Szerző: Habók Lilla

2022. február 16. 10:51

Elhunyt az egyik első hazai női programozó

Életének 83. évében elhunyt Sántáné Tóth Edit, a hazai mesterséges intelligencia kutatás elismert szakértője, számos szakmai könyv és tanulmány szerzője, több hazai felsőoktatási intézmény megbízott oktatója.

Múlt héten, 2022. február 11-én elhunyt Sántáné Tóth Edit, az egyik első hazai programozónő, akinek érdeklődése hamar a mesterséges intelligencia kutatása felé fordult, oktatással és tanulmányokkal is népszerűsített a témát. Színes életét mutatja, hogy eredetileg zenei pályára készült. Élete meghatározó részének tartotta a Békéstarhosi Zeneiskolában töltött négy évet, ahol például a "keresd az értelmes feladatokat, és oldd is meg azokat" szellemben tanították. A zeneiskola hirtelen bezárása után, a Lorántffy Zsuzsánna leánygimnáziumban szerettették meg vele a matematikát, olyannyira, hogy ezután a Szegedi Tudományegyetem matematika tanár és alkalmazott matematikus szakán végzett 1961-ben.

Az első hazai női programozók egyikeként, egyetemi évei alatt először csak "krétaprogramozással tanult", azaz fejben, táblán és papíron futtatták programjaikat. Majd az első hazai építésű számítógép, az M-3 mellett helyezkedett el friss diplomásként az MTA Kibernetikai Kutatócsoportban (KKCS), utódnevén MTA Számítástechnikai Központban. Pályáját a Dunai Vasműben folytatta ipari alkalmazások kifejlesztésén, majd szoftverfejlesztői és kutató-fejlesztői munkakörökben dolgozott több intézetben és vállalatban, például Számki, SZKI, IQSOFT.

21:25
 

Sántáné Tóth Edit portré

Még több videó

Popcorn + IT

Több 100 előadás felvétele a HWSW Youtube csatornáján - csatlakozz!

Popcorn + IT Több 100 előadás felvétele a HWSW Youtube csatornáján - csatlakozz!

Sántáné-Tóth Edit nevét főként a szakmai írásairól és oktatási tevékenységéről ismerhetjük. Az 1970-es években kezdett publikálni a hazai Prolog logikai programozás használattal kapcsolatban. Ezt követően a szakértő rendszer fejlesztések tanulmányozásával, majd az ismeretalapú rendszerekkel és a Mesterséges intelligencia magyarországi helyzetével foglalkozott írásaiban. Az 1990-es évektől szerzett oktató könyvei a bizonytalanságkezelés, tudásalapú technológia és döntéstámogató rendszerek témáit dolgozták fel. Egyik legfontosabb műve 2012-ben jelent meg: "A számítástechnika felsőfokú oktatásának kezdetei Magyarországon" témában írt és szerkesztett könyve, amelyen 130 közreműködővel dolgozott együtt 25 év és 30 intézmény történetének bemutatásán.

Nyugdíjas éveiben, 1993-tól az írás mellett az oktatási tevékenységre koncentrált. Rendszeresen tanítotott az ELTE-n, a Dunaújvárosi Főiskolán, az Óbudai Egyetemen és elődintézményeiben, főleg a szakértő rendszerek és döntéstámogató rendszerek témakörében. Főiskolai oktatási emlékplakettek, címzetes főiskolai és egyetemi docensi címekkel jutalmazták munkáját.

Emellett fontos szerepet töltött be a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) életében. Többek közt a Mesterséges Intelligencia Szakosztályának vezetőségi tagjaként működött közre 1975 és 2012 között. Kiemelkedő eredményei közé tartozik, hogy 1979-től 6 éven át szervezte az SZKI-Számalk-NJSZT „A programozás elméleti és gyakorlati kérdései” című szeminárium-sorozatát, hetente nagyjából 100 résztvevővel. 2016-tól a társaság Informatikatörténeti Fórum (iTF) Adattár Személyek rovatának vezetőjeként dolgozott, miközben informatikusok százaival tartotta a kapcsolatot a pontos életrajzi adatok begyűjtése miatt, hogy ezzel gyarapítsa informatikatörténeti ismerteinket.

a címlapról