Szerző: Koi Tamás

2021. november 29. 13:07

Fogyasztójogi szempontból a Black Friday sima hétköznap

Kijelenthető, hogy sokak legnagyobb örömére vagy éppen bánatára lecsengőben van az idei Black Friday láz, a legtöbb vásárló pedig ezekben a napokban kapja kézhez az elmúlt egy-két hétben megrendelt árucikkeket. Az ilyenkor szokásos akciókért cserébe sokan elnézőbbek a kereskedőkkel szemben, melyek rendszerint a Black Fridayhez köthető akciók kapcsán kapják évről-évre a legnagyobb versenyjogi és fogyasztójogi bírságokat.

Vége a Black Friday akcióknak, a legtöbb vásárló ilyenkor még rendszerint az újonnan vásárolt árucikkek birtoklásának kezdeti, eufórikus állapotában van, vagy éppen várja, hogy az ilyenkor többnyire agyonterhelt, a Black Friday-t szítokszóként használó futár becsöngessen végre hozzá is. Sokan ilyenkor az akciós árcédulákért cserébe könnyen szemet hunynak az eladók kisebb-nagyobb jogsértései felett, pedig a jogban nincs Black Friday, vagyis az akciós nap (hét/hónap) ugyanolyan időszak, mint az év többi része. De pontosan milyen jogokat kell biztosítania egy ilyen időszakban egy online kereskedőnek? Ezeket szedtük össze alább.

BIRTOKOS ESET

Az első, és talán legfontosabb szempont, mely az online értékesítés során előtérbe kerül, hogy a fogyasztókat megillető jogok gyakorlása a termék átvételével (birtokba adás), illetve üzembe helyezésével kezdődik, nem pedig a vásárlás időpontjával. Ennek az olyan, nagy forgalmú akciós időszakokban, mint a Black Friday, azért van különös jelentősége, mivel a kiszállítás ilyenkor a megszokotthoz képest jelentősen több időt vehet igénybe, vagyis a megrendelt termék a megrendelés leadását követően szélsőséges esetben akár hetekkel később kerülhet a fogyasztó birtokába (az eMAG például múlt csütörtökig a november 19-i Black Friday-en megrendelt termékek 52,7 százalékát szállította csak házhoz).

A legfontosabb ilyen fogyasztói jog a hungarikumnak számító jótállás jogintézménye, mely a jótállási kötelezettség alá eső termékek (jellemzően tartós fogyasztási cikkek) esetében a Ptk-ban rögzített alap szavatossági jogokhoz képest jelentős többletjogokat biztosít a vásárló számára.

br_retro

A jótállási kötelezettség alá eső termékeknél hibás teljesítés esetén az egyik legfontosabb, úgynevezett jogvesztő határidő az átvételt követő három munkanapon belüli kötelező cserére vonatkozik, mely akkor illeti meg a fogyasztót, ha a megvásárolt termék az átvételt követő három munkanapon belül meghibásodik vagy eleve hibásan érkezett (angol szakkifejezéssel dead on arrival, azaz DOA). Ilyen esetben a kereskedőnek azonnali cserét kell biztosítania, függetlenül attól, hogy a terméket online, vagy üzletben vásárolta a vevő.

A jótállásra vonatkozó jogszabályok idén több lényeges ponton változtak, itt a legfontosabb szempont, hogy a Black Friday akciók hatással lehetnek a jótállási időszakra, melyet idéntől sávosan, a termék vételárának megfelelően kell megállapítani. Ha például egy árucikk vételára az akciós időszakban lecsökken 110 ezer forintról 99 ezer forintra, a kötelező jótállási időszak is 24 hónapról 12 hónapra változik.

A Black Friday akciós időszak alatt sem lehet korlátozni a fogyasztó azon jogát, hogy a megrendelt terméket az átvételtől számított 14 napon belül visszaküldje a kereskedőnek indoklás nélkül. Az ezt szabályozó kormányrendelet megfogalmaz ugyan bizonyos kivételeket (felbontott szoftver, a vevő részére megrendelt egyedi termék, romlandó áru, higiéniai termékek stb.), de pusztán abból a tényből adódóan, hogy a termék olcsóbb volt, ez a jog nem korlátozható.

Nem árt tudni ugyanakkor, hogy ha valaki meggondolja magát, majd ugyanannál a kereskedőnél később lead egy rendelést egy másik termékre (mondjuk mert annak mégis jobban tetszik a színe), a kereskedő nem köteles azt a Black Friday akciók idején beállított áron biztosítani. Ugyanez vonatkozik az esetlegesen felhasznált kuponokra, melyeket így elveszíthet a vásárló.

TÖBBLETJOGOKKAL VERSENYEZNEK

Szerencsére a kereskedelmi szektort jellemző meglehetősen élénk versenyhelyzetnek köszönhetően egyes kereskedők a törvényben biztosítotthoz képest bizonyos többletjogokat biztosítanak a fogyasztók számára. Ilyen, jellemző többletjog a meghosszabbított elállási lehetőség, ám a cégek többnyire itt is igyekeznek felhívni a figyelmet arra, hogy ez nem egy ingyenes kölcsönzési lehetőség, hanem alapvetően arra szolgál, hogy a vevő meggyőződjön arról, hogy a "látatlanban" megrendelt termék valóban megfelel-e az igényeinek, elvárásainak.

Szintén fontos leszögezni, hogy a fentiek (jótállás, elállási jog) csak a fogyasztó és vállalkozás között kötött szerződésekre kötelező érvényűek, azaz a jogi személyek nem részesülnek egyik említett extra védelemben sem. A kereskedőnek ezt ugyanakkor egyértelműen jeleznie kell a vásárlási folyamat során, vagyis jogi szempontból támadható, ha a termék adatlapjára mindez nincs megfelelően átvezetve, netán a jótállási jegyet ennek ellenére átadja a vevőnek a kereskedő, majd megtagadja a jótállás alapján kötelező helytállást.

a címlapról