Szerző: Asztalos Olivér

2021. július 19. 10:43

Kormányzati hátszéllel készül az orosz RISC-V processzor

Kína után az Oroszország is saját processzorokra térne át kormányzati és oktatási rendszereiben. A RISC-V utasításarchitektúrára épülő chipet a Syntacore tervezi, amely 2025-re fejezheti be a projektet.

A chip mögött az orosz állam által támogatott Rostec konglomerátum áll, amely elsősorban különféle hadászati és technológiai befektetésekben érdekelt. A Rostec a szerverekre szakosodott Yadrót, illetve a chiptervezéssel foglalkozó Syntacore-t kérte fel az processzor megtervezésére.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak

Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

A projekt mintegy 30 milliárd rubelt, azaz átszámítva nagyjából 400 millió dollárt emészt majd fel, amely összeg kétharmadát a Rostec, egyharmadát pedig az orosz kormány fedezi. A tervek szerint a chip mintegy 60 000 rendszer alapjául szolgál majd. Első körben az Oktatási és Tudományügyi Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium kaphatja meg a processzorra épülő rendszereket.

rostec

A processzor a nyílt specifikációt használó RISC-V utasításarchitektúrára épül, amelyre szabadon (azaz ingyen) építhetők különböző processzordizájnok. Ezt kihasználva egy nyolcmagos chipet rakna össze a Syntacore, amelynek órajele a hírek szerint 2 GHz lesz. A lapkát 12 nanométeres csíkszélességre tervezik, amely alapján a GlobalFoundries és a TSMC is végezheti majd a gyártást.

Az alapvető paraméterek alapján viszonylag gyenge teljesítményt sejtet a jövendőbeli processzor, habár az órajel még könnyen változhat. A felhasználási terület alapján vélhetően leginkább adminisztratív munkákhoz alkalmazzák majd a chipet, amely minden bizonnyal valamilyen Linux alapú operációs rendszert futtathat majd.

Oroszországban már korábban is voltak ígéretesnek tűnő processzorfejlesztési projektek, köztük a legendás Elbrus, amelynek fejlesztőcsapatát 2004-ben pont az Intel vette meg. A vezető tervező, az örmény származású Borisz Babajan korábban a létező legmagasabb műszaki-tudományos pozíciót ("fellow") kapta meg az Intelnél.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról