiszen többen kieshetnek ennek okán egy felvételi eljárásban. Az amerikai szervezetek 63 százaléka szokott ilyen ellenőrzést végezni, ezek kétharmada nem veszi figyelembe az orvosi célú fűfogyasztást. A szoftvermérnöki munkakörnyezetekben is gyakori a drogteszt végzése a programozással kapcsolatos munkákhoz, a megkérdezett programozók 29 százalékának volt már benne része legalább egyszer.

A ManpowerGroup munkaerő-kölcsönző cég tavalyi felmérése szerint a világ 45 000 munkáltatójának 9 százaléka a megelőző pár hónapban beszüntette a munkaköri szűréseket és drogteszteket. Tehát 43 ország mintegy 4050 munkáltatója inkább szemet hunyt a munkavállalók szabadidős drogfogyasztása felett annak érdekében, hogy így nagyobb eséllyel sikerül betölteni a megüresedett állásokat. Az olyan szűrőintézkedések, mint a drogtesztek, az amúgy is szűkös tehetségforrásból csak tovább bonyolítják a helyzetet, mivel még több jelentkező esik ki, az egyébként is munkaerőhiányos IT-szektorban egyértelműen súlyosbítja a problémát.

A nagy cégek közül tavaly megváltoztatta felvételi eljárásait az Amazon is, júniusban jelentette be, hogy a jövőben nem vizsgálja felvételkor a marihuánafogyasztást, ez alól csak a közlekedési minisztérium által szabályozott állások kivételek. Előtte kizárták azokat a jelentkezőket, akiknek a tesztjük pozitív volt. A lépéssel körülbelül 400 százalékkal javulnak az esélyek a jelentkezésekkor például a szállítói munkakörökben. A módosítást részben motiválta, hogy a marihuána használata körüli jogszabályok is változtak az USA-ban.
Más országokban is komoly fejfájást okoznak a drogszűrések a munkáltatóknak. Nyugat-Ausztráliában a kisvállalkozásoknak még nehezebb a munkaerőpótlás, mióta az állam kormánya 2020 novemberében bevezette a kötelező drogtesztelési irányelveket.

Az Amerikai Szövetségi Iroda egykori igazgatója, James Comey 2014-ben emlékezetes mondatot ejtett ki a száján: „Szeretnék nagyszerű munkaerőt felvenni, hogy felvehessem a versenyt a(z ellenséges) kiberbűnözőkkel, de a srácok közül néhányan füvet akarnak szívni, mielőtt az interjúra tartanak”. Ezzel a megszólalásával valójában az FBI régóta fennálló politikáját kritizálta azt az előírást, hogy a szövetséghez jelentkezők számára kizáró ok, ha a megelőző három évben marihuánát fogyasztottak, attól függetlenül, hogy a jelölt államában legálisnak számít-e. Comey elmondása szerint félig komolyan, félig tréfából nyilatkozott így, mindenesetre leszúró választ kapott megjegyzéséért Jeff Sessions republikánus szenátortól.

A korlátozó drogpolitika a biztonsággal kapcsolatos területeken is szigorítja a felvételi folyamatokat, beleértve a kormányzati partnereket, az ipari irányító társaságokat és a kiberbiztonságot is. A Burning Glass Technologies adatai szerint a kiberbiztonsági munkák mindössze 5-6 százaléka igényel drogtesztet a magánszektorban, míg a kormányzatiban sokkal több, több mint 80 százalék az arány.

A Michigani Egyetem kutatói ezen jelenségek említésével és a felméréssel azt szeretnék elérni, hogy változások induljanak meg a drogszűrési kultúrában, és több vizsgálatot végezzenek a szakemberek a marihuána hatásairól az eddig alulkutatott kérdésekben.

(A HWSW cikke nem a drogfogyasztást kívánja propagálni, hiszen a marihuána termesztése és fogyasztása Magyarországon illegális. A cikk nem is áprilisi tréfa, az ötletet egy meetupunkon elkapott beszélgetés adta, a jelenség jogosultságát pedig a már fentebb említett szakemberek is alátámasztják.)

a címlapról