Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
Komoly security line-up az idei SYSADMINDAY-en: FPS játékok hackelésétől a hálózati szemfényvesztésen át a COM-Object Hijackingig!

Orosz kormányzati processzorprojekt indul

Bodnár Ádám, 2014. július 07. 12:10
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Saját processzort fejleszt Oroszország, adta hírül az ITAR-TASSZ hírügynökség. Az egyelőre Bajkál kódnéven futó projekt keretében először egy nyolcmagos chip készül, amelyet később követhet egy tizenhat magos változat.

Kormányzati támogatással saját processzort tervez Oroszország, hogy az állami intézményekben és az állami vállalatoknál lecserélhesse az Intel és AMD chipeket, amelyekkel kapcsolatban biztonsági aggályok merültek fel. Az Intel és AMD processzorok azért lettek kegyvesztettek az orosz kormányzatban, nehogy rajtuk keresztül az Egyesült Államok lehallgassa vagy módosítsa az állami hivatalok és az állami vállalatok kommunikációját. Ezért egy saját processzorcsalád kifejlesztésére kérte fel a T-Platforms informatikai cég Bajkál nevű leányvállalatát, jelenti az ITAR-TASSZ.

A T-Platforms neve a Lomonoszov Egyetem szuperszámítógépéről lehet a leginkább ismerős, ez a vállalat építette az intézmény 900 teraflops teljesítményű rendszerét, amely Intel Xeon processzorokat, NVIDIA GPU-kat, valamint Sony PowerXCell 8i chipeket egyaránt tartalmaz. A gép a 2011 júniusi Top500 listán még az előkelő 13. helyen szerepelt, azóta viszont visszacsúszott a 42. pozícióba, pedig időközben a teljesítményét egy bővítéssel másfélszeresére emelték.

A Bajkál chipek névadója, a Bajkál-tó

A szuperszámítógépet is szállító informatikai cég Bajkál nevű leányvállalatának lesz a feladata kifejleszteni az új orosz processzort, amely egyébként angol szellemi tulajdonra alapoz, mivel ARM Cortex magokat tartalmaz. A nyilvánosságot látott tervek alapján a 2015-re várható első Bajkál chip nyolc darab Cortex-A57 magot integrál. A Cortex-A57 az ARM egyik első 64 bites processzormagja, még 2012-ben mutatkozott be, ez kerül többek között az ARM-alapú Opteronokba is.

Elbrus

Oroszországban már korábban is voltak ígéretesnek tűnő processzorfejlesztési projektek, köztük a legendás Elbrus, amelynek fejlesztőcsapatát 2004-ben pont az Intel vette meg. A vezető tervező, az örmény származású Borisz Babajan a létező legmagasabb műszaki-tudományos pozíciót ("fellow") kapta meg az Intelnél és jelenleg a vállalat moszkvai kutatás-fejlesztési központját irányítja.

A nyolcmagos Bajkál M-ről ezen felül annyit tudni, hogy 28 nanométeres csíkszélességgel készül majd, órajele pedig 2 GHz körül várható. A chipet elsősorban PC-kbe és mikroszerverekbe építenék be majd, a 16 magos Bajkál M/S-t azonban kizárólag szerverekbe szánják. Oroszország állami intézményei és az állami tulajdonban levő vállalatok becslések szerint évente majdnem 700 ezer PC-t és 300 ezer szervert vásárolnak, így a saját fejlesztésű processzornak legalább ekkora piaca biztosan lesz, ha a projekt célt ér.

Az országban már korábban elindult egy projekt, amelynek keretében az állami szervezetek a Windowst lassan Linuxra cserélik, a windowsos szoftvereket pedig nyílt/szabad szoftverekre, így a szoftveres infrastruktúrát idejében elkezdhetik a hamarosan érkező új processzorokhoz és a rájuk épülő rendszerekhez igazítani.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.
FPS játékok hackelésétől a hálózati szemfényvesztésen át a COM-Object Hijackingig: Veres-Szentkirályi András (Silent Signal), Balázs Zoli (MRG Effitas), Marosi-Bauer Attila (Hacktivity) és sokan mások. A standupot Felméri tolja.