Jelentősen változhat a jótállás jogintézménye
Számos ponton változhat a fogyasztói szerződések kapcsán fennálló kötelező jótállás és a szavatosság szabályozása jövőre. Jöhet a három év jótállás, illetve ellenőrizhetővé, számonkérhetővé válnak a szervizek és a nagykereskedők is.
Több ponton is belenyúl a kormány a fogyasztói szerződések során létrejövő jótállási kötelezettségek szabályozásába, jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egy szerdai sajtótájékoztatón. Így többek közt a vételártól függően sávossá válik a kötelező jótállás időtartama, változnak a tájékoztatási kötelezettségek, valamint hatékonyabbá válhatnak a fogyasztóvédelmi ügyekben a fellépések azáltal, hogy az ellátási lánc összes szereplőjét ellenőrizhetik - és szankcionálhatják - jogsértés esetén.
JÓTÁLLÁS, SÁVOSAN
Az elfogadás előtt álló jogszabályváltozás minden érintett fél számára legfontosabb pontja a jelenleg hatályban lévő, 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendeletben foglaltakat egészítené ki azzal, hogy a termék vételárától tenné függővé a kötelező jótállás jelenleg maximum egyéves időtartamát. Így tízezer forintos vételár alatt a kereskedők továbbra sem lesznek kötelezettek jótállásra, tíz és százezer forintos vételár közt maradna egy év, száz- és kétszázötvenezer forintos vételár közt két évre emelkedne, kétszázötvenezer forintos vételár felett pedig három évre emelkedne a kötelező jótállási idő.
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
Fontos, hogy jótállás továbbra is csak az adott kormányrendelet mellékletében megnevezett ún. tartós fogyasztási cikkekre jár kötelezően, függetlenül a vételártól. E mellékletbe a módosítást követően bekerülnek a nyílászárók, riasztórendszerek és napelemek. Szintén lényeges momentum, hogy jótállást változatlanul csak a fogyasztó és vállalkozás közt létrejött adásvételi szerződéseknél köteles vállalni a kereskedő, ha a vásárló jogi személy, mentesül e kötelezettség alól.
Egy új tájékoztatási kötelezettség is belekerül a szabályozásba, így ha egy javításra leadott termék nem javítható 15 napon belül, tájékoztatni kell a fogyasztót, ha pedig a terméket negyedszerre javítják vagy 30 napon belül nem tudják kijavítani, automatikusan érvényesülnie kell a fogyasztó kicserélés iránti igényének. Fontos új elem, hogy a szerviznek a jótállásra kötelezettet (vagyis elsősorban a kereskedőt) ennek érdekében megfelelően tájékoztatnia kell a javítás elvégzésének várható idejéről.
ELLENŐRIZHETŐ SZERVIZEK, NAGYKEREK
Ahhoz, hogy ez ellenőrizhetővé és számonkérhetővé váljon, a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrző jogköreit megerősítik majd, melynek a fogyasztók mellett a jogkövető vállalkozások is nyertesei lehetnek. Eddig ugyanis a szakszerviz vagy a nagykereskedő mulasztása esetén kizárólag a kereskedő volt felelősségre vonható, aki az így esetlegesen keletkező kárát legrosszabb esetben peres úton volt kénytelen érvényesíteni a szervizpartnerrel vagy a disztributorral szemben.
Az új jogszabálymódosítás bár alapvetően fogyasztóbarát intézkedéseket tartalmaz, alkalmazhatósága magyar és nemzetközi jogi környezetben egyaránt felvet bizonyos kérdéseket, problémákat. A leghevesebb ellenállás a három évre kiterjedő jótállási idővel kapcsolatban várható, mely ilyen formában teljesen egyedülálló jogintézménnyé válik nem csak az Európai Unióban, hanem az egész világon.
A harmonizált uniós jogszabályok egyáltalán nem ismerik a jótállás fogalmát, az EU csupán a két évig terjedő szavatosság jogintézményének alkalmazását írja elő. Ennek megfelelően legalábbis kérdéses, hogy azon tartós fogyasztási cikkek esetén, melyekre jelenleg egy év jótállás és két év szavatosság vonatkozik, a gyártó vállalja-e a három évig terjedő jótállási időtartamot kizárólag a magyar piacra vonatkozóan - a szabályok változása így többek között érintené a legtöbb, felsőkategóriás okostelefonra vagy akár a bizonyos közép- és felsőkategóriás noteszgépekre vonatkozó kötelező jótállási időt.
Az új szabályozásban megjelenő, 30 napnál tovább húzódó javítás során fennálló kicserélésre vonatkozó kötelezettség emellett jelenleg ellentétes a Polgári törvénykönyvben foglaltakkal, hiszen a Ptk. lehetőséget ad a kereskedőnek arra, hogy ha a csereigény érvényesítése során aránytalan többletköltsége keletkezik, csere helyett kijavítással teljesítsen. Ez egyértelműen érdeke minden kötelezettnek a különösen nagy értékű fogyasztási cikkek, például gépjárművek esetén, melyeknél a legritkább esetben kerül sor cserére. Éppen a gépjárművek kapcsán ugyanígy problémás lehet érvényesíttetni a negyedik javítás utáni kötelező cserét.