Ízekre szedné a hirdetési algoritmusokat az EU
Újabb részletek derültek ki abból az EU-s szintű szabályozási csomagból, mely a domináns multinacionális technológiai cégek piacszerzési és működési gyakorlatát venné górcső alá azzal az elhatározással, hogy hatékonyabb módszerekkel sarkallja versenyre az online (digitális) szolgáltatások piacának nagyágyúit.
Adott esetben minden eddiginél részletesebben be kell majd számolniuk működésük szinte minden mozzanatáról az online hirdetések piacán (is) mozgó domináns multinacionális cégeknek az uniós hatóság(ok), illetve különböző, kutatási projekteken dolgozó szervezetek felkérésére. Így az érintetteknek többek közt teljesen fel kell majd fedniük a hirdetéseket kiszolgáló algoritmusaik működésének hátterét, valamint betekintést kell nyújtani a hirdetések archívumába is - árult el újabb részleteket a decemberben benyújtandó Digital Services Act. törvénycsomag javaslatáról az illetékes biztos, Margrethe Vestager egy pénteki konferencián.
Az Európai Bizottság versenyjogi szabályozásért is felelős biztosa a rendezvényen közölte, az új előírások célja, hogy az illetékes vizsgálóbizottságok megfelelő, átfogóbb képet kapjanak a cégek által használt hirdetési algoritmusok működéséről, akár historikus adatokat elemezve, illetve ennek alapján kiderüljön, hogy a vizsgálat alá vont cégek egyáltalán felelősségre vonhatók-e egy-egy eljárás kapcsán.
London calling: a magyar IT kivándorlás valósága Kirándultunk egyet a második legnagyobb magyar településen.
Az év végére javaslati formát öltő Digital Services Act a biztos korábbi nyilatkozata alapján nem kifejezetten egyes cégek szigorúbb megregulázását tűzte ki célul, így átfogó kritériumrendszer alapján dőlhet majd el, hogy a benne foglalt kötelezettségek a piac mely szereplőire milyen formában vonatkozhatnak majd. Nem nehéz ugyanakkor a sorok közt olvasva rájönni, hogy az Európai Bizottság valójában ugyanazt a három-négy multit (Alphabet, Facebook, Amazon, Apple) kívánja ezzel rövidebb pórázra fogni, melyet az utóbbi időszakban az amerikai szakpolitikai is kóstolgat, és amelyekre eddig is esetenként akár több milliárd eurónyi bírságot szabtak ki.
A javaslatcsomag ugyanakkor részben éppen azért született, mivel a bírságolás kevésbé bizonyult hatékony, visszatartó erőt képviselő eszköznek a Bizottság kezében, emellett komoly problémát jelent az is, hogy a hosszadalmas eljárások lezárásáig a kisebb piaci szereplők számtalan esetben már helyrehozhatatlan károkat szenvednek.
Az új szabályozás ezzel együtt még ad legalább egy vagy két gondtalanabb évet a domináns szereplőknek, a törvényalkotási folyamat ugyanis csak most lép a második fázisába, vagyis decemberben terjesztik a Tanács elé a javaslatcsomagot, mely a tagállamok által javasolt módosításokat követően kerülhet csak az Európai Parlament elé.